Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-03 / 1. szám

tagoknak az egyházba fölvétele a' hitvallás alá­írása által történik, pappali beszélgetés 's a' ko­rosbaknak bemutaltatás megelőzésével. 26) A' papjelöltek papokul egyetemeken kiképeztetésök 's tan- és cselekvésből jól kiállott vizsgálat után avattatnak fel. 27) Erejöket a' papok tölök kitel­hetölegegyszersmind az iskolának szentelik'sok­tatást a'vallásban tulajdonkép csak ők adandnak. Papjaink általában nemcsak prédikátorok , hanem lelkipásztorok is legyenek a' szó egész értelmében. 28) A'házasságok háromszori kihirdetés után pap által áldatnak meg. Házassági akadályoknak csak a' status által megállapítottakat ismerjük el. Vegy.há­zasságokbana'szülők lelkösmeretére bizzuk,mely­lyijk ker.hitvallásban akarják neveltetni gyermekei­ket.Szerencsétlen házasok,megkísértetvén előbb a' pap's korosbak által a' kibékülés,törvényesen elkü­lönittethetnek, házasságtörés, gonosz elhagyás­vagy gyilkosság kísérletért el is választathatnak. 29) Koronként zsinatok fognak tartatni, mellyek eredményei az illető statushatóságokkal közlen­dők. 30) E' határozatok az egyházügyek utóbbi tovafejlesztésére is zsinórmértékül szolgáland­nak (B. A. Ií. Z.). Tübinga. (Levéltöredék') E' város lakói 1845-dik év oct. 31-kén különfényü ünnepély­ben részesültek: az egyetem új épületének fel­szentelési határideje e* napra vala kitűzve. Már reggeli 5 órakor zene és ágyulövések üdvözlék a' polgárokat. Kilencz órakor a' várudvarban a' tanulók sereglettek össze; tizedfélkor az ó tanács­teremben az egyetem tanítói és tisztviselői; míg­nem tíz órakor a' tanulók zene kíséretében az egyetem ó épületébe érkezvén, általok és az egyetem képviselői által a' törvényhatóságok és több egyetem küldöttségei ünnepélyesen fogad­tattak. Az előzmények végeztével a' tanács es­perese az ó épület nagy termében búcsúbeszédet tartott, kit az erkélyen rövid, de velős beszéddel egy evang. theologus váltott fel. Most követke­zett két osztályban az új épülelbei ünnepélyes dísz­menet. Az 1-sö osztályt a' polgári lovagkato­naság 's az egyetem zászlajával mostani és egy­kori tanulói képezék; a' másikat nagy zenekar által vezettetve az igazgató,ki az egyetem tisztviselőitől idegen vendégektől, egyetemi tanácstól, rendes és rendkivüli tanítóktól, törvényszékektől,kerületi tisztviselőktől, városi lelkészektől, a' tanoda és más városi iskolák tanítóitól és egyes polgárok­tól, kik a' diszmenelben részt venni ohajtottak, kisérteték. Az ünnepólyes menetet az egyetem új épületének erkelyén a' koronaörökös fogadá, ki­nek jelenlétében, miután az épület kulcsa az igaz­gatónak átadaték, a' tömeg az új egyetem nagy termébe vonult, hol a' koronaörökös is megje­lent. Itt rövid éneklés után az igazgató jeles be­szédet tartott, mellybena' tanuló-ifjuságot külö­nösen arra liivá fel, hogy a' musa új épületében oktatást nyerve, egyszersmind új életre is ébred­jenek, 's minden rosz szokásaikat, többek közt a* párviadalt, levetkőzzék. E' szónoklatot kineve­zések és érdemdíjosztogalások követék, 's miután záradékul még Wáchter egyetem tanácsosa szó­nokolt, az ünnepély befejeztetett. A' tanítók, számra 60-an, Luther palástját viselék 's négy­szögű bársony-sapka födé fejőket. Az igazgató nyakán nagy arany láncz díszelgett. Az ünnepély kiegészítéséül a' lovag-iskolában 2 órakor 500 személyre felkészített asztal várakozott, esteli 8 órára pedig átalános „commersch" rendeztetett, hová mintegy 1000 személy, kik közt 800 ta­nuló, a' többi tanító vagy vendég, gyűlvén be, víg dalok és zenészeti élvezet közt tölték az es­tét, mígnem örömiltasan szétoszolva, az éjnyu­galmának adák át magukat. E' nap valódi öröm­ünnep volt. Örom-üiuiep. A' rima-szombathi ref. egyház, miután a1 mult század vége felé (az 1771-dik évapr. 9-kén) gyászünnepet ült két lelkésze Mártonyi János és Varnay István — minden ta­nuló ifjai ezek tanítóinak a' városból lelt kénysze­ríttetésök, temploma, iskolái, paplakai, 's minden külbirtokai, ezüst 's arany edényei elvétele és a' r. kath. anyaszentegyháznak lett által adattatása miatt: most 1845-dik év nov. 16-kán a' hajdan­kori gyászból kivetkezve, 's feledve a' kiállolt keserveket, egy nagyszerű ünnepet ült, ünnepét egy ízletes alkatú — első alkalommal megzendült orgonának. Mondja bár valaki ismét puseyismusÜ Felelem, nem! öröm-ünnep! Ugyanis vájjon nem lehet-e örülni azon egyháznak, mellynek midőn egykor nem marada egyebe Isten szent segedel­mébeni hiténél 's reményénél, nem a' vérző szi­vek Isten dicsősége iránti buzgalmoknál, annyira ment, hogy már II. József 1783-dik év augustus 10-kén kelt kegyelmes engedményéből, mintegy három rövid évek lefolyta alatt, templomot, pap­lakokat, majd iskolákat pénzen vásárlóit telkeken építtetett: most pedig az éneklés vezetésére szük­séges orgonát is felállíthatta ? Nem lehet-e örül­ni, midőn a' gyenge hangusága mellett is ékes­ajku, a' szónoklatnak egyházmegyénkben párat­lan mestere, t. Terhes Sámuel úr, mint a' fenérin­tett egyház idősb lelkésze, kitől minden csak jó, csak szép, csak szabatos, csak tökéletes papi-be­szédet vár — szószékbe lép ós a' s.-pataki anya­iskolabeli ifjúság éneklő kara a' templom közepén a' füleket édesen gyönyörködtető, a' szivet lágy érzésekre olvasztó, a' lelket buzgalom szárnyaira emelő, művészileg elzengett alkalomszerű ének után — könyörgéssel járulván ahoz, ki kézzel csi­nált hajlékokban nem lakik, készíté az elméket a'vid de tartalomteljes egyházi beszéd figyelmes hall­gatására, mellynek alapigéje, 1. Korint. 14: 40. v. Mindenek ékesen és jó renddel legyenek tiköz­tetek. Melly alapige nyomán készült egyházi be­szédének előszavában a* legrégibb időktől kezd-

Next

/
Thumbnails
Contents