Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-05 / 1. szám

korszerű, nem érvényes hitvallásának állítja lenni. Mind a' mellett e1

párt emberei nagyon egyháziasak, 's az egyház sorsát szivökön viselik; nem határozott és megkövesült ellenei a1

symbolumoknak, a' mennyiben lehetőnek hiszik, hogy valamelly zsinat által egy, az evang. egyház jelen szükségeihez és tudományos állásához mért új symbolum készítessék, mellyben mindegy lábig megállapodjanak. Hogy tisztán magából az írásból lehetne ez idő szerint egy illy új tanrendszert visszaalakítni, melly magában a' protestáns egyháznak minden ellentéteit kiegyenlítni képes lehetne : e' felöl sok okunk van kétkedni, 's a' lehetlenség magánál a' legelső kísérletnél kézzelfoghatóig bebizonyuland. Az eddig megszilárdult evang. szempontot nem lehet, nem szabad mellőzni, maga az írás mellett sem,me!lyböl ez csakugyan ki is fejlett! Mert ha az írás nem tiszta evangelicus vagy protestáns szempontból vétetik alapul: ugy belőle igen könnyen lehet katholicus vagy egyéb tanokat is kiszerkeszteni. *;

í

") A'másik, inkább conservativ fractiója a' mozgalom-pártnak, már sokkal egyoldalubb, a'menynyiben haladni, fejlesztni akar ugyan, de csak a' symbolumoknak, kivált az ágostai hitvallásnak régi alapján. Ez irány mellett tehát előre felteszi, hogy a' symbolumok tökélyesen egyezők az írással ; mert valamint a' másik fractio az egyház, — ugy ö az írás ellen lenni egyátalán nem akar. A' feltétel azonban — a' mennyiben a' symbolumokon bizony sok igazítni való maradt — nem áll; a' mennyiben még is tovább-képezni akar, és a1 meglevőt nem tartja kielégítőnek: e' fractiónak még jövője lehet; a1

mennyiben pedig tovább építni, még is a' bötii avasságaiban megfenekleni, magát eltökéllé: magával és saját irányával jött kézzelfogható ellenkezésbe, — mit maga megtapasztaland, mihelyt ujat alkotni akarva, majd az írás, majd a symbolumok régi betűivel jövend mindenütt kemény összeütközésbe; mígnem átlátandja, hogy a' protestáns egyházon sem az írás sem a" confessiók szószerinti faragásával segítve nem leend, hanem egyedül csak az által: ha az írás, amaz életnek könyve, saját szellemében felfogvanem a' symbolum avas betűi, hanem tiszta protestáns elvek szerint magyaráztatik. Ennél fogva a' mozgalom-párt középről indult irányával hovatovább kénytelen lesz egy útra térni. Nem kell hinnünk, mintha itt a' kellőközepen senki, vagy igen kevesen állanának! Sok derék férfiak állnak egész öntudattal ezen a' ponton a' porosz egyházban, kik szabad szellemmel bocsátkoznak le az írás mélységeibe, 's a' mit onnan *) Ezt értekező, a' közlő véleménye szerint feleslegesen, 's a' symbolisticus párt iránti furcsa kiméletből mondja, a* mennyiben az új symbolum-szerkesztésnél — mentessék bár tisztán az írásból — lehetlenség leend az evang. egyház jelen positiv állását ignorálni. Ezt maga ez a' fractio sem teheti, ha, fölteszem, akarná is. D. magokkal felhoznak, azt protestáns szempontból feldolgozva, a' befüimádástól egyiránttávolállnak. Ilogy ez a1

kellöközép-párt még magát, mint a' többi, kiválva nem központosíthatá: ebből nemlétére következést húzni épen nem lehet. Egy az, hogy ennek mint a' többinek, Sibbolet-je, melylyel magát a' többitől elkerítse, elsövényezze — nincs; ez sem íráson, sem symbolumon, hanem együtt íráson és synibolutnon feneklik. Törekvése : a' keresztyénség főelceit az írásból a' protestáns egyház szellemében fejteni ki. A' keresztyén protestáns elv nálok nem megkövesített de~ finitio, nem kikerekített formula, mit pártjok nyakába szeretnének kanyaritni: hanem ama lálhatlan, kifejezhetlen mindenható keresztyén életerő, mellyet egyik igy, a' másik amúgy öltöztet szóba" a' nélkül, hogy az egyik, vagy a' másik rányomná egyedül-üdvezitő bélyegét. Ebből következik, hogy. nála ama hires mindegységet, mi a' többi pártokat különösen jellemzi, hiába keressük: az ö egysége inkább szellemi, kevésbbé látható, de azért szilárdabb, mint a1 többi pártok szorítva foglaló lakatja. — E' párt nyiltan ki meri mondani, hogy: nem valami külső tekintélyhez csatlakozott szövetkezés, nem symbolicus könyvek körüli vak zsinatolás, nem név az, mi a' protestáns egyház állását és életerejét biztosítja, hanem, az emberi szellemben sajátlag nyilatkozó isteni lélek. Orgánumává fejlődhetik az 1844-ben megjelent berlini Kirchliche Vierteljahrsschrift. Hisszük, hogy a'kellő középpárt a' mozgalom-pártnak minden egyes fractióját s az egész porosz egyház minden egészséges részét magához szíva, azt egy új, egy nagyszerű jövendő számára érlelendi meg. Ennyi életjel, ennyi mozgalom mellett, melly a' porosz egyházban annyi tudomány és egyháziasság kíséretében nyilatkozik, lankadt szomorúan fordúl vissza a' vizsgáló szeme magyar protestáns egyházunkra- Hogy minden életjel és mozgalom hiján tespedne egyházunk, ennyit ráfogni nem lehet: de, hogy kisszerű mozgalmainak még bizonyos iránya nincs: ennyit állítni merek. Lássuk az életjel gyanánt feltűnő néhány ephemer mozgalmat 1 A'presbyteri elvek, képviselet és tisztújítás kérdései megpendüllek egyházunkban : néhány helyen, ugy a' mint, életbe is léptek: de olly rendetlen, olly egyoldalú evolutiókban, hogy az egészt nem lehet egyébnek mondani elhamarkodott rögtönzésnél. Néhány helyen középén kezdték meg, a' tractusoknál fogva belopták őket az egyházi szerkezetbe, várva, hogy a' tractusokról majd átragad a' superintendentiákra, át — lefelé az egyes gyülekezetekre; egyik helyen restaurálnak, másikon az esperes- és gondnoki képtelen képviseletet minden utasítás nélkül örök időkre megállapítják! 's a' t. — Az unió szép eszméje, mint egy rakéta, szépen elsustorgott egyházunk