Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-08-02 / 31. szám

válaszszunk , vagy válaszszuk el azt, a' ki arra való, ám lássa, ha nem tetszik elfogadnia, felelje be a' haza, az egyh.kerület és saját hazafiúi lelke előtt. Ha az e.kertilet ifjú nemzedékének képzése iránt illy hidegen viseltetünk, álljon elő, a1

ki a1 kor történetét jegyzi, és róvja meg a' kik tiszteiket nem teljesítik. Ugy látszik, amaz apostoli buzgóság nem jellemzi többé a' protestánsokat, nálunk legalább bizonyosan nem. Egyházak! e' két választástól igen sok függ, kezét szivére* tegye mindenki, és csak az érdemest 's alkalmast válassza. Patak, jul. 25. 1846. B. és S. és többen. Nógrádból. A' magyar honi két protestáns felekezet rögtöni 's tökéletes egygyé olvadása bár kívánatos volna, de jelenleg egész kiterjedésében aligha eszközölhető több okoknál fogva, mellyek közt egy nagy akadály a* nyelv különbsége, miszerint a' tót a' magyarral és viszont nem sympathizál, különösen midőn a* magyar ép most minden magyar honi különajkuak felett suprematiát gyakorolni kíván,és a' különajku népségek közt az anyanyelv pártolása és szerepe kivívása e' jelenkor szelleme, melly immár a' nyelvhösök által politicaiharcztérreis vezettetett. De több okai is vannak, miszerint a' protestáns vallási rögtöniunio, honunk jelen feszült körülményei közt, egy ideig csak pium desiderium. Annálfogva egyedül fokonkénti közeledésről lehet szó, és hogy az eszközöltessék,egy olly közös nevelési intézetet kell alakítanunk, hol az ifjúkor egy : áshoz simuljon — mert mi orthodoxus öregebbek a1

váratlan reformmal megbarátkozni nehezen tudunk. — Tehát egymáshoz simulási — egyesült protestáns iskolát és pedig Nógrádban Losonczon alakíthatónak vélek, mert a' losonczi 's szomszéd megyei környék fészke az evangélikusoknak, 's képes évenként több száz ifjat Losonczra, részint a'magyar nyelv 's részint élelmi olcsóság végett iskolai oktatásra kiállítani: — igy tehát Losonczon legyen egy közös protestáns iskola , hol a' tót a' magyarral megismerkedjék, a' református a' lutheránussal megbarátkozzék, mert illy egymáshoz való simuláshoz a1

gyermekkor,'s különösen az iskolai társalgás leginkább képes hajlani. Akarnánk — de nem tudjuk, mikép alakítsunk Losonczon egy közös protestáns iskolát; van ott most evangelikus és református iskola, de egy sem kitűnő, egygyé olvadva pedig hatalmas nevelési intézet lehetne, mert a'református felekezetnek, melly ott helyben alig 500 lélekből, 's a' felső megyék vidékein alig egynehány ekklézsiából áll, Losonczon tetemes alapítványai és jövedelmei vannak, de növendékeket gyéren állíthat ki ottani iskolájába ; ellenben az evangélikusoknak alapítványa igen csekély ugyan, de ugy Losoncz ''s Nógrád, valamint a' szomszéd megyék, evangélikusokkal tömve folytonosan több száz ifjat küldendnek a' losonczi jól elrendezendő egyesült iskolába, mi által az egy-két év alatt a' legnépesebb és legvirágzóbb lehet a' felvidéken. Sajnos azonban, hogy a' mult hó első napjaiban tartatott losonczi gyűlés idősebb tagjai az iskolai uniót csak szóval akarják 's óhajtják, tettleg pedig ellenzik, mert a' református atyafiak, kik főleg a* századok buzgó adakozásainak köszönhetik, hogy Losonczon nem csekély iskolai fundatioik vannak, az evangélikusoktól azt kívánják, hogy szinte ollyan summát teremtsenek elö, ha a' két protestáns iskola egygyé olvadását óhajtják! — E' kívánat valóban túlságos, mert azt az evangélikusok ép most e'pénzszük-világban nem tehetik, de parallelisaljuk a' losonczi református fundatiók kamatját az evangelikus százakra menő ifjak évi fizetésével (didactrum), alkalmasint többre rúgna, mint azon fundatiók kamatja, és a' losonczi házibér, sőt maga a' város jövedelme, mellynek legnagyobb részét a' református atyafiak kizárólag önegyházi szükségeikre fölemésztik, nem növekedne-e ha annyi száz evangelikus tanuló lepné el a' varost? — Milly felekezetűek legyenek pedig a' professorok ez uniált iskolában, azt javallanám: fele része református, fele evangelikus, és a' református professori statio megürültével evangelikus lépjen helyébe és viszont, — igy nem leend azon súrlódás, hogy a\refomatus és evangelikus egyenlő tehetségű concurrensek közt kit válaszszunk. Sapienti pauca ; — de ha a' vallásos unió a' két protestáns felekezetek közt némileg eszközölhető, az a' losonczi eggyé olvadandó iskola által leginkább jöhet létre, mert Losonczon legkönnyebben simul és barátkozik meg a' Karpáthegy táji tót az alföldi magyarral, és illy egyesült iskolai növendékek, mint hajdan az apostolok hírtetendik unió üdvét honunk minden részeiben; Fogjunk tehát kezet, és alakítsunk, Losonczon egy egyesült protestáns iskolát! — Kövesden junius 5-én 1846. Baloghi László. *) *) Ezen czikkre van egy kis észrevételem. Az uuio vagy szükséges vagy nem. Ha szükséges, nemcsak Losonczon lesz az, hanem másutt is. Minden attól függ, mit nevezünk uniónak. Addig, mig egy kölcsönösen 's közösen elfogadott hitvallás 's ennek alapján készülendő 's mindenütt behozandó valláskönyvek által egygyé nem olvad a1

két rés®, addig mindig csak társas unióról lehet szó. Ha már a1

jelenben uniálni akarunk, maradjunk ezen mezőn, "s biztosítván mindenik félnek saját hitvallását egyesüljünk, az alapítványok, iskolák, templomok , iskolai és papi hivatalok k ö zö s s é g é b en, szorosan kimérvén a' határokat. „Szorosan ugy-e?" Biz ugy ám, mert különben ezen kényes mezőn a1

szakadás lesz minden uniói törekvés eredménye. Aztán uniálni itt, uniálni amott, Geresden és Temesvárott, a1 nélkül, hogy a' két egyház közös megegyezésével hozott társas uniói szabályok szolgálnának vezérül; az előttem nem sokkal több a' semminél. A' kerületi 's egyetemes gyűlések mozogjanak tehát mindenik részen. De ezek nem mozoghatnak , mert kerekeik nincsenek rendbe szedve. Mindenik uniónál sürgetősb tehát, hogy mindenik egyház elöbé saját kerekeit igazítsa ki, azaz: uniálja önmagát, mert minek csaljuk magukat's mért ne