Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-08-23 / 34. szám

,4föbb rendbeli nrunkák nyújtattak be megbirálás végett, elnökileg kiosztattatván. 4) T. Brossmann D. körlelkész úr fölolvasván a' vizsgákról szóló tabelláris jelentését, annak nyo­mán egyházainkban talált tanítási és nevelési mo­dornak helyeseltetése's továbbrai ajánltatása va­lamint némelly tapasztalt tanítási hibák megrovása és orvosoltatása. E' hibák közt legkitűnőbb né­melly iskolákban az énekelve olvastatás 's átal­jában egyházainkban divatozó éneklés egyformát -lansága. Az elsőnek helyre hozására szoros kö­telességébe tétetik minden tanítónak, hogy isko­lájába a' népes egyházaknak legczélszerübbnek ta­tált táblázati olvasási módot behozván 's szerinte tanítván, a' gyermekeket értelmi olvasásra szok­tassa, a' második hiba orvoslására pedig, mind addig, mig valami jó énekpartitura ki nem jő, a' Sculteti-félét egy műértő által kilgazíttatni, 's szerinte minden egyházban valamennyi iskolák összes gyermekeikétszer hetiben a' karének ve­zére által taníttatni rendeltettek. 5) Mérsékleti társaságoknak már a' gyerme­kek közti alakíttatása, mellyre ajánló mód ez: hogy ennek üdvös voltáról a' gyermekek tanítójok, által eleve felvilágosítva, midőn először lépnek az úr asztalához, neveiket egy mérsékleti könyvbe Ír­ják be azon szent fogadás melleit: hogy soha pá­linkát nem ivandnak. 6) A' régiség szagú tanítói utasítások he­lyibe korunk igényeinek megfelelő ujaknak kiké­rése. Conferentia végivel minden tanítók t. el­nökük lakához hivatván meg, örültek azon ven­dégszeretetnek, mellyel fogadtattak 's azon loya­litásnak, melly ha felülről kissé letekint, feje a' nyájas leereszkedés miatt nem szédül. Delhi János, jegyző. Kül- és belföldi tudósítások. további tudósítások a' «Sissid.­katolikusokról. Arnstadtban első ízben jan. 25én Bergmann prédikált. - Hanauban a'dis.­& kath. pénzbirságra ítéltettek, mert egy, a' minister­ség által megtiltott gyűlést tartottak. Az elöljáróság e'büntetés ellen fölebbezett. A' marburgiak, hogy illő előadások által erősödjenek a' vallásos tudat­ban, jan. 18-kán gyűlést tartottak a' városháznál 's e' miatt rendőrileg feleletre vonattak.— Würmle stuttgarti papnak tudtára adaték, hogy vallásban az ifjúságot sem nyilvánosan, sem magánházakban oktatnia nem szabad; e' tilalom azonban később visszavétetett. Az egyház 102 tagot számlál. Ronge Stuttgartba ezt irta: A' prot. atyafiak ve­zéreivel értekeztem; ök egyházunkba jönek át. — Heidelbergben Schaibel róm. katholikus papje­lölt kitért. — Hüfingenben dec. 25-kén egyház alakult. — Mart. 2-án a'hassiai egyházak Darm­stadtban kerületi gyűlést tartottak, melly azonban nem volt constitutiv jellemű, hanem csak barátsá­gos beszélgetésszinezetü. — Lorzweilerben jan* 18-kán 2ö család egyházzá alakult. — Rhein­dürkheimban Worms mellett fehr. 12-kén egyház alakult. — A' wormsi egyház, mondják," ezernél több tagból áll. — Oberurselben egyház alakult. — A' zugi cantontanács Baumbergert 60 f. bir­ságra 's 8 évi száműzetésre a' cantonból ítélte azért, hogy Ronge munkáit terjesztgette, holott ez megtiltva nem volt. (A.K. Z.). — A* hildes­heimi egyház minden istentiszteleti cselekvénytöl 50 tall. büntetés alatt eltiltatott. — Keleti és nyu­goti Poroszországban a' dissid.-kath egyházak 2000-nél több tagot számlálnak. — Ronge Ra­wiczban Czerskivel kibékültekor, mondják, meg­ígérte, hogy a1 közelebbi zsinaton a' lipcsei hit­vallás tökéletesítését indítványozandia. — A1 déli németországi egyházak abban állapodának meg, hogy ha a' jövő berlini zsinaton szóba hozatik a' névváltoztatás, ök a'„német keresztyén egyház" névre szavazandnak. — Theiner ellen „Die re­formatorischen Bestrebungen in der katholischen Iíirche" czímü munkájaért criminalis vizsgálat rendeltetett, de minden büntetés alól itéletileg fel­mentetett 's elkobzott munkája tilalom alól fel­szabadíttatott. (Z. f. Ch. u. K). - Régóta felötlő, hogy Róma a' legfontosb mozgalomról, minő a' némethoni r. kath. egyházban évtizedek óta nem mutatkozott, értjük a' dissid.-katholicismust, mé­lyen hallgat. Ha a' spanyol és lengyel egyház­ügyekben felszólalt, ámbár az ottani események inkább külsejét, mint belsejét érinték a' római egyháznak, miért hallgat most, midőn a' reform, vagy, ultramantánokkal szólva, a'forradalom ma­gokat a' hitágazatokat, a' pápaság sanctuariumát meri megtámadni? Ha Róma e* tekintetben jól értesült közlönyeinek hihetni, a'pápa egy allocu­tióban a1 dissidens-katholikus mozgalmat szó­ba hozá, de nem lelék tanácsosnak az e' tárgy­ban mondott szavakat közre bocsátani. Mi lehe­tett oka , hogy ezen nyilatkozat a' jelenkori egyházi események egyik legfontosbika felel ti­tokban tartatik? Azt vélhetni, hogy a' megálla­podás, melly a" kérdéses mozgalomban jelennen beállott, azon reménynyel kecsegteti a" rómaia­kat, miszerint e'rész elmúlt 's az ellenség in agone fekszik. De mivel dissid.-kath. egyházak még se­hol fel nem oszlottak; mivel az eszme, melly azo­kat létre hozá , el nem enyészett, sőt a'római katholikus népbe mélyen behatott, 's megújított megtámadásokkal még számosb diadalokat nye­rend kivált ha a' fiatal vallástársulat a' tisztu­lás processusa által ki fogja magából küszöbölni a' tagadás elemét: ezen ok Róma szavának el­titkolására igen elégtelen volna. Valószínűbb az, hogy a" világi hatalmak tanácsa 's az ezektől re­ménylhetett rendszabályok a' dissid.-katholicismus ellen birták Rómát hallgatásra. (A. K.Z.). Sfatlstikai adatok. Poroszország né­pessége 1843 végén volt 15,471,765 lélek*

Next

/
Thumbnails
Contents