Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-04-26 / 17. szám
tatlan kéznek igazgatását látjuk, melly látvány hiteti velünk, hogy nem messze az idő, midőn e' Szent ügyet, az emberiség jobbvoltáért, minden keresztyén állományok hőbb kebellel fogandják fel. Csekély bár még a' missióknak eredménye, várni kell, — jövend idő, mikor a' mai akadályok, részint a' lelkes ügyvivők hiánya, részint az éghajlati 's politicai nehéz 's zavart viszonyok megszűnnek, 's megtestesül az ige: „végtére az egész világ á' Jehovához fog térni, és aC földnek minden nemzedéki ötet imádják Ez a' térítésre nézve minden őszinte protestánsnak elve. Ez ügy szívéhez van forrva minden kifejlett protestáns egyháznak. Mi magyarok missiókról még nem szólhatunk, körünkben azért az evangyéliomnak hatni kell, — hatni ne szűnjünk meg becsületes uton. És ez okoknál fogva nem ütközik a' protestáns elvébe a' térítés. Hanem azt hirdetjük, hogy minden alacsony czél, nemtelen érdek, illetlen törekvés e' szent ügytől távol járjon. Nemes ügy ez, az egyetemes emberiség szelídebb 's rendezettebb korának ügye, hárítgalása azon közfalaknak mellyek nagyobb részét az emberiségnek a' műveltség és polgárosodás élveitől elzárva tartják. Ártalma ez ügy szentségének, ha ennek színe alatt álszenteskedés,türelmetlenség, gyanusítgatás,'s több egyoldalúság űzetik. Kik az álpietismus leple alatt szemtelenkednek e' nagy munkában, mi azokat megintjük,, intjük pedig annál szigorúbban, minél sürgetösbbé kezd válni a1 szükség, hogy a' térítés ügye, pártérdekek terméketlen mezejéről, az egész keresztyén egyház ügyévé emeltessék. Im ez a1 prot. egyház elve a'térítésről; ki az egyház nevében judási szerepet játszik, az azt mint vakbuzgó cselekszi, munkáját a' protestáns egyház magáévá nem teszi. Kun Bertalan. T. Endrey urnák a' papgyámolda ügyében. — t—y úr az idei Prot. E. I. Lap 15-ik számában Pap- és tanítógyámolda czím alatt közlött egy igen érdekes értekezést. Minthogy nevét elhallgattatni kívánja, —t—y-nek, pedig nem nevezhetem, legyen Endre keresztneve után Endrey,'s minthogy pap 's a' —t—y-nek elveszni nem szabad, legyen t. Endrey. Fogadja mindeneknek előtte köszönetemet az üdvös eszme megpendítéseért 's a'bennem helyezett bizodalomért; fogadja ígéretemet, hogy azt tehetségem szerint sürgetni fogom. T. Endrey úr pap-és tanítógyámoldát tervez, én csak papgyámoldánál maradnék. Senki sem örvendene azonban nálamnál jobban, ha az oktató és tanító urak egy külön gyámoldát léptetnének életbe, sőt ehhez évenként járulni legszentebb kötelességemnek tartanám. De pap- és tanítÖgyámolda együtt nekem nem kell, — nem azért nem, mintha szeretett tisztitársaimat, a* tanítókat mellőzni akarnám: hanem mivel ismerem az emberi természet gyarlóságát. Gondoskodjék kiki magáért, igazábban szólva, a' bármi szabados uton gyűjtendő segedelmet juttassa a' tanítóknak csupán tanítókból, a' papoknak pedig csupán papokból alakuló választmány. Kövessen el a' tanítógyámolda mindent, hogy minél több segedelmet szerezhessen és nyújthasson a' tanítók számára; 's tegye maga körében a' pá pgyá molda ugyanezt. Vannak dolgok, mellyeknél az elkülönítés , mint az egybeolvasztás üdvösebb. 'S nem csalatkozom, ha azt állítom, hogy egyik olly sokáig be nem vallott hibánk épen abban áll, hogy mindent egy kalap alá akarunk hozni. A' mi a' megalapítást illeti 's a' gyámoldának éleibe léptetését, megvallom, nagyon szeretném kissé messzebbről kezdeni a'dolgot; például az oczeánon túl Amerikában. Itt egy szó divatos, melly nálunk csaknem ismeretlen, 's ezen szó: az önkéntesség elve. (Das Freiwilligkeits-Princip). Az álladalom azt mondá, miután az európai formákat alkalmazgatá az egyházakra, hogy biz ö sem uralkodó egyházat tűrni, sem az egyházak szükségeinek fedezéséhez járulni nem fog, hanem az egyháznak hívei magok zsebéből tartsák fel egyházaikat, iskoláikat, papjaikat, tanítóikat 'st b. És csakugyan meg is tagadott minden fizetést. Ar magokra hagyott hívek aztán Önkénytes társulatok által fedezték szükségeiket, 's az illy társulatoknak az állomány által szabad tér engedtetett. Épen készülőben van nálam a'czikk, melly ezekről szóland. T. Endrey úr azt mondá : papgyámolda, testvéreim! az Urnák nevében. És e' szózatára illy válasz érkezett: Valka János: Papgyámolda és . 5 ft. Bauhofer Gy. — — — 5 — Lang M. — — — 10 — Bíásy Lajos — — — 10 — Borbély J. — — — 5 -Schwarz M. — — — 5 — Jancsovifs Istv. -— — 10 -Krcsméry Ján.: — — — . 10 ft. Kuzmányi — — — . 5 -Ilaubner Máté — — — 5 — Kolbenheyer M. — — — _ 5 — Dregaly D. — — — . 5 — Székács J. — — — 10 -Ide járul: T. Endrey úr első 1«, ' '\l Tt — — 10 — T. Endrey úr első 1«, ' '\l Tt összesen 100 ft. Megvallom azonban, hogy ezen urak engemet zavarba hoztak 10 forintjaikkal. Mért? Azért, «l 7 mert a* czél velők, tőkeszerzés, pedig e' részben nekem saját nézetem van. A' tőko már megvan, ez az evangy. papok összesége, kamat pedig azon örikéntes adakozások, mellyeket ezek éven-