Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-25 / 43. szám

megállapodás, hogy hitágazati tárgyakról tanácskozni nem fognak. Miután elismertetett egy harmadik papnak Szászországban szüksége, az nyomoztaték, az illető kisebb egyházak elegendök-e annak eltartására ? Mivel a' kisebb egyházak jelesül a' magas hegyek közt vannak 's legszegényebbek közé tartoznak, 's az alkalmazandó papnak nem csekély uti költséget kellene viselnie : e' tárgy ez úttal mellőztetett. Ekkor a' létegesítő alapszabályok magyarázata- 's illetőleg megváltoztatására került a' sor. Megállapíttattak az istentisztelettel ünneplendŐ ünnepek. Elhagyattak gyümölcsoltó, a1

bánatnapok (Busstage), új év s áldozó csütörtök. A' reformatio ünnepét, mint kölcsönösét, oct. 31-kón akarák ünnepelni. Azon kérdést, fel vannak-e a' világiak is jogosítva oltárról vagy szószékről vallási beszédeket tartani, egyetemes zsinatra akarták elhalasztani; most csaknem valamennyi szavazat ellene volt. Vallási beszélgetések azonban felnőttekkel, papvezérlet alatt, felvilágosításra igen hasznosaknak találtattak. Világiak által tartott épületes órák megvettettek, mert azok conventiculumok gyanújára könnyen adhatnának alkalmat. Más nap a'zsinati szerkezet alapvonalai vétettek tanácskozás alá. Előbb a' község fogalma állapíttatott meg, azután az országos zsinat tartásának 's a' küldendő követek választásának módja lényegben határoztatott meg. A' papok nem mint ollyanok jönek a zsinatra, hanem csak ha községi követekül választattak meg. Legközelebb országos zsinat helyeül Chemnitz választatott. A' nők nagykorúságát vagy emancipatióját az egyházközségben, mit a' létegesítő alapszabályok felállítottak, néhány követ meg akará támadni, de az Blum-, Wigard- és Bauerben ékesszóló védelmezőkre talált. A' kormány által, egyetértve a' két kamarával, adott engedmények szinte tanácskozás tárgyai valának. Ezek végén Szászország valamennyi egyházának közlönyéül, országos elöljáróság választatott, melly azonban nem elöljáró hatóságnak, hanem csak ügyvivő választmánynak tekintendő 's ez úttal székhelye Dresdában lesz. Azon indítvány , hogy országos énekeskönyv volna kiadandó, mellőztetett, szabadságukra hagyatván az egyes egyházaknak a' lipcseit, Blumét, vagy a' dresdait, Wigard- és Bauerét, használni. Végre egy harmadik pap alkalmazása fölött, a' kormány által kívánt esküforma 's keresztségi formula iránt is megegyeztek. — A' dresdai egyház húsvétkor tartott első istentiszteletet az árvaházi templomban. — Zíttauban egyház alakult 30 taggal (A.K.Z.). Vasáruttpiiimeplés. Az altenburgi hgségböi igy irnak: „Azon észrevétel, hogy a' helység vagy uraság pásztorai a' nyájak kihajtását vasár- s ünnepnapokon arra használják, hogy magok 's övéik a' nyilvános istentiszteletet hoszszabb ideig elmulaszszák, alkalmat adott consistorialis leiratra, mellynek folytában a' papok ügyelve az országos rendeletre, a' pásztorokat istenitiszteletre nógassák, vagy uraikkal értekezzenek. Az érintett országos törvény következő: Pásztorok, mint a' juhászok, az istentiszteletet szükség nélkül el ne mulaszszák 's mielőtt délután kihajtanának, előbb a* istentiszteleten legyenek jelen. A* hol pedig a' marhának vasár- 's ünnepnapokon ki- 's hazahajtása egészen meg nem szüntethetik, a* kihajtás mindenkor első harangozás előtt, a* haza-hajtás pedig egészen bevégzett istentisztelet után történjék" (A.K.Z.). Apróságok. A' kulmi róm. egyházmegyében legalább 62 papra volna még szükség, hogy minden egyház illően volna ellátva (A.K.Z.). — Bretschneider a' darmstadti lap szerkesztéséről 14. évi szerkesztése után, szemei gyengesége miatt, lemondott (A. K. Z.). Halálozás. Sz.-Márton-Katáról, őszhó 14-kén 1846. A1

mult őszelő hó 6-dika éjjelén szenderült át — három heti csendes betegsége után — az örök nyugalomra, néhai b. e. t.cz. Szilasi és Pilisi Szilassy László úr, a' kecskeméti h. hitv. egyh.megyének majd 30 évek ótai szeretett 's tisztelt segéd-gondnoka 's több tek. megyék t.birája, életének 60-ik esztendejében. Hült tetemei, lakása helyén, Pándon 8-ban tétettek, egyszerű szertartással, a' családi sírboltba; a' gyász-ünnepély pedig 13-ban tartaték, melly alkalommal föt. Polgár Mihály superintendens úr prédikált, Ján. XVII: 1, 4. v.-seit vévén alapigékül, 's természetes könnyűséggel és tiszta, világos renddel folyó beszédében, szépen rajzolva, egy Istent dicsőítő segéd-gondnokot jellemző fövonásokat, 's helyesen alkalmazta azokat a' boldogultra; halotti beszédet mondott a1

helybeli lelkész, nt. Benedek László úr, virágos nyelvű, és szép gondolatokkal 's hasonlatokkal fűszerezett előadásában, a' teltetést 's szinmutatást nem ismerő emberszeretetet, mint a' boldogultnak fövonását emelve ki, annak élet-rajzából, — 's vigasztalást szólva a' kesergökhez. A' gyászbeszédek között *s előttük és utánuk, kellemesen egybehangzó, 's a' bús kedélyekre nyugtatólag ható énekeket zengedezett a' kecskeméti főiskola éneklő kara. — A' boldogult segéd-gondnok úr, mint ritka becsületességü, nyájas társalgásu és őszinte magyar ember, köztiszteletben és szeretetben állott 's halálának híre közsajnálkozást okozott az egész egyh.megyében, a' honnan végtiszteletére, még a' távolabb vidékekről is számosan jelentek meg, mind a' világi, mind az egyházi részen levők. — Életének bővebb rajza, ugy hiszem nem fog kimaradni a' talán rövid időn kijövendő egyházi almanachból. Lengjen béke porai felett!! Egyúttal helyén látom itt megemlíteni, hogy a' gyász ünnepély után, nt, főesperesünk, hivata-