Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-05-03 / 18. szám

tek, útba igazítani akarja, lehet-e ez ellen józanul kifogásunk? Hogy pedig azon eléggé nem dicsérhető instifutiók, mellyeknek magasztalásában én Önnel örömest kezet fogok, sok részben kiforgattatok sarkaikból, azt Ön legkevésbbé fogja tagadni, ki maga is említ néhány illy esetet, névszerint pedig a' consistorialis köpönyegbe burkolózó dunántúli rendszer ellen olly gyakran kikelt. Mit akarunk tehát ? Azt, hogy a' régi jót megtartsuk, ápoljuk, életbe léptessük és pótoljuk, tágítsuk, meghatározzuk 's a' jelen idők szükségeire alkalmazzuk. Ön azt mondja, hogy akármelly coordinaliót csinálunk, az csak a9

papíron marad és irott malaszt leend. Higyje el Ön, hogy itt lelkem félelmét fejezte ki, 's a' különbség közöttünk csak az, hogy míg ezt Ön általam nem jellemezhető indulattal mondja el, addig bennem a1 fájdalom legingerlékenyebb húrait illeték odavetett szavai. Igenis, ugy áll a' dolog, miként Ön mondja Azt mondta Ön, hogy nem kell coordinatio, mert van. Én meg azt mondom, hogy nincsen, azokra nézve legalább nincsen, a' kik azt megtartani nem akarják. Exlex embereknek hiába alkotunk törvényeket. A' zsolnai és semptei czikkekben például el van mondva, hogyan kell a' papokat választani, kinek kell őket felavatni "sa't. s még is én ismerek egy gyülekezetet, neve Német-S.-Mihály, ha nem csalatkozom, hol egy pop tanácsára a' hívek magok hívtak papot, magok tevék kezeiket reá és felavaták, magok vezették be, magok ruházták fel a' papi hivatallal. Mondja meg Ön nekem, vájjon ez a* fönálló egyházszerkezettel megegyezöleg történt-e? Mondja meg Ön nekem, kit illet a' kijelölés és a' választás? a' gyülekezelet-e, az esperest-e, a' püspököt-e? Van-e ott igazi választási szabadság, hol csak a' kijelöltekböl szabad választani? Mind a'három divatos. Lehet-e káplán pappá ott, hol káplánkodott, vagy nem lehet? Mindenikre van eset. Mondja meg nekem: be van-e a' presbyterium hozva minden gyülekezetbej kik és hányan tagjai, ki vagy kik elnökei; megengedi-c, hogy Lövőn inspector választassák Ön mellé? Van-e különbség a' pestmegyei és a' békési esperességek között, a menynyiben amott csaknem hallatlan, hogy a' gyülekezetek papjain kivül más is megjelenjen, itt pedig a' gyülekezet követei szép sorban és szép számmal jelennek meg? Miket Ön a' kerületi és egyet, gyűlésekről mond, mind életbe vannak-e léptetve 's xiem volna-e kívánatos, hogy életbe lépjenek? Kik tagjai a' kerületi gyűlésnek; hányan és milly aránynál fogva; az esperességek, a' gyülekezetek a' lelkek száma szerint választandók-e ? A' határozat az esperességek vagy a* követek többsége szerint mondassék-e ki? No de minek többet ? Bevallotta Ön, hogy vannak rendetlenségek 's azzal vigasztalja magát, hogy illyenek másutt is vannak. Megmaradj un k-e hát a' rendetlenségben ? Nem, no hát mit csináljunk ? Rendezzük magunkat ugy-e? 'S vájjon akar-e az egyház egyebet,mint ezt? Milly következetesség az tehát, hogy egyfelől bevallja Ön a' rendetlenséget, másfelől pedig nem akarja, hogy rendezzük magunkat. Merthogy az egyház más valamitakarna, mint rendet, azt vétek nélkül Önnek feltenni róla nem szabad. Én kevesebbet vallanék be, mint Ön, és még is sürgetném a' szerkezetet. Én csak azt vallanám be, hogy páratlan szerkezetünket sokan nem ismervén, vagy ismerni nem akarván, olly tetteket követnek el tán bona fide, mellyek evangy. szerkezetünk lelkével ellenkeznek. Hogy tehát ezen sérelmes tettek megszűnjenek 's kikí tudja, ismerje, becsüljeszerkezetünket: jó lesz azt feleleveníteni's itt-ott az adandó új esetekre szorosan alkalmazni. — Hogy irott malaszt marad minden rendezkedés, ez meglehet. De az én nézeteim e'részben kissé rózsaszinüebbek. Igaz, hogy addig, mig igazi evangyélmi hit, szeretet, remény nem élend bennünk mindnyájunkban, 's kiváltképen mi papok adandunk példát a' fenálló rend iránti tiszteletlenségre: addig mindörökké hiába tervezünk. Ámde ha a' coordinatio feletti tanakodásoknak semmi egyéb haszna nem leend is, mint hozzá jutás azon öntudathoz, hogy a' legjobb coordinatio Krisztusnak lelke és indulata a* papokban és híveikben; mintáz, hogy miket Ön | elmondott, mit sokan nem tudnak, mit és sokkal I többet tudniok kellene, sokan tudni és tanulni fogyják, 's ezeknek nyomán olly rendszert hozni be az egyházba, melly történeti kifejlődésünk, hitünk, vallásunk egész lényegével ellenkezik, óvakodni fogunk; mint az, hogy a' többi társak állal is említett az egyetértést akadályozó pontok felett tisztába jővén, egymást megértvén és felvilágosítván , a' bizodalom és szeretet és béke valahára meghonosulhat közöttünk 's ki fog — mint én erősen hiszem — sülni, hogy bizony nekünk nem igen volt okunk eddig is koezódni egymással; mint az, hogy többnek kellvén lenni az egyházszerkezetnek, mint épen irott malasztnak, gondoskodni fogunk eszközökről, mellyek által azok az életbe átszivárogjanak: ugy én, szeretett atyámfia az Úrban! még is áldani fogom azon órát, mellyben Isten lelke azon gondolatot ébresztette bennem, hogy felforgassam a'21 éves levéltárt, és megírjam okleveles történetét a' coordinatiónak. A' mit az egyház felvetetni sürget, vetessük fel 's ne mellőzzük el azt, ne még akkor se, ha azt hinnők, hogy sikere nem lesz. Legyen az egyháznak meg azon joga is, hogy szabadon győződhessék meg munkája sükertelenségéről. Ugy legalább nem fog panaszkodni ki nem hallgattatás ellen. De a" midőn óhajt valamit az egyház és ezt ünnepélyesen kifejezi többször, az egyháznak szemébe mondani azt, hogy idétlen dolgokat akar, ez olly tett, mellyet a1

ki elkövetni mer, félnie kell, „hogy magát kelle-