Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-19 / 16. szám

régóta nem használtatott,kormány parancsára tölök elvétetett, hanem azonfölül szigorúan megtiltatott nekiek a' városháznál, hol minden vasárnap öszszegyülekeztek, áhitatoskodni és épületeskedni, e' szerint ott csak oktató 's tanácskozó jellemben engedtetik meg összegyülniök. A'legfőbb helyen kért megváltoztatása e1

rendszabálynak, melly a' „tökéletes hit- éslelkismeretszabadság" 1840-ik aug. 6-kai alkotmánytörvény 32. §-ában minden honlakos részére biztositolt jogát rendkívül szoros korlátok közé szorítja, foganatlan maradott, legkevésbbé sem enyhittetett az meg 's még most isfenáll, miután más állodalmak a' diss.-k. istentiszteletet templomban tartani máris megengedték. Illy körülmények közt, hogy ezen ügy, daczára a' nagy gyámolításnak protestánsok részéről, itt csak lassan fejlődhetik 's haladhat elő, jelesül, hogy Hildesheim eddig az egyetlenegy hannoverai város, hol diss.-kath. egyházalapításra egylet alakult, hogy magában az értelmes Hannoverában, az érzületderék Osnabrückben 's más városokban ezen ügy mellett egy katholikus sem hallatja magát nyilvánosan, csak innen magyarázható. — Braunschweigban aug. 7-kén Mártontemplomban Ronge tartott istentiszteletet. Ezen alkalommal az egyház a' polgáregylettöl ezüst egyházi edényeket kapott. Legközelebbi 3 évre 3000 tall. van készen az egyház rendelkezésére. E' város Rongét tiszteletbeli polgárává választotta. Sept. 28-kán az első diss.-kath. házaspárt a' Mihálytemplomban, melly d -kath. isten -tiszteletre együtt használtatik, Mühlenhoff helybeli prot. pap eskelé. Az új egyház saját papjának fizetése 3 évre önkénytps ajánlatokból évenkénti 1000 tallérral van biztosítva. A' diss.-katholicismus itt általában gyorsan tört utat magának. Az által, hogy a' hg olly élénk érdeket tanúsított az új egyház iránt, az ügy lényegesen mozdíttatott elő, mert valamennyi r. kath. cselédje a' diss.-katholicismushoz, mindjárt ennek megalapításakor, csatlakozott. Az egyház oct. 10-én Woljf prot. papjelöltet Hamburgból választá papjának. — Az oldenburgi statusministerium egy rendelete minden világi statusszolgának, ugy szinte prot. pap- és tanítónak a' birkenfeldi hgségben megtiltá nyilvános demonstratiókhoz diss.-kath. részére csatlakozniok, mert az által a' r. kalholikusok bizalma, melly foganatos működésre kivált prot. statusszolgáknak szükséges, okvetlenül fogna csökkenni 's a' r. katholikusok részéről ellenséges érzület protestánsok irányában elöidéztetni (A. K. Z.). Cíínsistorium. A' porosz sziléziai föelnök hivatalos lapokban tudatta, hogy a'consistoriumi megváltoztatott szerkezet szerint, melly m. é. nov. l-jén lépett életbe, a' consistoriumtól fog függni: 1) az egyházi hivatalokra magánpatronusok- és egyházaktól meghitt személyek megerősítése azon magánpatronusok és egyházak által kinevezett világi egyházszolgáknak, kik nem az egyházi vagyon kormányzására hivatvák, mennyiben illyen megerősítést az alkotmány kiván; 4) felügyelés a' papok 's a' 3. sz. alatt említett világi egyházszolgák hivatalbeli és erkölcsi magokviseletére, valamint az azzal alkotmányszerüleg összekötött büntető jogok, mellyek közé a* hivataltóli felfüggesztés elrendelése 's az elmozdittatás indítványozása is számítandó; 5) az egyházi fegy fentartása a' fenálló országos törvények által meghatározott korlátok közt: 6) dispensatio azon esetekben, mellyek eddig a' kormányoknak engedtettek át. (A.K Z.) Apróságok A' Barmenban aug. 14-én 122 istenész jelenlétében tartatott conferentia a' „prot. atyafiak" ellen nyilatkozott egyértelműen; a' königsbergi tisztikar ellenben felirt a' porosz királyhoz a' nevezett atyafiak szabad gyülésezése mellett, Magdeburgból pedig az „atyafiak" ellenségei ellen számos aláírással kellek ki. (A.K.Z.). — Németalföldön egy közönséges collecta a' szükséget szenvedő ref. egyházak részére 1844-ben 30,477, f. és 55 ct. jövedelmemezett (A.K.Z.). liiitü&eriiiuiep Bunáittulró]* A' prot. egyh. és isk. lap t. cz. szerkesztőségének az imént említett lap 11-dik számábani azon kijelentése, miképen Luther halálának 3 százados napja megünnepeltetéséről a' dunántúli superintendentiából csak Kőszegről vett légyen tudósítást; az illető gyülekezetekre, de legfőképen lelkész uraikra nézve, kiktől az illy ünnepeknek elrendezése leginkább függ, méltó szemrehányásnak tekintethetnék, minthogy ezen nevezetes nap meg nem ünnepeltetése a' nagy reformátor iránt, kinek az egész protestáns világ Istene és Krisztus után lelki üdvét, vallásbeli felvilágosodását, 's egyáltalában lelki kimüvelődésél tekintve, legtöbbet köszönhet, csakugyan kevés tiszteletet, sőt érdemeiröli megfelejtkezést is tanúsítana. Felhívatva érzi tehát magát alulirt, gyülekezetét 's annak buzgó lelkitanítóját e' szemrehányástól felmenteni. A' tolnai esperességben létező majosi ev. gyülekezet (és a'mint biztos kútfőből tudom, az izményi is)t.i. a' nagy hitbajnok, halálának 3 százados napját e' f.é. febr. 22-én úgymint, eltemettetése napján, megülte. — Ezen alkalommal az „Ein feste Burg ist unser Gott" elénekeltetése után szeretve tisztelt lelkészünk tisztelendő Ritter József úr Sir. 39. 8—15 Lutherre nagyon illő és az ünnepélyhez igen alkalmazott alapíge szerint az elfelejthetetlen reformátornak a' hit felszabadítása, a'biblia fordítása, az istentisztelet czélszerübb elrendezése és a' népnevelés előmozdítása tárgyában szerzett érdemeit különösen kiemelve hathatósan szónokolt az emberi szívhez; melly kenetes beszédének délután folytatásával az ünnepély ugyan bezáratott, de az Isten iránti hálánk, hogy Lutherbe olly férjfiut — ki az embereket ismét