Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-25 / 43. szám

ledékenységbe mentek. Azért szükségesnek találtatott valamelly meghatározott egyházi rendszer készítése, melly addig is, mig az egész magyarhoni protest. testület egy átalános rendszert dolgozna ki, egyházkerületünkben a' fenforgó ügyekre nézve kőtelező erővel bírjon, ugy vélekedvén, jobb valami, bár hiányos szerkezettel bírni , mellyet módosítani mindenkor hatalmunkban leend , mint épen semmivel. Igy készült el 1838-ban egyházi rendszerünk, mellynek történeteit sokkal világosabban közölte e' Lapok utján Berzsenyi Zsigmond úr, mintsem, hogy az általa mondottakhoz csak egy szót is szükségesnek tartanánk adni. Csak magáról a' rendszerről valamit. Ezen rendszer két fő részből áll: az első az egyházi hatóságokról szól, 's nyolcz szakaszban a' helybeli gyülekezeteket, az esperesi megyéket 's törvényszékeket, a* ker.gyüléseket 's törvényszékeket, a' középponti fögyülést 's egyházi törvényszéket 's végre az egyházi zsinatot rendezi el; — a' második pedig az egyházi személyekről szól, 's előadja az iskolatanítók, a' lelkészek, a1

helybeli felügyelök, az esperesek és esp. felügyelök, a' ker. jegyző és pénztárnok, a' superintendens és ker, főfelügyelő kötelességeit. Ez azon rendszer, melly tudomásunk szerint az egyetemes gyűlés által legjobbnak találtatott a' négy egyházkerületek által oda felterjesztett illy nemű munkálatok közt. — Mi itt csak azt jegyezzük meg róla, hogy van benne sok jó; de vannak hiányai is, mellyeket leginkább a' gyakorlat világosított fel, 's ezek miatt sorsa ugyanaz lett, a' mi minden egyéb egyházi rendeléseinknek: még egészen életbe sem léptettük, már is meguntuk. Minden közgyűléseink alkalmával módosítunk 's változtatunk benne egyet 's mást, *s a' hol nézeteinket *s érdekeinket megegyezőnek találjuk, pártoljuk 's hivatkozunk rája, a' hol nem, ellene mondunk, 's nem egyszer történik, hogy ollyanok a' kik csak nevéről ismerik, de soha nem is látták, hivatkoznak reája, nézeteik támogatására, ott, hol az nézeteikkel épen ellenkezőleg rendelkezik. Igy van rendszerünk, 's még sincs rendszerünk. Mennyiben különbözzenek tőlünk e* részben a* többi testvér- egyházkerületek, nem tudjuk; de, hogy sokkal különben náluk sem állhatnak a' dolgok, bízvást el merjük mondani, a' nélkül, hogy őket ezzel talán megsérteni vélnénk. Melly igen óhajtandó volna tehát, ha valahára az egész testület valamelly meghatározott rendszer mellett megállapodnék ! Némellyek ugyan azt hiszik, hogy igy a* mint állanak dolgaink, legjobban állanak, 's a' protestantismus nem ismer 's nem fogadhat el semmi rendszert; de ezek ellenében bátrak vagyunk egy tekintélyes prot. egyházi fönök szavaival azt állítani, hogy igy protestantismusunk örökké csak „divinitus conservata confusio'4 leend. V. Tiszántúli reform, egyházkerület évnegyed! közgyűlése. A' helv. hitv. tiszántúli egyházkerületének e* folyó évi utolsó évnegyedi gyűlése, jelen october havának 4-ik 's ezt követő napjain tartatott, főgondnok báró Vay Miklós úr ö excellentiája 's superintendens és kir. tanácsos főtiszt. Szoboszlai Pap István úr ö nagysága iker- elnökletök alatt. Ezen gyűlés egyéb határozatai közöl kiemelendönek véljük a' közelgő nov. 5-dik napjának — mint fenséges nádor ö föhgsége félszázadra telt nádori hivatala emlékének egyházkerületünk minden egyházaiban is leendő megünnepeltetését. De nem Írhatjuk le a1

határzat körülményeit ünnepélyesben, mintha derék főjegyzőnk által vezetett-e tárgyra vonatkozó jegyzőkönyvi számot szórói-szóra ide iktatjuk: Tisztelendő superintendens úr ö nagysága, elmondván megnyitó könyörgését, mielőtt a' köztanácskozás megkezdetnék, egy országos érdekű tárgyra hivta fel a'jelenlevÖk figyelmét. Ünnephez készül, — e' jelentékeny szavakkal nyitá meg beszédét — ünnephez készül a' magyar haza, ünnephez, nagyszerűhez , egyetlen egyhez a' maga nemében, — ünnephez, melly köztudomás szerint a' közelebb következő november hó 5-dik napján fog szenteltetni. Es ezen ünnepet fenséges nádor József cs. k. föherczeg félszázados áldásteli hivatalának dicső emlékezetére kívánja szentelni a' háladatos haza. A' nemzetnek ezen közünnepe — igy ömledezett föpásztorunk folytatólag — a' mi ünnepünk is; mert azok ís, kik e' gyűlésben megjelentek, boldog osztályosai az áldásoknak, melylyeket az annyi erényekkel tündöklö félszázados nádori hivatal, a' hon minden határaiban szétárasztott ; adósok tehát az idegyültek is a' tartozott hálával, mellyet az egész nemzet, méltó buzgalommal lefizetni akar. Adósok annyival inkább mert a' polgári közörömbe leendő részvétre egy sajátságos szent érdek is kötelezöleg hivja meg consistoriumunk tagjait; egy szent érdek, mellynél fogva különösen protestáns felekezetünk tagjainak nem lehet a' nemzeti ünnepélyes hála oltárára áldozatukkal nem sietniök. Mélyen tisztelt nádorunk félszázados kormányának éveiben voltak ugyan nehéz idők, mellyekben elhunyt hitsorsosunk, — sőt többen a' még mostan élők között is — láttanak gonoszt; de felekezetünk borús napjaiban is ugy állott epedő sziveink előtt nádorunk, mint vigasztalásnak angyala, kinek kegyteljes arczárói reménység éltető sugarai ömlöttek szélylyel a' szenvedő felekezet sötét határain , — ugy állott ö, mint vigasztalás angyala, ki szavaiban, bölcs tanácsaiban, szintúgy, mint jótékony tetteiben sajgó érzelmeinknek enyhítője vala. Ismeretes dolog, miként a' nagy kormányférfinak felekezetünk iránti kegyes hajlandósága kitünteté magát családi édes viszonyainak szent kapcsaiban is. ügy készültek t. i. ezek, hogy a' Magyarhon