Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-08 / 10. szám

fogjuk az ember szabad szellemét saját, nekünkbármi helyeseknek látszó valláseszméink szerint mintázhatni, megköthetni, kényszerithetni "s rajta uralkodhatni. E'czélból minden kísérlet hasztalan, 'smint minden kor története tanítja, sokszor borzasztó következményeiért útálatraméltó. Ha hittanokban egyet soha nem érthetünk's érteni nem fogunk: értsünk egyet legalább az er kö Ic s t a n b an , ennek föparancsában, Isten és felebarátink szeretetében. Hiszen ez jellemző bélyege a1

keresztyénnek, sőt alapja m i nden hitvallásnak; az lelke a' világnak 's az is marad, melly eget és földet összetart l" Kreuznachban sept. 14-kén akarta Winter dekán vezérlete alatt harmadik istentiszteletét tartani az egyház, midőn a' főpolgármester kinyilatkoztalá, hogy a' X. évi 18-ik germinal törvénye szerint Winternek, mint külföldinek, nem lehet papilarr működni, igy az istentisztelet meg nem tartathatott. A' Rajnatartomány koblenzi föelnöksége ezen egyháznak sept. 20-án azt adá tudtára, hogy a' dis.-katholikusok alakilag türt vallástársulatnak most még nem ismertethetnek el, de istentiszteletök gyakorlatában 's az erre vonatkozó rendelkezésekben nem fognak gáloltatni, mennyiben az alkotmány 's más vallásfelekezetek jogai ellen mitsem fognak elkövetni. Az ev. presbyterium egyhangúan határozá, hogy a' dissid.-katholikusoknak ezentúl is, mint eddig, használatul átenged egy ev. templomot. — Saarbrückenben jun. 8-kán Kerbler tartá az első istentiszteletet. Az egyház Fass lockweileri papot a' trieri egyházmegyéből nyerte meg papjának, ki aug. 17-én jelenté elváltát Romától a' trieri püspöknek, mire hivataltóli felfüggesztetése következelt. Hivatalába sept. 21-én Kerbler iktatta 's e' czélra a' kormány a' hajdani vártemplomot engedé át. Az egyháznak első 3 évre 2400 talléra van; ezen egyház elismertetés végett a' királyhoz folyamodott. — A' Saargemündben keletkezett egyház elöhirnökeül tekintetik a' Lotharingiában keletkezendöknek. — Duisburgban jul. 6-án egyház alakult, mellyhez Müchlheim és Ruhrorl lakosai is csatlakoztak. — Altenbergben, Kölnhöz csak 2 m.földnyire4 jul. 20-kán szinte egyház alakult. A' dissid. katholikusok ügye a* szász országgyűlésen már tanácskozás tárgya lön. Elhagyva eddigi száraz modorunkat, mellyben tudatjuk olvasóinkkal e' mozgalmakat, örömest közlenök egész terjedelemben az ide vonatkozó 's előttünk fekvő hosszasb irományokat, de e' térről leszorítanak lapunk szük hasábjai. Igy csak rövid, de mennyire lehet, kimerítő rajzát adjuk a' történteknek. Legelőször is említjük a* rendekhez érkezett leiratot, melly az ügy szászországi jelen fekvését adja elő, tudatván, hogy most még csak előkészületről lehet szó a' jövendő főintézkedés iránt, a' nélkü azonban, hogy innen bekövetkező elismértetést következtetni lehetne. Szükségesnek lát azonban néhány ideigleni rendszabályt, millyenek: 1) Engedtessék meg a* cultus mineszterségnek, hogy az ollyan helyeken, hol a' dissidensek nagyobb száma 's más helybeli viszonyok azt szükségessé teszik, ev. templomoknak istentiszteleti használatát, magányistentisztelet más attribútumai nélkül, következő föltételek alatt engedje meg nekik, miszerint a) nemcsak az egyház, hanem annak ügyelösége is abba eleve beleegyezzen; b) nyilvános istentisztelet minden alakja, péld. harangozás, nyilvános hirdetések 'st. mellőztessenek, valamint c) a' templomok csak a' használhatás visszahuzásaig 's addig engedtessenek át nekik, mig istentiszteletök- és tanításaikban vallást és álladalmat veszélyeztető elemek nem mutatkoznak. Továbbá 2) nagyobb helytelenségek kikerülése végett engedtessék meg a' dissidenseknek, hogy keresztelhessenek is, de csak olly formán, hogy e1

cselekvény 's annak ker. alakban végeztetésének törvényes bizonyosságául ev. pap, kit arra azonban kényszeríteni nem lehet, legyen jelen, melly esetben a' további intézkedés az ev. papnak e' czélra kiküldetése 's a' keresztelésnek anyakönyvbe beiratása iránt közelebb utasítással fogna rendeztetni. — E' leiratot az első kamara véleményadás végeit rendkívüli választmányra )izá, melly véleményét sept. 30-kán benyujtá. Munkálatában a' rendkívüli választmány, hogy addig is, mig a' dissidensek ügye végkép eldöntethetnék — mi eddig részint azért, mert hitvalásuk egészen megállapítva, részint, mert egylázszerkezetök megszilárdítva még nincs, meg nem történhetett még — ideigleni rendszabályok íozassanak, szükségesnek elismeri. A' leirat 1. jontjára vonatkozólag elősorolja a* választmány azon okokat, mellyek ev. templomoknak dissidensek részére istentiszteleti használatúi átengedése mellett és ellen szólnak, de azt, millyek részre dől az okok többsége és sulyosbsága, eldönteni hivatása körén kívülinek tartja, azt jegyezvén meg csak, hogy a' kormány különös felhatalmazás nélkül fel van jogosítva engedélyt adni, miszerint a1

dissidensek ev. templomokat föntebb érintett föltételek alatt istentiszteletre használhassanak azon hozzáadással, hogy illy engedély csak ollyan helyekre terjesztessék ki, hol a' dissidensek már nagyobb számmal vannak, 's az „egyházügyelöség" kifejezés alatt olt, hol egyes személy a' patrónus, ez is értettessék. A' leirat 2-ik pontját szük körűnek véli a' választmány és igy azt tartja, hogy a' dissid. papoknak engedtessék meg a) a' keresztelés, b) eskelés, c) úrvacsora kiszolgáltatása, d) hitsorsosaik eltemetése, de mindez a* következő föltételek alatt: 1) A' keresztelések, esketések és (azon helyeken, hol különös halotti hivatalok nincsenek) temetések a' kerület azon papjának, ki az anyakönyvekre felügyel, jelentessenek be az uj kath. papok által; 2) e' bejelentés maga az uj kath. pap 's azonkül még kereszteléskor a* komák., esketéskor az esketésnél személyesen jelen volt két tanuképes férfi által volna aláírandó 's ezután a' cselekvény prot.