Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-17 / 20. szám

asszonyok is, kik vegyes házasságban élnek, vá­lasztásjoggal birnak 's a* község tanácskozásiban részt vehetnek. Minden egyházi jog magából az egyházból foly ki 's a' korosbak gyűlése és az ettől választott elöljáróság által csak végrehajta­tik. A' korosbakat évenként a1 község választja, számuk, a1 községek különböző nagysága szerint, 10—50 közt változik; a' korosbak testületéből 's általa elöljáróság választatik, melly a' korosbak testületének különböző nagysága szerint 3 vagy 5 személyből áll. Az elöljáróság elnök-, jegyzö-és pénztárnokra oszlik, 5 tagnál pedig még a' két utóbbinak képviselőire, kik a* képviseltek jelen­létében is ülés- és szavazattal mindig birnak. Pa­pok az elöljáróság üléseiben csak tanácskozó, de a7 korosbakéiban határozó szavatuak; azelsö csak némi vita után fogadtatott el. Az elöljáróság a" horosbak testületének 's ez által a' községnek felelős; korosbak gyűlése hetenként történjék, de az elöljáróságé rendkivülileg is összehivatha­tik. Élénk vita keletkezett azon indítvány fölött, hogy a' korosbak gyűlésének többsége joggal birjon kényszeríteni az elöljáróságot korosbak rendkívüli gyűlésének összehivasára; az indít­vány végre elfogadtaték. Az elnöknek vagy első elöljárónak az elöljáróságban 's ennek a' korosbak gyűlésében joga van a* tanácskozást, mint még nem eléggé érettet, elhalasztani; ezen elbalasztási jogot a' korosbak gyűlésének harmada is igényelheti. A' község tagjainak megengedtetik a* korosbak gyűlésének tanács­kozásinál, valamint a' korosbaknak is az elöl­járóságéinál jelen lenni. A' korosbak, elöljárók *S követek hivatalai csak tiszteletbeliek 's azo­kat csak okok miatt lehet el nem fogadni; de az okok előadása 3 évi hivatalkodás után nem kíván­tatik. A' további határozatok a' községeknek a' korosbak gyűléseihez 's ezeknek az elöljáróságéi­hozi viszonyaira terjeszkednek ki. Az elöljáróságok feladatai közé tartozik az is, hogy a' községek közt eleven összeköttetést szilárdítsanak meg, köztök kölcsönös közlekedést mozdítsanak elö, mindket­tőt levelezés-, utazás- és zsinatokkal eszközölvén. Hosszabb vitát szült a1 papok némi lelkipásztor­kodása iránt homályosan tett indítvány, miszerint megengedendő volna az egyes községtagoknak, hogy lelkipásztorkodás! vagy személyes megszó­littatást magok vagy más megbotlott községtagok számára kívánhassanak az elöljáróságtól; de az indítvány elvettetett. Más ker.hitvallásuak fölvétele csatlakozásuk nyilvánítása 's nevöknek a' község könyvébe beírása által történik; a' nem-ker. hit­vallásuak, megkereszteltetésök előtt, kötelesek ki­mutatni, hogy az új szövetség leglényegesb hit- és erkölcstanait tudják. A' keresztség és úrvacsora (de mindkét szín alatt) szentségekül ismertetnek el, az első tehát nem-keresztyénekre nézve átmentök előtt szükségesnek határoztatott, a1 lipcsei zsinat által rendelt megelőző oktatáshetek szükségtele­neké tekintetnek 's helyettök az említett kimutatás rendeltetett. Az utolsó ülés nem volt gazdag, mint az előbbiek, vitákban, de annál gazdagabb fontos eredményekben. Napi renden volt az egyház­szerkezet további terve, mellynek szakaszai egyes csekély változtatásokkal elfogadtattak. Azután Theiner olvasá fel lithurgiatervét, melly a' borosz­lói 24 czikk 's a' lipcsei zsinat ezeket bővítő hatá­rozatai alapján szerkesztetett *s az eddigi borosz­lóit a' berlini diss.-kath. egyház számára készített liturgiával összhangzásba hozza. E* terv igen jó hatást tön 's egyhangúan elfogadtatott, határoztat­ván egyszersmind, hogy az az egyházakba azon­nal hozassék be, megengedtetvén ezeknek, bogy egyes dolgokban attól eltérhessenek. Ekkor ismét Ronge kettős indítványa a* papoknak zsinatokon különös képviselete 's a' lipcsei zsinat határoza­tának, melly szerint a' zsinatnak csak harmada állhat papokból, elfogadása iránt került szőnyegre 's ismét igen élénk vitát szült. Az egész indít­vány sokoldalú megvitatása után mindnyájan elis­merék, hogy a' lipcsei zsinat határozata kivihe­tetlen, mert egy egyházra sem lehet ráparancsolni, hogy papi vagy világi követet válaszszon 's a' számfeletti papköveteket nem lehet visszaküldeni. A' vita folytában kitűnt, hogy vagy a' papokat ki kell zárni a' községkövetekül választhatásból, vagy legalább különös képviseltetésök abbanha­gyandó. A' szavazás majd egyhangúsággal ha­táros többséget mutatott a* papoknakközségköYe­tekül válaszhatása ellen 's különös képviselteté­sök mellett. Ez azután ollyképen állapíttaték meg, hogy minden 10 községkövetre a'szomszéd egy­házak 1 papot választandnak, szabadságul adatott az egyházaknak az is, hogy papokat tanácskozó szavazatu követekké választhassanak. Azután a' választmányi tudósítás a' kerületi zsinatok iránt ol­vastatott fel 's lényeges változtatásokkal elfogad­tatott. Minden 3—7 szomszéd egyház kerületi zsinattá egyesül; erre a' követek ugy 's azon arányban választatnak, mint a' tartományi zsina­tokra. A' kerületi zsinatok főköre a" közügyekröli elötanácskozás-, a' közélet előmozdítása- 's a' községek közti viszálkodások elintézésében fog állani. A' kerületi zsinat évenként maga köréből 3 tagu elöljáróságot választand 's ez előlegesen is, a' kerületi zsinat összegyűléséig érvényesen rendelkezhetik. Egyébiránt a' ker. zsinat a' pa­pot tart. zsinatig hivataltól felfüggesztheti. E' ta­nácskozások után több indítvány tetetett, de az idö későre haladván, azokról tanácskozni nem le­hetett, kivéve egyet, a' zsinat ügyrende iránt, melly oda dőlt, hogy azt maga a' zsinat állapítsa meg. Ekkor a' zsinat a' boroszlói elöljárósághoz in­tézett föelnöki levéllel lepetelt meg, melly szerint sz. Bernát temploma a' diss.-katholikusoknak isten­tiszteletre átengedtetik *s az elöljáróságnak meg­hagyatik, gondoskodjék, miszerint az istenliszielet ne legyen nyilvános jellemű (B, A. K. Z.).

Next

/
Thumbnails
Contents