Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-08-16 / 33. szám

gazdagon gyümölcsözne, mert: az oktató-deká­nok alapos tapasztalatokat szerezvén a1 közokta­tás terén, társaiknak jó szolgálatot tehetnének; csak egyedül kitünö magyar jellemű oktatók vá­lasztatván dékánná, a' magyar nyelv iskoláinkban okosság és törvény-szabta uton meghonosulna; méltányoltalnék a' közoktatói hivatal, ezen mél­tánylás serkentené a' szunnyadókat, az ébredte­ket verseny 's pályafutásra ösztönözné. Itt az ideje, hogy a* közoktatók kivergődje­nek jogtalan állásukból azon díszesebb helyzetbe, mellyet kor, okosság, szentírás, canon nekik is kijelölt. A' fönn idézett öt pont, nem könnyelmű légbe való vár építés, de tudományos műveltségű férfiakhoz illő igény. Az ötödik pont terjedtebb okoskodását illetőleg, azon szellemben, ha valaki czélszerübbel szolgáland, szívesen elvárjuk; egy­szerű értelemben pedig az öt pontot, a' kerületi *s egyetemes gyűlés figyelmébe ajánlja számos ^nógrádi közoktató nevében Raicher J. Máramros-Sziseteii fcSsevizsgálat julius 25-tól 29-ig. Mikor ragadok én örömhirlö tollat iskolánk ügyében ? mikor mondom a* szülőknek, — kik tőlünk várnak minden jót — hogy „egészen tisz­tában vagyunk" ? — nem tudom! — Mig a' leg­erősb ügy, gyenge egyéni személyéhez köttetik, mig dolgaink valódi állását minden oldalról meg­tekinteni vonakodunk, mig embereink egy-két könnyen megszerezhető tudományka magasztalása mellett, más valódi 's lélekápoló tudományokat a" faképnél hagynak , míg a1 tanítók 's tanítványok a' szemlei remeklésből ítéltetnek, mig növendé­kinknek — a' szegényebbeknek, — kikből válja­nak sokszor a' világ savai — a' tanulhatásra üd­vösb út nem nyittatik, mig a1 szilajkodásra igen hajlandó ifjú, — angyal irányában is — igen sze­líd törvények alá ír, mig mi oktatók, karöltve nem sietünk iskolánk romladozó egészségét helyre­hozni : addig örüljön a' ki tud hozzá I!.. én bús magányomban, elöhaladásunk forrása elöl, a' me­rész kezekkel odahányt földsánczokat kapargatom tova, — igy a' nemzeti legszentebb ügy megme­nekszik a' vízbe fulástól. — Rövidség okáért examenünk előjátékát, menetelét és végét adom elő 's a' sorba jövő tárgyak mellett említem meg a' bajt, hogy az orvosság egészségesre ne tuk­máltassék. Julius 18-dik napja körül iskolánk jólelkű, tudomány 's tapasztalással gazdag édes atyja t. Tar G. úr, részint az oktatókar által feljelentett panaszok, részint saját tapasztalása által felhívat­va, választmányt gyüjte, melly elismeré, hogy törvényink nem ifjainknak valók, alsó és felső osztályú tanulóink 's azoknak tanulmányai roszul rendezvék, hogy iskolánk népessége — három év alatt — 100 egyénnel fogyott, hogy a' szüksége­sek mellőzésével, szükségtelen tudományokat ist tanítunk, hogy tanítóink némellyike szerfelett ter­helve van, . . szóval, e' választmány mindenbe bele tekintett, mibe néznie lehetett. —A* választ­mány működésének, igen egészséges tárgyakat adának az elnök 's a* két Szilágyi (az esperes és oktató). A" választmány — alapra épített —- vé­leményei patronalis gyűlés elébe terjesztettek; közölük egy-kettő elfogadtatott, egy-kettő Ie­csonkáztatott, egy-kettő félrevettetett; néhány, más időre és alkalomra halasztatott: — annyit minden hiúság nélkül mondhatni, hogy beteges iskolánk azon mértékben gyógyuland,melly mér­tékben a' választmány véleményei életet nyeren­denek. — Lássuk a* vizsgálatokat: Jul. 25-én, Szilágyi I. ki nem ismeri a1 tiszta tollú irót? szemlenyitó beszédében, mély tudo­mánynyal mutogatá, mikép sz. István, prot. gon­dolkozású királya volt a' magyarnak. — Beszéde után t. Veres S. úr — a' kebelrendítő 's buzgó hitszónok — kérdezé ki 9 tanítványát az egyház­történettudományból: feleltek helyesen és okosan. Oranegyed múlva Pásztor D. a' tudományok igaz barátja álla a' kérdező székbe, 's a' magyar iro­dalom, politika, statistika 's természetjogból kér­dezgetvén hallgatóit, új tanújelét adá tanítói leik­ismeretes fáradozásainak. — D.u. a* kezdő és alsó elemosztály remekelt, megmutatván, hogy ügyes tanító olly ismeretekkel is képes gyenge tanítvá­nyait gazdagítani, millyenek nagyobb capacitásu főkbe is nehezen férnének. Éljen Gáspár György! mert ö a' tanító. Julius 26 kán, d. e. a' kevés számra olvadott jogászok értelmes feleleteiből azon tudományt vettük, hogy Pataky J. szorgalmát nem tanítvá­nyainak száma, de nemzetünk érdeke *s szüksége ösztönözi. — D. u. a' két felső elemosztály szel­lemi erejéről tettek bizonyságot a' testben gyen­ge, lélekben erős gyermekek, de még sem olly erősek, hogy jobb körülmények közt erösebbek ne lehetnének. Ez osztályokban rejlik iskolánk szellemi gyengülésének alapoka, mit — az illető oktatónak minden becsületet megadva — megem­lítenem, emberek, különösen a' mélyen tisztelt szülök iránti kötelességem parancsol. — Ez osz­tályokban is Gáspár Gy. a' tanító. — Négy osz­tály, 25 's többféle tudomány, egyetlen segéd, 75 's több tanítvány, két iskola (egyikben 3 osz­tály) olly körülmények, mellyek a'legszerencsé­sebb tanító működését is sükertelenné tehetnék: mert mig egyik osztállyal működünk, addig — az ugyanazon teremben zárt más, két csapat, figyel­metlenkedik , veszekedik, erkölcstelenedik. A* szülök tudván tudják, hogy más tanítók egy osz­tállyal töltik el a' napnak mind a' 6 óráját,itt pe­dig három 's illetőleg négy osztály közt kell fel­osztani a' hat órát. De miért keresnénk e" tárgy­hoz világosító erősségeket? kérdjük meg a'gym­nasialis tanítókat! ök minden nevelöszékben

Next

/
Thumbnails
Contents