Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-12 / 28. szám

hivatala viseléseig évenként az özvegyárva-» péztárba fizetendőt, melly ajánlat hálás köszönet­tel fogadtatott; vajha az ő példája, ki különben sem özvegyet, sem árvát, kik az általa öregbített pénztár segélyét igényelnék, maga után nem ha­gyand, több nemes keblű utánzókra találna! — A'minő kedvesen hatott ránk a' nagy-kállai pap­nak az említett ajánlatot tartalmazó levele, épen olly nagy levertséget okozott a' gyűlés minden tagjaiban, ugyanazon egyháznak esperes úrhoz küldött azon tudósítása, miszerint ezután az ál­landóul Nagy-Kálióban tartatni szokott egyházme­gyei gyűlések alkalmával minden, bármelly ki­tűnő gyüléstagok a' paplakoni szállásolástól, a" mi pedig a' mostani pap által még mikor a' gyűlésnek ottani állandósítása legelőször szó­ba hozatott, esperes úrnak megígértetett, el­tiltatnak. Levertséget okozott, mondom, mert egy sok vajúdás után megszülemlett csecsemőt, az ál­landó gyüléstartást, vala majd-majd eltemetendő. De hála a' pünkösti szent szellemnek, még most ez a' csecsemő életben maradt; a' nagy-kállói egyháznak pedig tudtul adatni határoztatott, hogy a' paplaknak csak terhe az egyházé, használása pedig a' papé, és igy arról az egyház kivált illy magyar vendégszeretet ellenére ne rendelkez­gessen. — 8) A' körlátogatók esperes úr elnök­lete alatt még e'hó folytában Kis-Várdában gyű­lést fognak tartani, melly minden iskolát, iskolai könyveket, tanítókat és tanítást illető dolgokról részletesen tanácskozandik 's tanácskozása ered­ményét a' jövő gyűlés eleibe terjesztendi. — 9) Jelen gyűlésünk kitűzött tárgya vala az öz­vegyárva-pénztár lehető legbiztosb lábra állítása 's czélszerü növelése iránti intézkedés is; de most erre időnk nem jutván, vagy sokan rólunk nélkülünki rendelkezést látván a' dologban: az e' tárgyban munkálkodott választmány javalata véle­ményadás végett köröztetni fog. Adja Isten jó végét; de én papjaink többségének lelkességétöl és áldozatkészségétől keveset reménylek. Tót József, berezeli pap. A' bacs-sseeréml esperesség köz­gyűlése. Jun. 18-kán Új-Verbászon, rendes elnöklet alatt tartatott. Felügyelő úr beköszöntő beszéde után, föes­peres urunk — imával ? nem, ez még nálunk nem divatos -- régen ohajtott békesség- és egyeségre felszólító velős ós szép szónoklattal ápolt bennün­ket. Határoztatott, hogy a' lelkészi ós tanítói hi­vatal megnyerésére már ezentúl Bács-Szerémben az özvegyárva-intézetnek tagjává válás is, vagy eskü, vagy pedig reversalis által biztosítva, ut conditio sine qua non, kívántatni fog. — Illetőleg a* papköröket, egyhangúlag elfogadtatott 's 10-dik sept. mint Uj-Vidéken tartandó egyházmegyei' első tanakodásunk napja tüzetelt ki. — Olvastatott a' tót decanatus tanítóinak egy folyamodványa, mellynek nevezetesb pontjai ezek: a) Kéretik az egyházmegye, ne történnék jövőben a* tanítói vizsgálat egyedül maga a' decánus által, hanem több egyházi és tanítói egyének jelenlétében. El­fogadtatott. b) Ne választatnának segéd-tanítókká ollyan személyek, kik a' földmivelésnél többet nem tanultak. E' baj okát leginkább a' csekély fizetésben — a'melly nálunk 60 — 100 v.ftot soha felül nem halad—találván, ezen pontnak orvoslását honunknak a' népnevelési ügy iránti buzgalmától, nemkülönben az Isten országának terjesztésétől is, várja a'convent. c) Eszközöltetnék az esperességi gyűlés által, hogy egyházmegyénkben alakult német és tót tanítók olvasó társaságai egygyé vál­nának. Meg levén arról győződve, hogy az olvasó tagoknak sokasága rendetlenséget szülhetne, a' jelenvolt tanítóikar két követének a' status quo, egyszersmind türelem és békeszeretet ajánltatott. — Tudtunkra esett, hogy az 1 pgö kr. fizetésében még egynehány gyülekezet hátra van. Egy kül­döttség, csak egy vagy két egyénből álló , leg­jobban segíthetett volna e' bajon. — A' gyámin­tézet is, és az unió — a' mellyhez gyülekezeteink, ugy látszik, nagy hajlandósággal volnának, ha szőnyegre kerülhetett volna, ha — . — A' jövő ker. gyűlésre t. Hajnotzy S. lelkész és Godra M. verbászi oktató urak választattak — többek közt leginkább is azon meghagyással, hogy annak ide­jében az egyházi szerkezet minél előbbi kidol­goztatását 's annak az egyházmegyékkeli közöl­tetését sürgessék. ifj. Spannagel J. Sáfshoiitból. Esperességi gyülésünket magyarra fordított „Veni Sancte"-val kezdtük, mire a' tanácskozás jegyzökönyvek olvasásával vette kezdetét. Közösebb figyelmet körülbelől kö­vetkező pontok érdemlenek: 1) Három éve, hogy Fürészen K. Ö. úr indít­ványára elhatározók, miszerint bárki, felügyelő csak egy egyházban lehessen, — mi tehát meg­előztük az egyetemes választmány ebbeli üdvös véleményét. Tavai R.-Bányán ellenkező mene határozatba. Most újra győzött, mi jobb. 2) Rerum gerendarum nervus-unk, vagy 7000 v.ftocska, mindeddig papi kezek között volt és — növekedék. De, mondák az urak, csonkulhat is, — véletlen a' bukás; azért cautio, még pedig 2000 pgőnyi, biztosíthat csak. Kell, kell cautio is; de nem olly tömérdek, felelék a1 papok 's velők a' sokszor méltányos K. Ö. úr. Mert ha az elnök­ség utalványoz, mint joga van hozzá, illetőleg ö is felelős; azután pedig, ha a' kötelezvények ar­chívumban vannak, biztos helyen vannak, 500 pgő tehát elég cautioul. Győzött, mi több, 's ez más­hova is vág, nemcsak hova néz; mert igy pap nem annyira nem akar majd lenni pénzkezelő, 1 mint inkább aligha lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents