Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-01 / 44. szám

lamint a' postillák alakja különböző, szintúgy különbözik természetesen szellemök is, és nincs istenészeti irány, legyen az még olly orthodox, rationalismusi, pelagiusi, raysticus pietisticus, 'st. mellynek egyházunkban képviselői nem volnának, söt némelly egyházban az ellentétek képviseltetnek , mennyiben a* postilla szigorú orthodoxismusnak, a' másik csupasz rationalismusnak hódol. Nemesi patronatusá egyházakban néha a' ngos asszony vagy a* házi kisasszony jeleli ki a* postillát 's kegyévben a' papnő hoz az egyházfi felolvasásaiba változatosságot az által,hogy boldogult férje könyvkincséböl „illő" választást tesz: söt némelly helyeken az egyházfiak néha saját munkáikkal lépnek föl, vagy oldaljegyzékekül egyedi nézeteiket terjesztik elő (Minden szegénységünk mellett mi magyarok ennyire még sem jutánk). CHfna. A' római emissariusok Chinában kelt legutóbbi tudósításaiból kitűnik, miszerint reményök volt, „hogy néhány év múlva meg lesz nekik engedve a' mennyei birodalom belsejébe nyilvánosan bemenni 's az elszigeteltséget, mellyben kelet e' népei büszkeség- és félelemből századok óta élnek, megszűntnek, látni." E' remény sokkal gyorsabban 's előbb teljesült, mint gondolák, még pedig nemcsak egyedül a' római, hanem minden ker. téritökre nézve is. A' ker. vallás szabad gyakorlását, mellyet Lagrenée franczia követ China minden r. kath. lakosa számára kívánt *s meg is nyert, a' császár minden keresztyénre kiterjeszté, e' szerint ugy látszik, hogy az ev. hitre is China egész belsejében dicső jövendő vár. Mindezt azon igen örvendetes újdonság igazolja, mellyet Gtitzlaff e' szavakban ir: „Az engedelem, keresztyénné lenni, egyetemes és az egész országra, nem csupán az 5 kikötőre, vonatkozik" (A. K. Z.). További tudósítások a' dissid.fcatholikusokról. A' weimari egyházat a1 status ideiglen elismeré. Az első nyilvános istentisztelet után Röhr gener. superintendens emelt szót, örömét fejezé ki, hogy Weimarban egyház alakult, bebizonyítá, hogy az evangyéliomival megegyez 's isten áldását kérte amarra. — M. m. Frankfurtban tartományi zsinat tartatott nyilvános ülésekkel. Tanácskozás tárgya főleg község szerkezeti javaslat volt. Nők szavazatjogáról is vitáztak, a' többség ellene nyilatkozott, 30-nál több egyház volt képviselve. Képviselők Mainz-és Kőimből is valának. Mainzban nem sokára egyház fog alakulni. — Nassauban maj. elején több házaspár, valamint korosb férfiak és nők az uj egyházba mentek át, aztán tul az oczeánon luvándorlandók 's a' diss.-kath. egyházat az uj világban emelendők.— Obersteinban egyház alakult. Jun. 9-én Winter tartotta az első istentiszteletet 's ekkor 11 új taggal szaporult az egyház. — Darmstadtban pünkösd első ünnepén első esketés, másodikán első confirmatio történt. A' confirmált gyermekek ezen ünnepélyes nap emlékeül ismeretlen kézből ízletesen bekötött példányokat kaptak az uj szövetség- és zsoltárokból. Az egyház jun. 14-én ünnepié alapíttatása napját. — Az oifenbachi diss.-katholikusok hivatalosan értesíttettek, hogy papjoknak vallásoktatásul az iskolaházban terem fog adatni. A'templom építése elkezdetett. A' fölépítésre szükséges töke nagyobb részben kamatlan kölcsönnel fog födöztetni. Segédkezek mindenfelöl nyújtatnak. Húsvétkor 7 gyermek confirmáltatott. — Wormsban maj.3-kán 22, maj. 31- kén 24, jun. 14-kén 4 személy ment át. Alapittatása napját (maj. 12) előtti vasárnap ünnepié az egyház. Itt az első confirmatio jul. 5-én, a* nagy Huss halála napján, történt; confirmálandó 15 volt, mi az egyház erősödését bizonyítja. — BechtheimbanWorms mellett egy sajtóház alakíttatott imateremmé, mellyben jun. 21-kén tartatott az első istenlisztelet.— Osthofenben Vorms mellett jun. közepén egyház alakult. — Nordheimban Worms mellett jnn. 21-kén Schröter tartotta az első istentiszteletet. Az egyház 17 családot számlál. — Rheindürkheimban Worms mellett az april. 13-án tartott istentiszteletkor, ar

midőn 15 személy ment át, az uj egyház osthofeni 's a' vidéki evangélikusoktól edényeket kapott az úrvacsorához. — Vilbelben az imaház felszenteltetett (A. K. Z ). MI szenteltetik fül? B I i püspök kétkedő lelkismeretére kínos volt bizonyosan nem tudni azt, a' kehely és czészécske, mellyekröl használás által lekopott az aranyozás, uj megaranyozáskor újra fölszentelendök-e ? Mult évi Rómában létekor tehát e' kérdést a* congregatio sacrorum rituum elibe terjesztő eldöntés végett. A' congregatio valószínűleg nem igen köszöné ezt meg B nek, mert miként is határozzon? Ha igenlé a' kérdést, világos volt, hogy a* fölszentelés nem a' kelyhet és csészécskét, hanem az aranyozást illeti; más részről föl— szenteletlen kehelylyek 'st. tartatnék az istentisztelet, mihelyt lekopott az aranyozás 's azt újra meg kellett aranyozni. 'Snem a'kehely ésczészécskee a* fődolog, következőleg fölszentelendő? Az első egyházban voltak-e megaranyozott kelyhek? Legyen az bármiként, a' congregatio, való szinüleg, csak hogy B tői szabaduljon, azt végzé, hogy a' följelentett esetben uj fölszentelésnck kell történnie, miből ugy látszik hogy nem a'kehely a* fődolog. Uj bizonyítvány, hogy Róma még mindig a' régi „örök város." (A.K.Z.). Tridenti zsinat. Korunkban, a* midőn reformért annyi szózat emelkedik a' r. kath. egyházban, nem lesz érdektelen emlékeztetni azon 20 reformpontra, mellyeket a' császári követek a' zsinat elibe terjesztettek: 1) A' pápa magát udvarát reformálja. 2) A' pápának csak 12—26 bibornoka legyen. 3) A1

boszontó dispensatiók szünjenak meg. 4) A* püspöki felügyelés alóli