Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-05 / 1. szám

És íme ki ne látná, milly fájdalmas arczczal, mintegy szemrehányólag tekint reánk az uniónak megsértett nagy eszméje ? ! Ki ne látná, milly figyelmeztetöleg int bennünket bel-igazgatásunknak jelen állása, — és ki ne látná, milly méltó igénylettel lép elönkbe a' nevelésnek szent ügye!? *S most, csak ezeket felhozva, számosakat elhallgatva, kérdem: Nem elég tér és alkalom nyilik-e előttünk, fogalmainkat eszme-csere utján felvilágosítni, protestáns közönségünket érdekesebb egyházi éleire serkenteni? Én lelkem meggyőződéséből tisztelem a' protestáns papságot, nem ugy , mint egyházi rendet, vagy különállásu kasztot (mert egyházunk népszerű nézetével e' fogalmak meg nem férnek): hanem tisztelem ugy, mint vallásos nép-oktatókat, kiknek hivatásuk olly magasztos's olly nagyszerű, hogy, bizonyára mondom, felejthetik azon nem kedvező anyagi állást, mellyet a1

sors reájok mért — És, miután nyiltan kimondhatom, hogy ép a' protestáns papság, átalában véve, hitsorsosink közönsége intelligentiájának nevezetes jelentőségű részét képviseli : e' lapok fentartására tőle sokat, igen sokat várok,— mind azon protestáns világi egyénektől is, kik velem együtt boldogoknak érzik magokat, egy önállásu szabad vallást követhetni. Végezetül pedig kijelentem azon határozatomat, miszerint ezután a' Protest. Egyh. és Isk. Lapnak nemcsak előfizetője, hanem, ha a'szerkesztőségnek ugy tetszik, csekély tehetségemhez képest egyik értekezője, 's ha azUr akarandja és élünk, mellette és terjesztése mellett agitatora is ieendek.*) S á r k ö z y. A' l'rot. EgySi. Isii. lT.iígf. Ijorsos tol*la?ékltal. A' szellemi haladás olly szembetűnő, miszerint a' lelki élet kifejlődésének 3-dik stádiumán látjuk működni, avvagy csak az európai valamennyi nemzeteket. Nagykorúság, önállás kezdi jellemzeni édes nemzetünket is,—gyors sze-Szerk. szerencsés és megtiszteltuek vallja magát e" nemeskeblü ajánlkozás által, és Segérlgondnok Urnák, — kinek mind a' politikai téren, mind az egyház körébeu buzgó, tisztajellemü "s hatályos működése régóta magára vonta szerkesztőnek tiszteletteljes figyelmét — örömmel nyit helyet a"1

derék Fáy 's Jakab falvay urak mellett, kik e' Lapbani közlemények által egyház iránti részvétöket olly fényesen tanusíták. Vajha többen is, a'nempapok közöl , szíveskednének ügyeinkhez szólani ! így nem egy nézpontból, nem egyoldalulag tárgyaltatnának nemelly szönyegkérdések. — Agitatornak is fölkérjük Ajánlkozót, ki előfizetésre serkentse körebelieket, mert erre szükségünk van. Ugyanis, kellő költ— séírgel ellátva , szélesbítenők Lapunk medrét, mi által több tárgy 's sebesebben folyna le 's a1

munkatársak, kik, dolgozataik a1

szűk csatorna miatt jelenleg sokszor megrekedvén, kedvetlenültek, — ingert nyernének a" serény működésre. Török. kérre lépett ő is, és ha a'szikra, mellyel a' kor lelke élesztett benne, el nem alszik: a' több európai dicső nemzetek sorában fogja ö is futni a' pályát. Okait kutatni a' nemzetek eme haladásainak , nem czélja czikkemnek: de midőn lelkesedés kapta meg álalánosan a'nagy protestáns teslületet; midőn kezdi ismerni 's becsülni saját hivatását , a' szabad ész' lobogója alatt szérűit sepregelni; kezdenek magános egyének, mint kor ihleltei, a' protesíantismus' vérté alatt önállásukban föllépni; a' hallgatás' pecsétjét feltörve kezdik szavukat hallatni: kérdhetem: ugyan honnan e' nagy átváltozás? honnan ez uj élet? a' protestantismusi szellem miért hat különösebben két év óla több helyekre, mint valaha ? Az önállásu szilárd Wimmer lelke miért sziilemlik most. sok másokban is? — Talán a' falusi iskolákban elhintefelt magok most értek sarlóra?— ez okozta a1

nagy változást? — Oh, nem — ezekre még az erkölcsi erőnek igen kicsin a' hatása Szolgabíró állítja sok helyeken mai napig is ezeknek, mint királyunknak , az ujonczokal! — Talán a' nagyobb iskolák szülték /a' nagy álalalakulást, 's itt vítta ki az ifjúság az önállást? Nem — mert ha a' rabiga, a' vak engedelmesség nem jelleme is a' protestáns iskoláknak: de még is valami bűvös varázserő jár itt is a' tanítói névvel, melly mint az áldozó pap hajdan a* fölteendelt tagokat, ugy ingatja meg saját iránya felé a' tanítványi állást. Ritka tanítvány merész föllépni diogenesi szellemmel tanítója elvei ellen; vízellenébe képzeli a' hajózást, azért is fölakad a' tekintély zátonyán : pedig ha éber elszántsággal tette volna a'hajózást, meglehet, hogy szakférfiú leendelt! — Vagy talán a' kormány kegyes rendelményei adtak lökést a' protestantismus forgó kerekeinek? Tagadhatatlan, hogy koronás Fejedelmünk, a' haladási irányban, nagy erővel hatott a' szellemi mozgalmakra; még a' stabiíismus csonttömegét is rideg mozdulatlanságában villany hatálylyal rezzentette ez meg;— annyival inkább a' törzs eleménél fogva működő protestantismusra angyali maíasztos szók valának igéi; mellyért is forró hálánkban hosszú életet 'siidvöt könyörgénk jó királyunk szentelt fejére!: — de mégis, ezen alázatos jobbágyi hódolatu tiszteletűnk adója mellett is, bátran kimondjuk, hogy a'magyar protestantismus elveinek fejtegetését közvetlenül más életmű kezdette, melly e' szent ügyet meleg részvétü keblében ápolva, ma is sikerteljesen hordozza. Miután a' kérdést negatív ekkép fejtegelém , a' sok talánt elhagyva, positiv, már könnyű oldatunak mutatkozik a1

csomó. Ajkaimat szólás- , tollamat írásban még alacsony hízelgés nem vezette ; most is nyiltan, őszintén, semmi pártnézetektől nem függve kimondom véleményemet, hogy az előszámlált ritka jeleneteknek közelebbi okát a' szerencsés kezdettel indult, az idővel lépést tartva haladt Protestáns Egyházi és Iskolai