Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-19 / 16. szám

régóta nem használtatott,kormány parancsára tölök elvétetett, hanem azonfölül szigorúan megtiltatott nekiek a' városháznál, hol minden vasárnap ösz­szegyülekeztek, áhitatoskodni és épületeskedni, e' szerint ott csak oktató 's tanácskozó jellemben engedtetik meg összegyülniök. A'legfőbb helyen kért megváltoztatása e1 rendszabálynak, melly a' „tökéletes hit- éslelkismeretszabadság" 1840-ik aug. 6-kai alkotmánytörvény 32. §-ában minden honlakos részére biztositolt jogát rendkívül szo­ros korlátok közé szorítja, foganatlan maradott, legkevésbbé sem enyhittetett az meg 's még most isfenáll, miután más állodalmak a' diss.-k. isten­tiszteletet templomban tartani máris megengedték. Illy körülmények közt, hogy ezen ügy, daczára a' nagy gyámolításnak protestánsok részéről, itt csak lassan fejlődhetik 's haladhat elő, jelesül, hogy Hildesheim eddig az egyetlenegy hannove­rai város, hol diss.-kath. egyházalapításra egylet alakult, hogy magában az értelmes Hannoverá­ban, az érzületderék Osnabrückben 's más váro­sokban ezen ügy mellett egy katholikus sem hallatja magát nyilvánosan, csak innen ma­gyarázható. — Braunschweigban aug. 7-kén Mártontemplomban Ronge tartott istentiszteletet. Ezen alkalommal az egyház a' polgáregylettöl ezüst egyházi edényeket kapott. Legközelebbi 3 évre 3000 tall. van készen az egyház rendelke­zésére. E' város Rongét tiszteletbeli polgárává választotta. Sept. 28-kán az első diss.-kath. há­zaspárt a' Mihálytemplomban, melly d -kath. isten -tiszteletre együtt használtatik, Mühlenhoff hely­beli prot. pap eskelé. Az új egyház saját papjá­nak fizetése 3 évre önkénytps ajánlatokból éven­kénti 1000 tallérral van biztosítva. A' diss.-ka­tholicismus itt általában gyorsan tört utat magá­nak. Az által, hogy a' hg olly élénk érdeket ta­núsított az új egyház iránt, az ügy lényegesen mozdíttatott elő, mert valamennyi r. kath. cselédje a' diss.-katholicismushoz, mindjárt ennek meg­alapításakor, csatlakozott. Az egyház oct. 10-én Woljf prot. papjelöltet Hamburgból választá pap­jának. — Az oldenburgi statusministerium egy rendelete minden világi statusszolgának, ugy szinte prot. pap- és tanítónak a' birkenfeldi hgségben megtiltá nyilvános demonstratiókhoz diss.-kath. részére csatlakozniok, mert az által a' r. kalholi­kusok bizalma, melly foganatos működésre kivált prot. statusszolgáknak szükséges, okvetlenül fog­na csökkenni 's a' r. katholikusok részéről ellen­séges érzület protestánsok irányában elöidéztetni (A. K. Z.). Cíínsistorium. A' porosz sziléziai föel­nök hivatalos lapokban tudatta, hogy a'consisto­riumi megváltoztatott szerkezet szerint, melly m. é. nov. l-jén lépett életbe, a' consistoriumtól fog függni: 1) az egyházi hivatalokra magánpatro­nusok- és egyházaktól meghitt személyek meg­erősítése azon magánpatronusok és egyházak ál­tal kinevezett világi egyházszolgáknak, kik nem az egyházi vagyon kormányzására hivatvák, mennyiben illyen megerősítést az alkotmány ki­ván; 4) felügyelés a' papok 's a' 3. sz. alatt em­lített világi egyházszolgák hivatalbeli és erkölcsi magokviseletére, valamint az azzal alkotmánysze­rüleg összekötött büntető jogok, mellyek közé a* hivataltóli felfüggesztés elrendelése 's az elmoz­dittatás indítványozása is számítandó; 5) az egy­házi fegy fentartása a' fenálló országos törvé­nyek által meghatározott korlátok közt: 6) di­spensatio azon esetekben, mellyek eddig a' kor­mányoknak engedtettek át. (A.K Z.) Apróságok A' Barmenban aug. 14-én 122 istenész jelenlétében tartatott conferentia a' „prot. atyafiak" ellen nyilatkozott egyértelműen; a' königsbergi tisztikar ellenben felirt a' porosz királyhoz a' nevezett atyafiak szabad gyülésezése mellett, Magdeburgból pedig az „atyafiak" ellen­ségei ellen számos aláírással kellek ki. (A.K.Z.). — Németalföldön egy közönséges collecta a' szükséget szenvedő ref. egyházak részére 1844-ben 30,477, f. és 55 ct. jövedelmemezett (A.K.Z.). liiitü&eriiiuiep Bunáittulró]* A' prot. egyh. és isk. lap t. cz. szerkesztőségének az imént említett lap 11-dik számábani azon ki­jelentése, miképen Luther halálának 3 százados napja megünnepeltetéséről a' dunántúli superin­tendentiából csak Kőszegről vett légyen tudósí­tást; az illető gyülekezetekre, de legfőképen lel­kész uraikra nézve, kiktől az illy ünnepeknek el­rendezése leginkább függ, méltó szemrehányás­nak tekintethetnék, minthogy ezen nevezetes nap meg nem ünnepeltetése a' nagy reformátor iránt, kinek az egész protestáns világ Istene és Krisz­tus után lelki üdvét, vallásbeli felvilágosodását, 's egyáltalában lelki kimüvelődésél tekintve, leg­többet köszönhet, csakugyan kevés tiszteletet, sőt érdemeiröli megfelejtkezést is tanúsítana. Felhí­vatva érzi tehát magát alulirt, gyülekezetét 's an­nak buzgó lelkitanítóját e' szemrehányástól fel­menteni. A' tolnai esperességben létező majosi ev. gyülekezet (és a'mint biztos kútfőből tudom, az iz­ményi is)t.i. a' nagy hitbajnok, halálának 3 száza­dos napját e' f.é. febr. 22-én úgymint, eltemettetése napján, megülte. — Ezen alkalommal az „Ein feste Burg ist unser Gott" elénekeltetése után szeretve tisztelt lelkészünk tisztelendő Ritter Jó­zsef úr Sir. 39. 8—15 Lutherre nagyon illő és az ünnepélyhez igen alkalmazott alapíge szerint az elfelejthetetlen reformátornak a' hit felszaba­dítása, a'biblia fordítása, az istentisztelet czélsze­rübb elrendezése és a' népnevelés előmozdítása tárgyában szerzett érdemeit különösen kiemelve hathatósan szónokolt az emberi szívhez; melly ke­netes beszédének délután folytatásával az ünnepély ugyan bezáratott, de az Isten iránti hálánk, hogy Lutherbe olly férjfiut — ki az embereket ismét

Next

/
Thumbnails
Contents