Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-09 / 6. szám

ezer eves állomány azt mondhatná , hogy több joga van , mint egy 999 évesnek , vagy , hogy jobb ennél, a1

mi merő sületlenség; mivel sem az ember, sem az állomány joga vagy jósága a' csupa időtől nem Függ. Az egyházak régiségével is épen igy van a' dolog. Lehet valamelly egyház másnál régibb vagy ujabb: de azért csak nem bir több joggal; és a' régi az újnál, az új a' réginél, lehet jobb vagy roszabb is És, ha a' régiségnek a' jogra valamelly befolyása volna: ugy a1

ker. egyház joga nagy fogyatkozást szenvedne ; mert ez akkor a' pogány és zsidó egyházénál kevesebb, és csak a' muhamedanismusénál volna több. — Csudálkozni lehet tehát azon, ha még is valamelly ker. egyház maga régiségével dicsekedhetik, holott, ama két elsőbbel összehasonlítva, minden más egyházak csak ujabb idők szüleményei. Egyébiránt is föltéve, hogy egy ezer éves egyház már régi 's azt kérdve tovább: hát a' 999 éves régi-e ? 's megengedve, hogy az is régi; megint kérdve: hát a' 998 éves ? még az is: mi következik egyéb, mint a' mit Horátz mond Ep. II. 1. Ufor concesso, caudaeque pilos ut equinae Paulatim vello, demo unum, demo etiam unum, Dum cadat elusus ratione ruentis acervi , Qni redit ad fa^los et virtutem (veramque íidem) aestimat annis. Tagok »//>ina, A' mi illeti a' tagok számát: ennélfogva ugyan egyik egyház lehet erősb vagy hatalmasb másiknál; de, ha az egyházba az erősb jogát, melly — tulajdonlag nem is jog, behozni nem akarjuk: ugy még kevesbbé lehet a' jogot a' többségen építni, melly az egyháznak még csak jóságáról sem állhat jót; midőn egyébiránt is a' sok és jó ritkán van együtt. És, ha a' jog a' többség szerint méretnék: akkor a' ker. egyház ismét nagy rövidséget szenvedne. Mert a' földön élő mintegy ezer millió emberből csak mintegy 200-millió keresztyén lehet; kiknek csaknem annyi muhamedánus felel meg; miszerint ezek annyi joggal is bírnának, mint a' keresztyének. A1

több 600 millió, néhány millió zsidót kivéve, mind pogány, kiknek e' szerint legtöbb és a' zsidóknak legkevesb joguk volna. De milly kevés jogának kelieít lenni a' keresztyénségnek azon időben, midőn az alig állott ezer vagy csak száz főből is! Akkor kétség-kiviil joguk volt a' zsidóknak is, hogy Jézust és az apostolokat megfeszítsék, megöljék ; joguk lehetett a' pogányoknak, hogy az első keresztyéneket életre- halálra üldözzék, fenevadak elébe vessék 'stb ; joguk későbbre, a1

vallás-javitástvagy ujra-alakítást megelőző szomorú időkben, az egyedül igaz és idvezitö hittel — kérkedett keresztyéneknek, hogy az övéktől különböző hitökért eretnekezeit keresztyéneket, minden képzelhető módon, kínozzák, nyomorgassák; sőt, meg is égessék. Kétségkívül joguk volt az angoloknak, a' későbbi időkben, hogy a' szegény irlandusokat, polgári jogukból kirekesztve, csaknem rabszolgákká alacsonyítsák; jogok — még pedig oroszláni joguk — van jelenben az oroszoknak is, hogy a' birodalmukban levő, kevesbszámu, római hitvallású keresztyéneket, egyházi 's polgári jogaik önkényes csonkifgatásával és lelkiösmeretöket-bántó, keserű kényszerítgetésekkel, üldözzék és háborgassák: mennyivel méltóbban fosztattak meg a' Jézust megölt zsidók marao o déki, az egész földkerekségen, szinte csak egy állományban is, sok századig, emberi s polgári türedelemre sem méltatva, a' polgáriság idves hasznai-'s jótéteményeitől, hogy mint a' megátkozott kigyó porban keresi élelmét: igy ők is minden élet- 's szerzésmódjokat csak az egyiránt nekik és minden népeknek ártalmas és gyalázatos csalás különféle nemeiben keressék Noha borzasztó erk. képtelenségekezek: még sem szünlek meg sokan máig ís, azon szabály szerint gondolni, hogy t. i. valamelly egyháznak az ö tagjai többsége több jogot is ad, 's ha módjok lenne 's hatalmukban állna, a' szerint cselekedni sem átalnák. De hála Istennek! már, nagy részben, tempi passati! — A' mi illeti ti Származást, valamelly egyháznak mástóíi származását: ennek sem lehet a'jogilletvényre semmi befolyása. Mert akármelly természeti v.erk. személynek, mihelyt az a'jelenségek országába lépett, és magát, az ö ereje- 's tehetségéhez képest, élet-müszeres egészszé kialakította, épen ollyan joga 's szabadsága van létezni 's művelni, mint az azt származtató , természeti vagy erk. személynek. Származás, származtatás itt kérdésbe nem jőnek, tekintetbe nem vetetnek; mindegy, ha a' származtak a' hold- vagy syriusból származtak volna is. Minden személy már erdetileg és magában-véve létei és szabadság 's alaki egyenlőség- jogaival születik és bir. — Továbbá, e' jogilletvény, hogy t. i. a' származott egyháznak kevesb joga volna, mint a' származtatónak, a1

ker. egyházakra különösen alkalmaztatva, szembeszökő ellenmondásokat is foglal magába. Mert, ha valamelly egyháznak több joga volna, mint egy másiknak azért, mivel amaz ennek anyja : akkor , ugyanazon jog-törvény szerint, a1 zsidó egyháznak is több joga volna, mint amaz, a' másiknál több jogot kivánoló v. követelő anyaegyháznak, melly hasonlólag a' zsidó egyházból származott, és ennek mintegy elpártolt leánya. Mit lehessen pedig tartani az efféle elpártolásról, láttuk felebb. De ezen kifejezések : Anya és leány, az egyházak egymáshozi illetvényére vitetve , minden igaz jelentőség nélküli, és sántikáló képek 's hasonlalosságok, mellyekböl a' jogra