Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-07 / 49. szám

írásnak nem ©gyes, meghatározott résxeiben, hanem egáss hiterjedésében szolgál alapul? Mindezen okoknál fogva nem gondolják alulírottak, hogy — túllépvén valahára a' perikopai korlátokón — azért újítás-viszketeggel vádoltathatnának. Ök agy anis az 1843. eszt. szabadon, többnyire af

4 evangélistákból választott leczkék nyomán tartották egyházi elmélkedéseiket. — Noha ezen lépésünkre híveinket elkészítettük az állal, hogy más annakelötte is vasár- és ünnepnapok délelőtti óráiban majd az úgynevezett epistolák, majd Urunfe szenvedése históriája felett szónokíottunk: mégis, megvalljuk, tartózkodva tettük ezen lépést, tudván, hogy a* nép mennyire ragaszkodik kivált egyházi szokásaihoz, *s tudván, hogy ezeket a* vallással ugyanazonítani szokja. De annál nagyobb örőmünkrfe sfcolgált, hogy ezen igazán több mint százados szofcástŐIi eltérésünk nemcsak semmi roszaló szózatot elő nem idézett, hanem híveink azisteni-tisztelétbeni gyakoribb részvétök által helyesélni is látszottak. E' mellett a* gyen< góknek kímélése tekintetéből tanácsosnak tartottuk ezen szabadon-választolt textusok feletti predikálásunkat most csak egy esztendeig folytatni, és akkor is az úgynevezett evangyéliomot az oltár előtt elolvasni és a' délutáni órákban az epistolák fíHött elmélkedni. Azon tekintetnél fogva, hogy egyik vagy másik tisztitátársaink közöl hívei részéről netalán történhető botránkoztatása vagy ellennyilatkozata miatt ezt mindeddig tenni tanácsosnak nem tartotta, kötelességünknek ismértűk ezeír lépésünket a1

közönség tudomására adni. Végtére bátorkodunk azon óhajtásunkat kijelenteni: méltóztatnának az illető superintendentiák azoknak számára, a' kik azt használni kivátífeák, egy textusjegyzéket készíttetni; ez által a' szabad textusok feletti prédikálás nagyon is könnyítetnék. RiVter A. József, majosi, Bergma nn Lajos, izményi lelki tanítók. ryan a'II.tanács irányában: de mégis, tlet Szemelvény a' dunántúli ref. e|yliázkeriilet közgyulésének tárgyal IlűzöI. I. Fölirás a* főiskola ügyében. Legközelebb őszelő 11-kén Fehérváron tartott ker, gyülésünkön előmutattatott azon folyamodás, mit a' pápai egyház az egész kerület éllen a' n. m. m. k. h. tanácshoz küldölt, és erre felelet kívántatott, mellynek megkészítésére választmány bízatott meg, munkálatát jelen közgyűlésre beadandó. Ezen fölirás — illetőleg felelet — a* főiskola ügyében, természetéhez képest nem lehetett egyéb, mint czáfolata Pápa ókerősségeinek és vádninak, mellyek a' legillőbb hangon teljes mérséklettel és méltósággal fejlegettetleh és erőtleníttfeftéku^ hogy a* kerület egyes gyülekezetét, ar

pápait, vá^ lótlan vádaiért *s helytelen panaszáért, a* rég hányatott főiskolai ü£y ujabb megakasztááaért, még csak jegyzőkönyvi mégrovásra vagy helytelenítésre sem tartá méltónak — noha ezt a'jelenlevő tagok közöl senki sem tagadá — ez leg^ alább is szertelen kegy, félénkség és következetlenség. II. Csőd a' bölcsészeti megürült tanszékre. Czibor Ferencz a' kömlödi egyház állal lelkipásztorul *) meghívatván 's jelen közgyűléstől a1

kerület által forma szerint elbocsáttatni hatá^ roztatván: következett a' megürült tanszék betöltéséről! intézkedés. Sokan, az új tanár választására nézve, csődhirdetést sürgettek, miszerint azok, kik magukban hajlamot és hivatást éreznek^ jelentkezzenek akár főgondnok, akár fölvigyázé (superintendens) uraknál, kik az ö neveiket közlendenék a' választandó egyházmegyékkel, — | és ez lenne mintegy kijelölésül, nehogy a1

megyék ollyanokra is szavazzanak, kik aztán el sem vállalnák a\kérdéses hivatalt, és hogy az ne láttassák , miszerint mi, kizárólag magunk növendékeiből, nepotismus érdekeiből akarunk választani. És a' csődöt megbuktatta egy tudós szónoklat, mellyben a' civilisált külföld ellenkező szokása , licentiatusi szabad docensi kar bőven emlegettetének, 's a' netalán tiszántúli vagy erdélyi jelentkezők meg nem itélhetésétöl féltettek a* választandó megyék. Mintha az a' helyes választásnak csak legkisebbé is ártana, habár oceánontúli atyafi jelentkeznék is! Bizonyosan inkább választatik az, ki inkább ismertetik; a' mi pedig a1

szabad, az önkénytes. a'rendkívüli tanítók karát illeti, bár mi is bírnánk illyekkel, kik közöl aztán választhatnánk , de a1

csőd vagyis az ö jelentkezésük ekkor sem lenne felesleges ; — végre a' civilisált külföldre vonatkozólag, örömmel értem, hogy mi magyarok, jelesen az alkotmánytalan poroszoktól, mint sok egyébben, ugy e* tekintetben is, lényegesen különbözünk, — náluk kormánykény, kinevezés: nálunk nép akarata, szabad választás. A' kerület tehát csődöt e' megürült tanszékre hírlapjainkban nem hirdet: nekem azonban mint bárkinek — szabadságomban áll ezennel kihirdetnem, hogy a' dunántúli r. e.kerület jövő 1846-ik ') Tartatotl es ftsialó 117-kén R.-Komárottbao. S. I. *) Nálunk némellyek — vakon követve bizonyos tekintélyt — lelkipásztor helyett lélekpás a tor szóval elnek, mint nem mondatik disznói pásztor, hanem disznó-pásztor. Rosi alkalmazás, mert itt nem é'< faj zavartatnak össze, — ez testi pásztor 'a itt dissnópásztor: az szellemi vagy lelki pásztor és ott lenne emberpásztor, ha egymásnak megfelelőn akarjak állítni a' neveket. Lélekpásator ayelvidomítás tekintetében sem jó, mert így lenne lélekatya is, mit pedig senki sem mond a" szinte — evangeliomilag — rosznl nevezett lelkiatya helyett. 8. I.