Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-25 / 4. szám

tároznak; vagy az által, hogy határozatainak senki engedelmeskedni nem fog. E' két vágyról nagyon sokat lehetne mondani, de minthogy hízelgő remény biztat a' jobb felöl, inkább arról szóljunk, mi a' közohajtás létesítéséhez közelebb vezethet e II. Az 1824-ki egyházrendezési terv maga. 1. §. Az esperességi, kerületi és egyetemes gyűléseken kivül esperességi, kerületi és egyetemes tanácsszékek (consistoria) is hozassanak be. 2. §. A' gyűlések különböznek a' tanácsszékektöl: a) Belszerkezetre nézve: — A' tanácsszékek mind a' két rendből bizonyos és határozott időre választandó tagokból állanak; a' gyűlések pedig, minden gyűlésre különösen kinevezendő küldöttek által képeztetnek. b) Időre nézve: — A' tanácsszékek a'szükséghez képest (fictione juris) mindenkor összeülnek , de egyébiránt üléseket csak akkor tartanak, midőn az elnök azt szükségesnek véli; — a' gyűlések, mint állandó testületek, nem ülhetnek össze, hanem meghatározott időben vagy szükség esetében össze kell hivatniok. c) Tárgyra nézve: — A' gyűléseknek hatalmában áll szükséges intézkedéseket tehetni, melly joguknál fogva, a' haza törvényeivel és az egyház kánonaival megegyező szabályokat alkotnak. Alaptörvények és kánonok hozatala a* zsinatot illeti, mellyek ellenében a' gyűléseknek határozatokat hozni tilos. A' tanácsszékek birói hatalommal bírnak, de a' tanácsszéki ügyvédnek pere csak akkor vétethetik fel ezen tanácsszéken, ha előbb az actio a' gyűlésben határoztatott el. A' bonyolodott ügyek fjus controversum) kérdésein kivül, a' tanácsszék tárgyalásához és köréhez egyedül azok tartoznak, mellyek az illető gyűlések által név szerint utasíttatnak oda. — Mind a' gyűlés határozatainak, mind a' tanácsszék végzéseinek végrehajtása az azoknak illető egyházi és világi elnökeit illeti, kikhez az igazgatási működések különben is tartoznak; egyébiránt tetteikről a' gyűléseknek tudósítást adni kötelesek. 3. § A' gyűléseken az egyházak képviselőin, t. i. felügyelők, superintendensek, esperesek és küldötteken kivül, melly utolsóknak választásában az iskolai férfiak is tekintetbe veendők, 's kik gyűlés előtt az elnöknél küldetésöket bejelenteni és törvényesítni tartoznak; tanácskozási és javasló szavazattal, vagyis szóló és javasló joggal minden protestáns megjelenhet, eldöntő szavazattal azonban egyedül a' képviselők és küldöttek birnak, 's ennélfogva a* gyűlés ülnökeinek egyedül ők tekinthetők. A* tanácsszékek a' gyűlés mindkét rendű elnökeiből és tagjaiból egyenlő számmal, három évre választott és esküvel lekötelezett tagokból állnakj ezeken kivül a' bemenet mindenkinek szabad, de szólás és szavazatjog nélkül, kivévén, ha némelylyek távollétében helyöket másokkal leendne szükség pótolni; melly esetben mások a' távollévők helyére a' tanácsszék kiegészítéséhez szükségesek , a' jelenlevő ülnökök által olly módon helyeztetnek, hogy a' világi és egyházi rend között ne legyen egynél nagyobb különbség! A' jelen nem levő elnökök helyét korszerint a' legidősb ülnökök pótolandják. 4. §. A' tanácsszékek és gyűléseknek határozott hatóságok van. A' tanácsszék a' hasonhatóságu gyűlésnek, ha kívántatik, javaslatot adni tartozik ugyan, de különben, valamint az esperességi gyűlések a' kerületinek 's ez az egyetemesnek van alárendelve: ugy az esperességi tanácsszék is a' kerületinek 's ez viszont az egyetemesnek alárendeltje. 5. §. E' felfelé irányzott fokozat és felebbvitel minden alkotmánynak elkerülhetlen alapja 's az ellenkező vagyis lefelé irányzott fokozat t. h hogy a' felsőbb tanácsszékek és gyűlések határzatai előbb az alsóbb gyűlések és tanácsszékek helybenhagyásán menjenek keresztül, meg nem engedhető. 6. Az esperességi gyűlés áll a'külön egyházak szavazatával választandó felügyelő és esperesből 's ha jelen vannak, helyetteseikből, és az egyházak mindkét rendű küldötteiből. — Minden egyház lelkésze és felügyelője tulajdonképeni küldöttnek tekintendő, 's a' jegyző a1

gyűlés által választassék. 7. §. Az esperességi tanácsszéket a'felügyelő az esperessel, ha jelen vannak, helyetteseik, 4 világi 's ugyanannyi egyházi, esküvel lekötelezett 's minden harmadik évben az elnökökön kivül az esperességi gyűlés által megújítandó ülnökök képezik, a'jegyzőt az esperességi gyűlés választván. — Az esperességi tanácsszék kiegészítésére hét egyén elégséges, ugy azonban, hogy a' világi és egyházi rend között ne legyen egynél nagyobb különbség. Ezekhez járul még az esperességi ügyvéd 's hol szükséges , a' pénztárnok. 8. §. A'kerületi gyűlés álland, az egyházakban eddig divatozott szavazatmód szerint választandó kerületi felügyelő és superintendensből 's ha szükséges helyetteseikből, minden esperesség két, egy világi, egy egyházi küldötteiből, ezeken kivül minden esperességi felügyelők és esperesek esperességök képviselőinek tekintethetnének, kikhez még a' kerületi ügyvéd és pénztárnok is járulnak. — Két jegyzőt egy világit és egy egyhá^ zit a' gyűlés választ. Tiszteletbeli jegyzőket, hogy mindkét rendű fiatalabbjaink ügyeink ismeretét megszerezzék, a' gyűlés szinte nevezhet: 9. §. A* kerületi tanácsszék, a' már említett módon választott kerületi elnökökből,[

a' kerületi gyűlés által a' jegyzővel együtt kínevezendő ^s minden három évben megújítandó 8f

Világi, ugyanannyi egyházi ülnökökből álland. — A' kerületi *