Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-08 / 45. szám

lános elismerést nyerjenek, engesztelhetlen har-czot kellett viniok. Móses csak egy nagy élettörvényt adott, mellyet a' nép igen nehezen sajátított el, a' szombat törvényét, 's az élet többi teendőit, rövid mondatokban, az úgynevezett liz parancsolatokban szabta elő. Ezen kivül különösen Isten nevét hozta tiszta öntudatra; Jahvé >( — ), ki Móses előtt csak család isten volt, alatta már az egy igaz istenséget képesíté 's olly szentnek tartatott, hogy nemcsak szidalmazásban volt tilos vele élni, hanem különben is félelemmel ej'ék ki, minek következménye az lön, hogy később egészen feledékenységbe merült 's helyét ismét elohimpótlá. A'Jehova csak négy század óta van használatban 's az adoná szó magánhangzóit viseli. Ezen Istenről az Istenuralkodás korában három képzelet uralkodott: 1) Hogy az egyházban látható lakással bir. Mósesnek Isten tüzalakban nyilatkoztatván ki magát 's a' 40 évi pusztábani vándorlás alatt is mint tűzoszlop vezetvén a* népet, mi a' nyomort enyhitö folytonos segély jelképe: a* mosaismus a' népben azon hiedelmet érlelte, hogy Isten az egyházban vön látható lakhelyet. Móses korában e' hely a'szövetségláda volt, mellyen, mintVesta templomában, örökös tüz ápoltaték (Jes. 31, 9.). Ezen nézet, minta' fejlődés gyermekkorából eredt durva, de salakjától megtiltva, benne az új szövetségben kifejlődött magasztos értelem magva szunyád. 2) Hogy Isten övéit el nem hagyja. Az Izrael nép Egyiptomban a' puszta nyomoraihoz 's mind azon nehéz nélkülözésekhez, mellyekkel a'pusztai élet összekötve van, szokva nem levén, mig egy oldalról kétség és álhit hullámai közt fuldoklott, más oldalról az éh- és szomjnak manna és viz általi folytonos enyhítése által csak hamar azon szilárd meggyőződésre jutott, hogy Isten övéi felett nyílt szemekkel őrködik. E' meggyőződés a' történet folyamával mindinkább kifejlődött: Hoseánál (2, 16. 's köv.) már tiszta fényben látható. A' pusztábani áldozatok, mellyek nem fényes husáldozatok, hanem csak hálaadó imaünnepek, már e' meggyőződés kinyilatkoztatásának tanujelei. Ezen áldozatoknál az egyiptomiaktól kölcsönzött arany és ezüst edényeket és szent ruhákat használák, 's innen azon következtetés, hogy az ó szöv. a' lopást tanítja. Azonban ez a' mosaismus szellemével, melly a' 7-ik parancsolatot felállítá, teljesen ellenkezik 's a' későbbi ó szöv. irók e' történetet ugy adják elö, hogy a' kölcsönzött edényeket és ruhákat visszaadni az ünnep végeztével az Izrael népnek szilárd ozándoka volt, de Fáraó szavának megtörése és üldöző seregének közbenjárultánál fogva futni kénytetvén, igéretét, ha akará, sem teljesítheté. 3) Hogy Móses pálczája, vagy a' hatalom, isteni eredetű. Móses, mint az igaz prófétának példányképe, ingatlan hit, kitünö ész, csüggedetlen akarat és kitartó türelemmel levén felruházva, ac izrael nép megszabadításában részint önerélyessége és vallásos buzgalma, részint Isten segélye által olly tettet vitt véghez, millyet a' történet csak keveseket mutathat fel, 's igy nem csoda, hogy a' nép Móses pálczájának, melly minden nagyobb esettel érintkezésbe hozatott, olly rendkívüli varázserőt tulajdonított, mintha minden csak általa történnék. Móses e' hatalmat a* 70 vénekkel osztá meg, kik a' népet már Egyiptomból vezérlók és az egyháznak hasonlólag isteni lólektől vezérlett (Mós.IV.k. 11, 16. 17.), de nem egyedül papokból álló igazgatói és itélöbirái valának. Az egyház ezen belrendezetével az előkép a' jövőkor nemzedékeinek is fel lévén állítva, a* népvezetést, az igéretföldének meghódításáig, dictator czimmel Josua vevé át, ki alatt Móses tana és rendeletei még teljes épségökben maradtak. Josua a' harczot nem kedveié, hanem a' 40 évi nélkülözések közepett öntudatra ébredt néptől ösztönöztetve folytatá 's ez oka, hogy Izrael csak élte utó éveiben hódíttatott meg. Isteni vagy emberi jognál fogva történt-e Kánaán meghódítása? sok vita foiytattatott. Az ó szöv. emberi jognál fogva állítja, mert az eredet könyve (genesis) Kánaánnak a' három Ősatyák általi bírására igen nagy fontosságot helyez; azonban emez emberi jog 430 évre ki nem terjed s igy kénytelen volt a' nép az isteni joghoz folyamodni, melly abban állott, hogy Kánaán, mint Sodorna példája bizonyítja , Josua korában már igen el volt fajulva, minek természetes következménye az lön, hogy az elkorcsosodott faj az erős izraelnépnek meghódolni kénytetett. Később ezen isteni jog, melly ekkép a' büntetésben állott, magát Izraelt sujtolá; mert miután a1

belszilárdságot külgyőzelem koronázá, az első lelkesedés tüze csak hamar elhanvadt 's igy a' hiányok, mint a' földi királyság szükségességének érzete, annál gyorsabb fejlődésnek indultak. A' bünsúly e' tekintetben részint a' lévitákat, kik képimádásra aljasodtak, részint a' masoretákat terheli, kik Móses nevét kiirtani törekedtek; mi belölről megoszlást, kívülről új szükséget idézvén elö, az istenuralkodás enyészetnek indult. Azonban ezen eredeti alkotmánytóli eltérés új előhaladásnak magvát hordá keblében, mert az isteni és emberi jog a' kiengesztelésnek ment elébe. A' birák a' királyságra már átmenetet képeztek 's kitünö hadvezérek voltak, hatalmok mindazáltal csak kül, nem belügyek intézésére terjedt, minél fogva, ha győztek, vissza kelletett lépniök. A' név magában inkább belhatalomra mutat, de ezt csak akkor kezdék bitorolni, midőn már a' törvénytelenség üzé játékát, ez pedig buján sarjadzott, mert a'Birák a' nép hatalma és jólétének fentartására nem törvényesen választott 's folytonos sorozatot képző, hanem csak időnkéntes 's fogadás által kötelezett egyének voltak. Ezen fogadásoknak az volt árnyoldala,