Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-02 / 44. szám

b) 1. § Minden evangelikus földesurat egy­házi előjáróknak nevez ki! Melly joggal ?! Vájjon jobb keresztyéneknek születnek-e a' földesurak jobbágyaiknál? Megengedhetö-e ez? Evan­gyéliomilag van-e ez ? c) 7. § 11. § 36. § 44. § 's több más a' gyülekezetek szabad-választási jogát alapostól lerontják! — Minden hivatalokra, még gyüleke­zeti elöjárónak is kijelölés legyen felölröl. A* superintendensek espereseket *s lelkipásztorokat, — az esperesek iskolatanitókat, a'főfelügyelők alügyelöket jelöljenek ki. A' gyülekezeteket ugyan kihallgassák, de nem kénytelenek azok­nak kedvökre járni! Tehát ez általános kijelölés meg legyen törvényesítve! — Már fentebb szo­morú példákon megmutattuk, hogy a' kijelölés által a' választási jog meg van semmisítve! —És lehet-e ezt eltűrni?! d) 19. § Azt meri állítani, hogy az ekklézsiák minden, a' kerület által reájok kivetett fizetést fizetni tartozzanak, különben executio alá esnek! A* keresztyének többé tehát ne legyenek evan­gelikus keresztyének, hanem adózók, a1 kerületi gyűlés tetszése szerint! — Hát ez evangyéliomi­lag tan-e? e) Továbbá állandó egyházi törvényszékek (consistoriumok) papi ítélőszékek állíttatnak az eddigi gyülésilegi kiküldöttségek helyébe, minden gyülekezet, espereség, kerületben. Egyházi itélö­birák éltök hoszszáig neveztessenek ki ; ezek független birák (inquisitorok) legyenek minden előforduló esetekben, — éltök hosszáig uraságos­kodjanak az egyházban; ö elöttök folyjanak a' pe­rek, 's ítéleteik, ha szükség, világi hatalommal hajtassanak végre! — Az evangelikus keresztyén többé ne nyilvánosan az egész gyülekezet előtt's általa vezéreltessék, ítéltessék, feddessék, 's ne atyafiuilag az Urnák szavai szerint Máté 18. bánja­nak vele! — Ne! holtig való birák rejtekben 's zárt ajtók mögött ítéljenek, 's a1 kard hajtson végre! — Ez volna evangyéliomilag ? Jaj akkor ez evangelika egyháznak! oda-van, mihelyest illy evangyéíiom-elleni rendelmények a' nyilvános­ságot , a' szeretetet és az engesztelő kegyességet kiszorítják! f) Az egész rendszerben mindig felsőségről, hatóskodásról, törvényről, törvényszékekről, ha­lalom, végrehajtás-, executio-''s több efféléről van szó. — De ezen szerek a' kerestyéni vallástól idegenek.— Vagy talán Jézus Krisztus illyen sze­rekre alapítá egyházát? Ezekből világosan kitetszik, hogy született elöjárókat nyakunkra kötni, a' szabad-választási jogot tőlünk elidegeníteni, fölülről való kijelölést megalapítani, a* kerületi akarat szerint való adó­zást ránk vetni, egyházi itélöszékeket's consisto­riumokat a'szabad conventek helyébe minden elő­forduló dolog megbírálására és egyházi dolgok elintézésére, rendelni, — hivatalok hallatlan so­kaságát, új czímzeteket teremteni, szent-széke­ket, felsöségeket, executiókat 's a' t. az egyház nyakára vetni és evangyéíiom-elleni járom alá hajtani akartak 's igénylettek. Azóta minden módon igyekeznek, a1 hol csak lehetséges, ezen rendszert tettlegesen életbe hoz­ni. Természetesen, most a' gyülekezetek tapasz­talásból ismerkednek meg vele; és mind egye­sek, mind egész gyülekezetek ezen erőszak *s kényszerítés alá nem hajolnak; tehát kínoztat­nak ! Vannak példák, hogy illy szellemdús gyü­lekezetek szörnyű költségbe jutottak, esztendőkön által az evangyéliom-és lelki vigasztalástól meg­fosztattak, söt gyakran — minthogy jogtalanság mindig viszont jogtalanságot szül — rendetlen­ségre , egyházi elöjáróságok iránti tiszteletlen magukviseletre és kemény kifakadásokra kény­szeríttettek.— Akkor hárul még csak voltakép az új rendszernek egész súlya reájok ! Most jönek a' botok, hajdúk és világi hatalom! Ezt nem min­den gyülekezet viseli el, 's a' mellyek az evan­gyéliomban jártasak, jogaiknak hasznát veszik! Csupán egy pár példát hozunk fel: A' pinkafői evangelika gyülekezet, csak ke­véssel ezelötf, kénytelen volt, — minthogy az esperes úr teljességgel kijelölni kivánt, — tano­dai hivatalát esperesi együtt-müködés nélkül, teljes joggal ugyan, mert tanoda és hivatal a' gyülekezeté 's a' gyülekezetért vannak: mind­azáltal szokatlan módon, maga betölteni. Épen illy esetben volt a' német sz. mihályi evangelika anyagyülekezet is. Minekutána 160 évig lelkipásztori vigasztalást nélkülözött, 's hat­van évig a' kél órányi távolságú szalonoki gyü­lekezethez csatolva vala, hasonlóképen egy oly­lyan rendes és teljesen jogos ugyan, de szokatlan lépésre kényszeríttetett. Minek­utána ezen gyülekezetre nézve azon szerencsés pillanat elérkeznék, hogy rendes lelkipásztort meghívni képes volna; miután az országilag tör­vényes feltételeket teljesítette 's ezek iránt a' fel­söség bizonyítványát kikapta: megtagadták tőle az általa választott lelkészt, mert kijelölni akartak. Most már őket egyik szent széktől a1 másik elébe hurczolták, Kaiphástól Pilátushoz, Pilátustól He­ródeshez hajszolták, hogy végre elavulhatatlan evangelikus joguknak hasznát vévén, — mint­hogy az esperes úr a' rendszer és még más ürü­gyek alatt hivatalos kötelesség-szerinti egybemü­ködését megtagadta, — lelkipásztorát önmagá­nak kelle a' régi apostoli rendelés szerint, egy­házi öregbeik által beiktatni. — Ekkor jöve meg az esperes úr, és az evangyéliomot, letiltás által, tölök ismét el akarta ragadni. — De vajmi óvakodnak ám, hogysem illyen könnyen hagynák magokat háborgattatni! Lássátok, szeretett atyánkfiai a' Krisztusban! annyira jutottunk! Ezek gyümölcsei az 1812-ik évben elkövetett tévedésnek, a' rendszernek, ós *

Next

/
Thumbnails
Contents