Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-17 / 20. szám

átengedteté. — 0. m. Frankfurtban Bramer oct. 12-én avatá be Demuthot az egyház papjául. — Cottbusban a' sept. 10-én alakult egyház oct. 29-kén tartáazelsö istentiszteletet az imént nevezett Demuth alatt. — Spandauban sept. 21-én Kerner tartott istentiszt. — Neuruppinban, azon templom­ban, mellyben koronként r.kath. istentiszt, is tarta­lilí,Ahrnsdorfa\ig.7-én tartotta az első ném.-kath. istentiszt. — Brandenburgban a'választolt polgá­rok a' Miklóstemplomot 's építésre 300 ftot adtak a* ném.-katholikusoknak M. é. aug. Boroszlóban is zsinat tartatott, melly 15-én nyülatoltmeg Regenbrecht elnöklete alatt,ki a* szükséges előzmények után tervet terjeszte elő, mellyben a'lipcsei zsinat határozatai részint szo­rul szóra, részint lényeges tartalmuk szerint, ré­szint hozzáadások- és jobbításokkal, mellyeket a' lefolyt idő szükségeseknek vagy az érettebb ta­pasztaláshoz alkalmazottaknak mutatott ki,megbö­vítve foglaltattak. Erre Ronge indítványt tön, hogy a' gyűlés, sziléziai tartományi zsinat, min­den határozatát hozzáadásul a' lipcsei zsinatéikoz csatolja, ez által a1 lipcsei zsinat elfogadását, mennyiben az az új hozzáadásokkal nem ellen­kezik , kimondja 's e' hozzáadásokat is csak in­dítványokul tekintse, mellyek ismét egyetemes zsinat elé terjesztendök. A' lipcsei határozatok­nak minden más, habártartalmukat csak más sza­vakkal visszaadó felfogása az indítványozó nézete szerint sokféle félreértésekre fogna alkalmat adni, az ellenségeknek utat nyitna, hogy a' különböző szavakba schismát magyarázzanak bele, 's ö a' lipcsei határozatoknak még csak azon §-ára fi­gyelmeztet, melly az említett határozatok tovafej­lesztését az egyetemes zsinatok utján lehetségessé teszi, mi a'sziléziai tartományi zsinat önálló hatá­rozathozatalát szükségteleníti 's az egységet Né­metország többi ker.-kath. egyházával veszélyez­tetni látszik. Erre megjegyzé az elnök, hogy a' tartományi zsinat szabadságában kell állnia, misze­rint az meggyőződését határozatokban kimondja, hogy betűkhöz magát nem kell kötnie, hanem azon törekednie, mikép meggyőződése ennek külső kifejezésével mindig egyezzen meg; mi pedig az egységet Németország többi diss.-kath. egy­házával illeti, annak nem kell külsőnek, hanem bel­sőnek lennie, melly azonban csak ugy fog eléretni, ha a' betű fölött szabad meggyőződés fog uralkodni azonfölül a' lipcsei határozatok minden lényeges pontja benfoglaltatik az új tervben's azokba csak nagyobb logicai összefüggés és szabatosság van hozva. A' vita ekkor igen élénkké 's mindenol­dalúvá lön, 's mi alig kikerülhető, kérdések szö­vettek be, mellyek nem ide tartozának; igy péld. egy éltes követ azt indítványozá, hogy a' symbo­lumban Jézus Krisztus Isten fiának neveztessék. Szónok Isten és világ előtt bizonyíthatja, hogy Jézus természete felöl már 40 év óta tisztában van önmagával, — hogy benne csak istenkövelet, világüdvezitőt lát; de nép közt elvén, állíthatja, hogy annak erről még olly zavart fogalmai vannak,, miszerint azok felvilágosítására sok idő kell még, igy czélszerünek látszik, e' pontot megtartásul' előleges en átadni még a' népnek,hogy fölöt te annál­inkább lehessen világot elterjeszteni. Emlékeztetett még szónok a'poseni 's elberfeldi irányokra, mel­lyek a'népből sokakat magokhoz vonni, igy az egy­házakban szakadásokat szülni képesek. Ez ellen majd valamennyi követ megjegyzé, hogy épen illyen határozott értelmezése a* Jézus természe­tének szükségkép schismára fogna vezetni, holott a' mostani értelmezés mindenkinek meghagyja arróli saját hitvéleményét; a'zavart népfogalmak felvilágítása pedig bizassék a' papokra, kik arra annálinkább törekedhetendnek, minél általánosabb az értelmezés. Azután saját tárgyára vezettetvén a' vita vissza, sok követ nyilvánító, hogy nincs hatalmukban a1 lipcsei zsinat határozatiról, mely­lyeket egyházaik elfogadtak, ha csak alakban is eltérni; Nees is a' mellett nyilatkozott, hogy a* tartományi zsinat határozatai csak indítványok- 's előmunkálatokként adassanak a' jövő egyetemes zsinatra, a' nélkül azonban, hogy a' sziléziai egy­házaktól megtagadtatnék azoknak körökben elő­leges érvényítése. 'S midőn Theiner is a* mellett nyilatkozott, hogy a' zsinat, hitpontokra vonatko­zólag a' lipcsei zsinat határozatait előlegesen alak­ban is fogadja el 's azoknak átnézését, illetőleg kijavítását bizza az egyetemes zsinatra, önállób­ban pedig csak a1 többi tanácskozásokban működ­jék: a' lipcsei zsinat elfogadtatása majd egyhan­gúan mondaték ki, valamint az is, hogy a' tarto­mányi zsinathatározatok csak indítványokul tekin­tessenek, mellyek azonban jelesül az egyházszer­kezetre nézve előlegesen végrehajtandók. A' ta­nácskozás azután más kérdésekre ment át 's többi közt egyértelműen fogadtaték el, hogy a' diss.­katholikusok csak a' bibliát 's névszerint az új szövetséget ismérik el a' ker. vallás okiratául, mellynek felfogása és magyarázása a' diss. esz­métől áthatott észre bizatik; hogy a' diss.-katho­likusok egysége szellemi, a' külalak pedig csak magasb czél eszköze, melly tehát a1 különböző helyiségek 's viszonyok szerint különféle is lehet; hogy továbbá az istentiszteleti cselekvények honi nyelven végeztessenek 's az hazai törvényekben 's az ünnepnapok a' hazai törvényekben megál­lapítottakra szállíttassanak le. Ekkor az elnök reményét fejezé ki, hogy a1 diss.-katholikusok egykor keletkezésök ünnepét is az ünnepnapok közé számílandják, 's e'reményben az egész gyű­lés szinte osztozék. Végre meg lön állapítva, hogy művészet az istentiszteletet ékítheti 's an­nál névszerint szó- és hangszerzene kívánatos, de az csak az áhítatosság emelésére szolgáljon érzéki szórakozástól távol maradjon. Más kérdé­sek is hozzaltak szőnyegre, mellyek tökéletes el­intézése a'kővetkező ülésre halasztatott; máso-20*

Next

/
Thumbnails
Contents