Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-05 / 27. szám

megtanultam, hogy egy oktató tanítványának gondolja lenni az egész világot. Végül, két észrevételem álljon itt a1

maga helyén. 1) Miért tart olly soká ez a' superintendensválasztási izetlenkedés ? miért nyavalyog e viták alatt egyh.kerülelünk ? miért nem szakad vége, 's a' közakarattal elválasztott férfiú körül csoportozva, miért nem fogunk férfiasan kezet ? — Miért? — Mert egy facultas fogta közbe az általunk nagyon tisztelt férfiút, melly facultasnak tagjai testtel, lélekkel elállván minden hozzá vezethető egyenes útat, mindannyiszor visszalökték kezünket . a' hányszor őszinte feltételek alatt egyeségre nyújtók azt. — Azt pedig, hogy egy illy elvű facultasnak feltétlenül életre és halálra, testestül és lelkestül átengedjük superintendensünket, senki tőlünk nem kívánhatja, hanemha elébb megkötözendjük a' szellemet, melly öt Mark. 9. 22. kénye szerint tűzbe, vizbe vethetné, hogy elveszesse — Igenis, ha e' facultas túlcsigázolt eröszakolása, és nem jól számított ide-oda kapdosása a' szekeret fel nem borogatja: P. M. ezóta régen superintendensünk. — Igenis, Kecskemét e' facultásnak köszönheti, hogy régen boldogult Vég Veresmarti helye mindez ideig üresen áll. Ajánlom kecskemétnek megolvasás végeit 1. Kor. 5. 2. 2) Sokan vetették inár szememre, miért viseltetem ellenséges indulattal Kecskemét és iskolája ellenében? — Istenem és lelkem előtt vallom, hogy alig van hely széles e' magyar hazában, melly iránt forróbb és hálásabb indulattal viseltetném, mint épen Kecskemét iránt; népét, sok eredetiségü szíves magyar lakosait szeretem együl egyig, mint lelkemet, iskoláját, ha rajtam állna, szeretném égig emelni. — De, hogy is ne, hiszen boldogult atyám oktató vala hajdan a' kecskeméti .gymnasíumban, idvezült jó anyám, kinek emlői tápláltak, Kecskeméten látott világot, én is ott föl— tém serdülő korom szép éveit, most is ott laknak legközelebbi rokonaim. — De épen azért, mert Kecskemétet annyira szeretem, mert iskoláját égig akarnám emelni, nem szerethetem ama facultast, melly itt ohajtásom űtában áll; nem szerelhetem, midőn nagyjelentésü számos buzgó protestáns férfiaktól kelle hallanom ime nyilatkozatot: „hogy olly elvű férfiak keze alá soha gyermekeiket nem bizandják." — Nem szerethetem, mert hogy Kecskemét derék főpapja mind ez ideig nem superintendens, egyedül ők az okai. stb Szeretett kecskeméti atyámfiai az Úrban 1 Jób szavaival felelek nektek. . 21. 4. Avvagy én ez emberek ellen panaszkodom-e ?, és ha van oka a miért panaszkodjam, miért fogjátok meg beszédemet, az én lelkemnek keserűségében ? vu Dobos János. A' nagy-gcresdi Nzcrződéj«. Alulírottak, mint egyrészről az ágostai vallástételt követő dunántúli főtisztelendő superintendentiának a' mult 1831-ben tartatott közgyűléséből, a' jegyzőkönyv 27-dik pontja alatt; másrészről a' helvetziai vallástételen levő dunántúli főtiszteletü superintendentia által, az 1832-ikjun. 18-án tartatott közgyűlés jegyzökönyvének 56-ik száma szerint megrendelt elegyes (kiküldöttségnek tagjai Nagy-Geresden, ts ns Sopron vármegyei helységben, az alolirott napon, a' végett összeülvén, hogy az 1830-iki apr. 20-kán Rév-Komáromban tartatott elegyes deputatió által, a' mind a1

két confessión levő evangélikusok által, keverve, lakott helységekben a' vallásbeli szolgálatokra 's kölcsönös összeköttetésekre nézve készített rendszabások iránt az ágostai vallástételt követő superintendentia által közlött 's az /. alatt ide visszakapcsolt véleményes tudósítás, 's mindkét részről telt kölcsönös észrevételek következésében, 's egyébiránt is közmegegyezéssel teendő igazítások, 's az evangyéliomi szeretethez s az idő lelkéhez alkalmaztatott 's tartós békességet eszközlendö, czélirányos javítások mellett, azonban ugyanazon deputatio munkájának útmutatása szerint, az említett kevert evangyélmiakbcl álló ekklézsiákban állandóan megtartandó rendszert készítenénk: ehez képest mind a' tisztelt deputatio jeles munkáját, mind az arra tett 's */. alatti észrevételeket felolvasván, 's mindennemű kölcsönös összeköttetésekre, és támadható nehézségek elhárítását, leginkább pedig a1

békességnek megalapítását méltó figyelembe vévén, e' következendőkben állapodtunk meg: Az evangyélmi és református hallgatók, vagy is inkább, az illyenekböl keverve fönálíó ekklézsiák a' közös vallási gyakorlásokra (simultaneum exercilium) nézve ollyanok, hogy mind a* két felekezetnek, vagy csak az egyiknek van ugyanazon egy helyben anyaekklézsiája, u. m. temploma, prédikátora, iskolája és iskolamestere; 's ha csak egyiknek van, akkor a' másiknak hívei, mint filiálisták valamellyközelle vc aijyaekklézsiához köttetve vannak, ha pedig nincsen egyik félnek is ott helyben anyaekklézsiája, csak az egyiknek van praeoránsa vagy licentiatusa 's imádságháza : akkor mind a' két felekezet filiális állapotban levén, mindenik hasonló hittartásu anyaekklézsiához csatolva van, nem levén szabad a' legfelsőbb kegyelmes rendelések szerint, akármelly nagyobb, vagy kipebb gyülekezetnek, sőt egyes házinépének is valamely bizonyos és meghatározott anyaekklózsiával való összeköttetés nélkül lenni. Ezeket előre bocsátván, mind a' két felekezet kölcsönös egyházi összeköttetése megállapításának legelső és legfőbb talpköve *s törvénye ez;