Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-01 / 9. szám

vallású felvilágosodott lelkes világ polgárát a' legőszintébb tiszteletre és hálára ne ragadja. — Értem azon rendíthetlen állhatatosságot, mellyel a* hatalmaskodás,- zsarnokság,- balitéletek-'s nehéz nyomattatásokkal bélyegezett XVI-ik században, — el nem borzadva a' hasonló merényekért már előtte kínos halállal kivégeztettek példájától, az emberi észnek századokon keresztül szenvedett bilincseit szétszaggatva, annak teljes szabadságát kivívta, 's ez által az ész századunkbani uralkodásának első alapját megvetette. Az ész általa eszközlött szabad kifejlődésének köszönhetik máris sok nemzetek mostani szabadelmü alkotmányaikat, — számos előítéleteknek és setét lepleknek lerontását, — a' különféle tanokbani bámulatos előmeneteleket, felfedezéseket 's eredményeket, mellyeket a' középkor bilincseitől megszabadított emberi ész korunkban létre hozott. Innen következett, hogy a' reformatio ideje óta, a' protestánsok mindenkor, és valljuk meg, hogy méltányos, nemcsak a'vallásos de, a'polgári szabadságnak is, természetes képviselői és védői gyanánt tekintettek; — de egyszersmind ugyanez vala egyik föoka azon keserves emlékezetű üldözéseknek, mellyeknek a' protestánsok a' setétség és zsarnokság pártolóitól hosszú évek során kitéve valának. Megszűntek ugyan immár azon nyilvános üldözések, söt különösen kedves hazánkban, hálával kell emlékeznünk azon igazságos törvényekről, mellyek felséges uralkodónk, annak édes atyja, nagyatyja és nagybátyja alatt, 's félszázad óta fenséges nádorunk, hazánk ezen közszeretetü őrangyala közbenjárása, ós az ország rendeinek vallásos szabadságért buzgó lelkesedésük mellett hozattak. De a' fenyegető veszély ezek által még nincsen eloszlatva.— Üldöztetés nélkül is hanyagság által elenyészhetünk — ébren kell azért; buzgóknak és munkásoknak lennünk, 's óvakodnunk, nehogy számban, lélekben és erőben fogyatkozzunk mert a' gyengeség enyészethez vezet, — szegénységünk mellett pedig csak szoros és folytonos egyetértés és czélszerü segedelmezések tarthatják fel az egész hazára nézve kívánatos erös állásunkat. Ezen nézőpontból indult ki az 1844-dik évben tartatott egyet, gyűlés, midőn ezen gyámintézetünket életbe léptette, mellynek jótékony, söt szükséges volta felöl bár minden felekezetű protestáns atyafiak idöhalasztás nélkül gyözettethetnének meg kedves hazánkban, valamint ehez hasonló, bár máskép nevezett és nagyobb kiterjesztésre számított intézetek más országokban nyilsebességgel és példás vallási buzgósággal megalakíttattak. Nem titkolhatom, hogy mély fájdalommal kelle tapasztalnunk, miként az V/2

év óta fenálló közép gyámintézetünk, mindekkoráig is, még csak anynyi pártfogó fiókintézetekre sem talált, hogy egy választó gyűlést tartani lehetett volna. — Meglehet, hogy sok egyházak 's azok lelkipásztorai, kivált az innen távolabb levők, az intézet felséges czélját, mellyet a'fenforgó körülmények közt szavakba foglalni alig, de annál elevenebben érezni lehet, vagy nem ismerik, vagy fel nem fogják, vagy épen netalán balra magyarázzák. — Mi okai lehessenek ezen részvétlenségnek? — és mitévők legyünk, hogy intézetünknek eszméje hitünk sorsosai közt több rokonszenvre találjon ? ennek megfontolása lészen mai köztanácskozásunknak főtárgya. Melly iránt midőn a' tisztelt gyülekezet nagyérdemű tagjait bölcs nézeteinek előadására bizodalmasan felszólítanám, czélirányosnak vélném mindenek előtt gyámintézeti előadónkat nt. Székács urat arra kérni, hogy a' gyámintézeteknek hazánkbani jelen helyheztetésök iránt minket környülállásosan értesíteni szíveskedjék." Ezen, lelkes vajha sokak által hö kebelbe fogadandó szavak után, mellyek egyetemes éljennel viszonoztattak,Szék. jelentést tön az eddigelé alakult fiókgyámintézetekröl egyfelől, másfelöl pedig a' középponti pénztárról. Jelentése szerint még csak következő helyeken alakultak eddigelé fiókintézetek: u.m. Agárdon, mellynek alakultáról hivatalos jelentést külde be a' helybeli lelkész Fabó J. úr; továbbá Győrött, a' mellyröl értesít i. Haubner M. úr. Ezeken kivül alakultak még községi gyámintézetek a' hármas pesti gyülekezetnél külön-külön, a' magyar, német és tótajku hivek részéről. Más helyekeni intézetekről a' melylyek alakulandásáról már a' m. é. aug. gyűlésen vevénk némi tudósítást, u.m. a' felkairól a' Szepességen, a' miskolczíról, a'nógrádi és honfi esperességben alakulni szándékozottakról, valamint a' szarvasiról 's kőszegiről eddigien nem érkezett hozzánk hivatalos jelentés. — 'S ezek szerint a' rendes beküldetések után, a' gyámintézet középpontipénztárának ereje, eddigelé, mintegy 500 pftra rug, *) bele nem számítván, az alapszabályok nyomatása- és egyéb eleinte el nem kerülhető kiadásokra tett tetemes költségeket. Az említett öszvegben azonban bele van számítva Kanitz Manó úr. lelkes hazafi, 's pesti n.kereskedö alapítványa is, ki habár nem protestáns, még is 100 p.fttal járult a' középponti pénztár alaptökéjének öregbítéséhez. Hálás köszönetet szavazott neki a' gyűlés, a' jegyzőkönyv kivonata által tanúsítandót. Ezek előadása után, a'jelentéseket tevő szóló elmondá még nézeteit és véleményét az iránt, miként lehetne legyőzni egyfelől az akadályokat, mellyek intézetünk ügyének haladási útjában terülnek el és miként lehetne másfelöl elhárítani és eloszlatni a' ferde felfogást, az előítéleteket és *) Most már 577 ft. I. alább. Sz.