Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-12 / 28. szám

Ben nyeresége — kivált a' hol a' két felekezet egymással vegyesen él — kézzel fogható: csak vezetői 's a' műveltebb osztályúak győzzék le bal-Ítéleteiket, mondjanak le azon imitt-amott még mindig nyilatkozó felekezetességi nagy előszeretetökről, ne mutassanak egymás ellenében semmi kisszerű féltékenységet, de annál több testvéries nyíltságot, — bontakozzanak ki a' megszokás hatalma alul, rendeljék alá önérdeköket a' közjónak, a" particularismust a' protestantismus közös és föczéljának, irtsák ki a' konkolyt, mellyet elödéik elfogultsága a' jó ügy kárára talán elhintett, szóval: mi mindannyian, kik hívatva vagyunk reá, világosítsuk fel tiszta becsületes lélekkel a' köznépet az unió üdvös volta felöl: 's épen a" köznép, melly, mint a' fentebbi példák mutatják, néhol már is megelőzött bennünket, lesz legelső hajlandó annak elfogadására. Mit hogy az uniói al-választmány javaslata minél nagyobb mértékben eszközöljön, tiszta szívből óhajtja 's reményli Schneiker Jakab, varsádi evangy. lelkész. A' jcrusáleiiii főtanács. *} Valamint nálunk a' hazai dolgok czélszerü elintézése végett bizonyos meghatározott időben, hajdan Rákos mezején, most valamelly fővárosban, országgyűlések tartatnak: ugy a' zsidó népnek is volt egy illy a* régiség őskorában felállított, Hyrcanus által pedig Jósafát példájára (2 Krón. 19,8.) Krisztus születése előtt mintegy 130 évekkel újra életbe léptetett 's a' kor kivánatához képest rendezett középponti gyűlése, nemzeti törvényszéke, törvényhozó vagy kormányzó's végrehajtó főhatósága,deákosan: dicasteriuma, melylyet főtanácsnak vagy naggyülésnek, syriai nyelven sanhedrinnak, görögül synedrionnak neveztek, 's mellynek körébe eredeti rendeltetéséhez képest minden vallási és polgári ügyek igazgatása tartozott. Ezen főtanácson kivül voltak az országban kis, valamint három személyü tanácsok is. A' három személyből álló tanács olly kisebb helyeken találtatott, mellyekben a' lélekszám 120-ra nem ment, 's minthogy ez főben járó dologban nem ítélhetett, akárki is lehetett tagja, ha zsidó anyától született, bár törvénytelen születésű volt legyen is. Nem tartott ez rendes üléseket, hanem csak mikor a' szükség kívánta, ült össze,'s hol rendőri, hol békebirói tisztet gyakorolt. A' kistanács a' 120 lélekszámot meghaladó helységekben állíttatott fel 's 23 rendes tagokból állott, kik között voltak léviták, Írnokok, poroszlók, küzdök, tanúk, ellentanúk, alamizsnaszedö, orvos, borbély, mázsamester, sakter, iskolatanító. Magá#) Mutatványul Gödör József rövid időn kiadandó illy czímü munkájának: „Urunk Jézus végórái" első füzetéből. 10-ik czikk. Alapige: Máté 26 3y~ K. ban Jerusálemben két illy kistanács volt: egyik a* Sión völgyében, másik a' templom pitvara előtt. Már ezeknek, valamint a" többieknek, mellyek az országban találtattak, főben járó dolgokban is szabad volt itélniök. A' mi illeti a1

főtanácsot, ez az elnökkel, törvényszék atyjával, titoknokkal 's úgynevezett tanácsi bölcscsel együtt 71 tagokból állott 's egész Zsidóországra nézve csak egy volt Jerusálemben. Szűz korában egyedül azok lehettek tagjaivá, kik a' háromszemélyü és kistanácsban már szolgáltak, kétségtelen izraeliták és becsületes emberek voltak. Üléseit tartotta rendesen reggeli 9 órától délesti 3 óráig a' közönséges tanácsteremben; rendkívüli esetekben éjszakának idején is összeült, néha csak a' főpap házában. A* tanácsház félkört képezett, mellynek közepében az elnök 's ezzel szemközt két titoknokok ültek; a' padlatfőről némellyek szerint királyi pálcza, mások szerint pallos függött, mint jelképe a' főtanács hatalma- és méltóságának. A' szövetség sátorának idejében, azaz, a'babyloni fogság előtt, a' szent sátor ajtaja körül szabad ég alatt tartotta a' főtanács gyűléseit (4. Mós. 11,16.); későbben Salamon templomában azon helyen, melly fejedelmek csarnokának neveztetett; Zorobábel templomában pedig Gazith nevü szobában, honnét majd a1

Sión hegyére, majd ismét Jerusálem belsejébe tétetett által. Elpusztíttatván a' rómaiak által Jerusálem városa, ezzel's a'zsidó birodalom megszűntével együtt a' főtanács is lenni megszűnt. Feltámadt ugyan újra hamvaiból Jerusálemen kivül; de miután Jafne, Usha, Séfár, Beth, Shear és Zipporis városokat végvonaglásaiban bekalandozá, végre Tiberiásban 429-ben feloszlott; a* Mahasiai és Bagdádi helyettes synedriumok felbomlása után pedig 1038-ban a' történetin kivül minden egyéb nyoma végkép elenyészett. Virágszakában messze terjedő majdnem korlátlan hatalommal bírt e' főtanács, annyira, hogy parancsinak nemcsak papok és közönséges úri családok* de szinte királyok is térdet fejet hajtottak; mert élet halál felett szabadon rendelkezhetett. Későbben, kivált a' római uralkodás alatt, tekintete anynyira megtöretett, hogy szorosan a* vallás és mósesi törvények elleni kihágásokat illető fegyelmi eljáráson kivül egyéb hatalmat csak ritkán, vérhatalmat pedig még az illy esetekben is többé nem gyakorolhatott. Már ma pedig, ha Abyssiniában a' Falasjáni és éjszaki Amerikában a* Grand Islandi zsidó gyarmatokat, mellyek még sajátszerű nemzeti tanácsok által igazgattatnak, kivesszük, ar zsidók, polgári állásukra nézve, az egész világon mindenütt a' közállomány törvényei alatt állanak. A' főtanács három rendű férfiakból állott: papi fejedelemből vagy főpapból, írástudókból és a* nép véneiből. A1

főpap — mint neve is mutatja — első volt a* papok között 's méltóságára nézve első személy a' király után. Móses e' hivatalt Áronra ruházta, kinek családja azt utóbb öröksé-