Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-08-16 / 33. szám
gazdagon gyümölcsözne, mert: az oktató-dekánok alapos tapasztalatokat szerezvén a1 közoktatás terén, társaiknak jó szolgálatot tehetnének; csak egyedül kitünö magyar jellemű oktatók választatván dékánná, a' magyar nyelv iskoláinkban okosság és törvény-szabta uton meghonosulna; méltányoltalnék a' közoktatói hivatal, ezen méltánylás serkentené a' szunnyadókat, az ébredteket verseny 's pályafutásra ösztönözné. Itt az ideje, hogy a* közoktatók kivergődjenek jogtalan állásukból azon díszesebb helyzetbe, mellyet kor, okosság, szentírás, canon nekik is kijelölt. A' fönn idézett öt pont, nem könnyelmű légbe való vár építés, de tudományos műveltségű férfiakhoz illő igény. Az ötödik pont terjedtebb okoskodását illetőleg, azon szellemben, ha valaki czélszerübbel szolgáland, szívesen elvárjuk; egyszerű értelemben pedig az öt pontot, a' kerületi *s egyetemes gyűlés figyelmébe ajánlja számos ^nógrádi közoktató nevében Raicher J. Máramros-Sziseteii fcSsevizsgálat julius 25-tól 29-ig. Mikor ragadok én örömhirlö tollat iskolánk ügyében ? mikor mondom a* szülőknek, — kik tőlünk várnak minden jót — hogy „egészen tisztában vagyunk" ? — nem tudom! — Mig a' legerősb ügy, gyenge egyéni személyéhez köttetik, mig dolgaink valódi állását minden oldalról megtekinteni vonakodunk, mig embereink egy-két könnyen megszerezhető tudományka magasztalása mellett, más valódi 's lélekápoló tudományokat a" faképnél hagynak , míg a1 tanítók 's tanítványok a' szemlei remeklésből ítéltetnek, mig növendékinknek — a' szegényebbeknek, — kikből váljanak sokszor a' világ savai — a' tanulhatásra üdvösb út nem nyittatik, mig a1 szilajkodásra igen hajlandó ifjú, — angyal irányában is — igen szelíd törvények alá ír, mig mi oktatók, karöltve nem sietünk iskolánk romladozó egészségét helyrehozni : addig örüljön a' ki tud hozzá I!.. én bús magányomban, elöhaladásunk forrása elöl, a' merész kezekkel odahányt földsánczokat kapargatom tova, — igy a' nemzeti legszentebb ügy megmenekszik a' vízbe fulástól. — Rövidség okáért examenünk előjátékát, menetelét és végét adom elő 's a' sorba jövő tárgyak mellett említem meg a' bajt, hogy az orvosság egészségesre ne tukmáltassék. Julius 18-dik napja körül iskolánk jólelkű, tudomány 's tapasztalással gazdag édes atyja t. Tar G. úr, részint az oktatókar által feljelentett panaszok, részint saját tapasztalása által felhívatva, választmányt gyüjte, melly elismeré, hogy törvényink nem ifjainknak valók, alsó és felső osztályú tanulóink 's azoknak tanulmányai roszul rendezvék, hogy iskolánk népessége — három év alatt — 100 egyénnel fogyott, hogy a' szükségesek mellőzésével, szükségtelen tudományokat ist tanítunk, hogy tanítóink némellyike szerfelett terhelve van, . . szóval, e' választmány mindenbe bele tekintett, mibe néznie lehetett. —A* választmány működésének, igen egészséges tárgyakat adának az elnök 's a* két Szilágyi (az esperes és oktató). A" választmány — alapra épített —- véleményei patronalis gyűlés elébe terjesztettek; közölük egy-kettő elfogadtatott, egy-kettő Iecsonkáztatott, egy-kettő félrevettetett; néhány, más időre és alkalomra halasztatott: — annyit minden hiúság nélkül mondhatni, hogy beteges iskolánk azon mértékben gyógyuland,melly mértékben a' választmány véleményei életet nyerendenek. — Lássuk a* vizsgálatokat: Jul. 25-én, Szilágyi I. ki nem ismeri a1 tiszta tollú irót? szemlenyitó beszédében, mély tudománynyal mutogatá, mikép sz. István, prot. gondolkozású királya volt a' magyarnak. — Beszéde után t. Veres S. úr — a' kebelrendítő 's buzgó hitszónok — kérdezé ki 9 tanítványát az egyháztörténettudományból: feleltek helyesen és okosan. Oranegyed múlva Pásztor D. a' tudományok igaz barátja álla a' kérdező székbe, 's a' magyar irodalom, politika, statistika 's természetjogból kérdezgetvén hallgatóit, új tanújelét adá tanítói leikismeretes fáradozásainak. — D.u. a* kezdő és alsó elemosztály remekelt, megmutatván, hogy ügyes tanító olly ismeretekkel is képes gyenge tanítványait gazdagítani, millyenek nagyobb capacitásu főkbe is nehezen férnének. Éljen Gáspár György! mert ö a' tanító. Julius 26 kán, d. e. a' kevés számra olvadott jogászok értelmes feleleteiből azon tudományt vettük, hogy Pataky J. szorgalmát nem tanítványainak száma, de nemzetünk érdeke *s szüksége ösztönözi. — D. u. a' két felső elemosztály szellemi erejéről tettek bizonyságot a' testben gyenge, lélekben erős gyermekek, de még sem olly erősek, hogy jobb körülmények közt erösebbek ne lehetnének. Ez osztályokban rejlik iskolánk szellemi gyengülésének alapoka, mit — az illető oktatónak minden becsületet megadva — megemlítenem, emberek, különösen a' mélyen tisztelt szülök iránti kötelességem parancsol. — Ez osztályokban is Gáspár Gy. a' tanító. — Négy osztály, 25 's többféle tudomány, egyetlen segéd, 75 's több tanítvány, két iskola (egyikben 3 osztály) olly körülmények, mellyek a'legszerencsésebb tanító működését is sükertelenné tehetnék: mert mig egyik osztállyal működünk, addig — az ugyanazon teremben zárt más, két csapat, figyelmetlenkedik , veszekedik, erkölcstelenedik. A* szülök tudván tudják, hogy más tanítók egy osztállyal töltik el a' napnak mind a' 6 óráját,itt pedig három 's illetőleg négy osztály közt kell felosztani a' hat órát. De miért keresnénk e" tárgyhoz világosító erősségeket? kérdjük meg a'gymnasialis tanítókat! ök minden nevelöszékben