Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-18 / 3. szám

tan őrizzen bennünket az, kinek lelkéből ezen szép és felséges eszme kétség kivül származott. Legyen elég az, „ha Némethon különböző ev. egyházai egybekötve, a' reformatio alapelveinek egyetemes elismerése által, 's ezen alapon egymást testvérileg egyesülteknek 's együvé tartozóknak tekintvén , az egyes tartományok és egyházak régibb lutheri és reformált hitvallásaikat, mellyek szellemre, lényegre 's alapelvekre nézve egymással ugy is megegyeznek, azon jelentőségben, mellyel eddig is birának, továbbra is egymás mellett fenállani engedik, a' nélkül, hogy bár ki is ezeknek felvételére kényszeríttetnék, vagy fel nem vétele miatt sértetnék, bogy a' lényegesnek és közösnek ugyanazonossága egyszersmind egyebekre nézve olly türelmet szülne, melly az egyességet fentartani kivánja. Csak szabad utón igyekezzünk az egyes egyházak szerkezetformájában, a' mennyire lehet, megközelítő egyenlőséget eszközölni. A' rokonság azonban mindig a' fővonásokban jelenkezzék. A' consistorialis szerkezettel a' presbyterialis és zsinati szerkezet olly organice olvasztassék egybe, hogy az egyes gyülekezet ép ugy legyen képviselve benne, mint az összes tartományi egyház. Az istentiszteletben is csak önkénytes elfogadás utján eszközöltessék a'kölcsönösség és közösség. E' részben annak, a' mivel már birunk, használata mellett sok örvendetest lehetne még eszközölnünk. És épen itt „volna óhajtható, miszerint az időnként összejövő kövelgyüléseken kivül, néhány mély belátásu egyén, vagy egy illyenekböl álló küldöttség bízatnék meg, melly ezen tárgyat összefüggöleg kidolgozván, munkásságának eredményét közbirálat alá bocsátaná, melly ha érdemesnek találtatnék, a' különböző tartományi egyházaknak elfogadás végeit ajánltatni fogna". Ezek volnának lehetőleg röviden tisztes szerzőnk óhajtásai egyházunkra nézve. Kivánatot és kérelmet intézve a' nagylelkű német evangy. fejedelmekhez, kivánatát *s kérelmét fejezvén ki a' német tartományokban levő minden evang. egyház barátok irányában, jeles és korszerű felszólítását befejezi. liiil- és belföldi tndó§ítások: További tudÓNíláNok a'dSssUImsekrol- A' pelplíni fővicarialus idéző levelére adott válaszában Grabowski többi közt ezeket mondja: ,A' főtiszt, püspöki fővicarialus jul. 14-ki tisztelt megkeresésére ezennel egész alázattal jelentem, hogy a' szabotl határnapot természetesen meg nem tarlandom. 8 évig voltam r. kath. pap 's a' roszabbak közé soha nem számítoltak; mindkét halóságom erkölcsi tekintelben nekem soha legkisebb szemrehányást nem tön — 's ime mivel lelkismeretemet követem, csak ekkor bizonyul be, hogy a1

nötlenség ellen két- vagy háromszor súlyosan vétettem ! Igen, nem akarom tagadni s nem tagadhatom, az ellen vétettem, s hogy nem-tagadásomat megmutassam, most megmondom a' vicariatusnak, mit akarok tenni, mit akartam régen tenni, mihez anyagotrégóta, még r. kath. pap koromban, gyűjtöttem,— le fogom életemet, mint r.kath. pap, irni, a' plebaniafalakat át fogom ásni 's a' beszinezett sírokat fel fogom nyitni! — Az emberiség nekem hálát mondand, ha megtudja, hogy van egy sajátszerű tudomány, mellyről eddig sejtelme sem volt. Akkor nem a' főtiszt, vicariatus, hanem a' közönség itélend ; nem helyes e* házat és udvart önként elhagyni 's jövedelmes hivatalról és a* szentség nimbusáról lemondani. — Czerski körlevelét a' lipcsei zsinat határozatai iránt lapjaink már közlék; azóta más nyiitlevelet is közrebocsátott, melly igyen hangzik: ,Kénytelen vagyok következőt köztudomásra juttatni: Több jelentésből's jelesül minden ker -apost.-kath. egyházhoz nem rég bocsátott körlevelemből azt következteték sokan, hogy czélorn szakadásokat eszközölni az új egyházban. Az valódi biin volna, ha valaki a' fiatal egyház növekedését a' viszálkodás magvával akarná gátolni, azt diszlésében akadályoztatni. Én nem földi tekintetekből 's földi czélokból, mint sokan vélik, léptem ki. E' lépésre rá senki nem beszélt, hanem a* Jézus Krisztusbani, az élő Isten fiábani élő hit által ösztönöztetve, minden földi előny hátratételével, sőt életem veszélyeztetésével léptem föl. De szintazon resignatio- és kitartással kelek ki minden hitellenség ellen, bárhol 's bármi alakban mutatkozzék is az, 's távol vagyok bármi társaságba lépni azokkal, kik a' Krisztust nem tartják az élő Isten fiának. Körlevelem tehát nem is a' lipcsei zsinat, mint ollyan ellen van intézve, hanem a' hitetlen elemek 's csak ezek ellen, merüljenek fel azok bárhol, mert hallgatni, hol a' ker. igazságok védelme forog fen, bűnt jelent elkövetni Urunk r

s mesterünk Jézus Krisztus ellen. ,Valaki vallást teszen én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei atyám előtti' A' lipcsei zsinaton készített hitvallást, melly engem ki nem elégít, én alá nem írtam, hanem csak a' jelenvoltak lajstromát, mint ollyat. Mindenki , a' kinek szivén fekszik java a' fiatal egyháznak, ez ellen elkövetett vétségnek, kénytelen azt tekinteni, ha a' hitetlenséget ez vagy ama lepel alatt akarnák bevinni az új ker. egyházközségek kebelébe. Körlevelemben csak azok botránkozhatnak meg, kik minden hit nélkül, mint ellenei a1

Krisztus keresztének, élnek. Ezek Istene, mintáz ap. mondja, a'has'sföldiesen gondolkodnak. Nekik a'Jézusróli tan botrány 's a' keresztröli ige bolondság. Ez okból szavamat újra minden, Isten lelkétől lelkesített keresztyénhez intézem, nem azért, mintha