Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-09-06 / 36. szám

eö hozzá illendő Templombelj helyén Predicallyon; Es az ö beszédinek, az mennyire lehelt, némely­lyeket az lelky Pásztorok közzül az Esperestől, vagy közzel való Vice Esperestűi kérvén; Halgatój legyenek, kölemben cselekedvén, megh vetettik. III. A' ki megh lött probaja után, az üres hely­nek Embereitül méltónak ítéltettik; azzonnal tel— lyességessen meg ne fogatassék, de némelly sze­mélyek által az Esperest eleiben állatassék; a' hol élette, Erkölcse, kegyessége, tudománya, Föl szentelése, és az ö Vallása felöl meg visgalas lé­gyen ; És el olvastassanak, ha valamellyek vad­nak nála előbbi maga viselesének bizonysági. És igy azután megh alkuthattik az helységnek Em­berivel, az Ecclesiának jövedelmi felöl; Vévén maga melle, egy avagy kétt Attyafiakat, a' kik szorgalmatossan mindeneket föl jegyezzének. IV. Méltónak alitattot az Istenj szolgálatra, és mégh be nem álitattot; az szent Rendekért, az egész Attyafiságtul dicsertettö Levelekkel, az Esperest által küldetessék el; hogy a' Törvény szerint hivatattotnak, és az magan futónak, vilá­gos ktilömbsége megh tessék. V. Az Fölszenteltetésröl megh térvén, a'nekj ajanlatattot Istenj szolgálatnak, bizonyság levelét az Esperestnek adgya és ott hadgya. És a' szent Sacramentomokat, minek előtte a' szokás szerint Ceremoniassan az Anya szent egyházban, be nem iktatlattik, kj ne szolgáltassa ; És ott visz­szont az jövedelmek felöl való megh alkuvás elő hozatassék. VI. Az Ily Anya szent egyháznak szolga ja, midőn közönséges Gyülekezett vagyon, Tisztes­ségessen kérje eönön magat a' szent Attyafiság­nak köziben be fogadnj; Ahol Neve alaja való beirasaval, és ajanló engedelmességével; be fo­gadásért, Avagy meg testesittésért egészen egy Magyar forintott tegyen le az Attyafisagnak la­dajaban. VII. Senkj az Anya szent egyházból, a' mellyben hivatattot, hirtelen elne mennyen, de az megjelentendő hálaadásért, leg kevessebet egy Esztendőit tölcsének ha szinten eö nekj az Hal­gattoktúl a' fölszentelésre menőnek, semmj útj kölcsegh nem adatattot, hanem ha az Halgattokk, eggyezö értelmekből, és akarattyokból tisztessé­gessen el bocsattattik. VIII. Hogy Egyik, az másik ala plantallyon, avagy csalardúl magát az Parochiaban be szünlye; az mint eddig ez Istenes attyafiságban nem halla­tott; Ugy ennek utannais, kj vetésnek büntetósse alat tiltva legyen. Az jó Érdemes Attyafiakk, elő menetelit, mindennek segítség. IX. Másonnét jővén a' tanító szolga hozzon bizonyságtételt; El menvén inned kérjen bizony­ságtételt, melyért le tegyen egy Magyar forintott. X. A' Diaconusok, az ö lelkj Pasztoroktul az Halgattoknak öszve járuló Értelmekből hivatas­sanak, és a' szent egyházban az Halgattók előtt, a' Predicálláss által, mégh próbaitassanak Be fo­gatattak hüven tisztekben eljárjanak. Azeöelöt­tök járóPásztorokk kegyes engedelmességet mu­tassanak ; és azoktúl fügjenek, megh elégedvén régi mond szerint való rendeltettet fizetéssekkel, azokat az kösség előtt, ne gyalázzák hanem in­kább dicsérjek. És ha az ö elöttök járó Pászto­roktól valamj boszszűságot szenvednek, nem a* kösségh, sem az külső Pólgarj Magistratus élőbbé, hanem az Esperest és az Attyafiságh elejbe ter­jették. » Második Rend; az Tudományról és Sacramen­tomokról. I. Minden Attyafiak es mj Attyafiságunkban lévők, a' Tisztán Augustana Vallason valók le­gyenek; Új tudományt ki ne gondollyanak, de azt predicállyák az ö Halgatojoknak, melly a' Prófé­ták és Apostolok Iratiban fundáltattik; és az há­rom rövid Ékes mondássokban, az Apostoliban, nicenaiban és a' Tanazíaiban vagyon. Kölömben Tanítók, sem be nem fogatatnak sem nem szen­vetetnek. II. Minden Tanítónak légyen, és Forgassa a' Szent Bibliát; Philep Molancthon Tudományának — könyvet, Luther Mártonnak kissebik Cathe­cismusát, és egyéb megh próbaltattot Autorokat és szent Attyákat. III. Az Predikatiókban senki az ö Elméjét együgyüek előtt ne mutogassa sem híjába való és nem hasznos kérdésseket ne indítson; Ahol pedig köztünk főjeles férfiakk jelenvoltak, azokhoz al­kalmasztathattya magát. IV. Az Vasárnapi és Innepnapi Evangelio­moknak és Epistolakk olvasassj megh tartassanak, hogy az Halgattokk megh fogasához jól illenek; Böjti időben az Cathecismus hűségesen az ifiú­ságnak magyaráztassek és legyenek kérdészke­déssek; Vasárnapokon is ugyan az legyen. V. Megh keresztelendök az Gyermekek a* szent egyhazban a' szükségnek történetet ki vé­vén, se az Vendégekert, vagy masunned várandó kereszt attyakért a' keresztség, mas, vagy har­mad Napra károssá ne hallasztassék az Lelkj Pásztornak megh találása és engedelme nélkül. VI. A* keresztségnek Sacramentomát minden lelkj Pásztor Istenessen és buzgoságossan szol­gáltassa és a* Krisztustól eleibe adatattot forma szerint hozzája adandó Istenes könyörgéssekkel, az babonaságos Ceremóniákat hátra hagyván és meg vetvén. VII. A' keresztelő az egyházban Tisztessé­gessen és tisztán tartassék; És a' keresztségnek kutyához — egy részeges lelkj Pásztor, a' vagy kereszt Attya se járúljon; Az nyilván való vét­kekkel meg förtŐztettek, karomkodok, hitszegők és a' kik a' Cathecismust tanulni nem akarjak a* keresztségtül el tiltassanak. VIII. Intés legyen az Föl fogadó Kereszt

Next

/
Thumbnails
Contents