Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-09-28 / 39. szám
J PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 39. szám . Negyedik évi folyamat. Sept. 28. 1845. Man soll sich für seinen Beruf kein System, wohl aber Grundsátze bilden und die letzten festhalten. D a n z. TARTÁLOM: Az egyházi jelenkor történeti philosophiája. Jakabfal vay Fcrencz. —Észrevételek Német János úr képviseleti nézeteire. (Vége.) Nagy János. Iskola-ügy: Örömünnepe a' sz.-udvarhelyi ev. ref. fötanodának. B a c o n i. — Bécsi evangétika tanodák közvizsgálatai. KenézyLaj o s. — Belföldi közlemények. Az egyházi jelenkor történeti pliilosophiája. „Nincs kormány, melly megállhatna ott, hol szakadás van, — nem biztos status az, mellyben két vagy több vallás töretik, mert minden ellenségeskedés közt legnagyobb a' vallás-miatti; azok, kik Isten szolgálatában egyenetlenek, kevésbbé lelieinek egyek a' haza iránt." Ezt mondá Burgley lord, angol minister, Erzsébet királynőnek. Bacon cancellar pedig több vallás gyakorlatát egy statusban igen veszedelmesnek tartotta, 's a' türelemnek legfelebb azon nemét vélte a' status által megengedhetőnek, miszerint az „uralkodó status-vallást külsőleg minden alattvaló gyakorlani köteleztessék ugyan, de a' benső meggyőződés minden polgárnak szabad maradjon." Párisban a'vérmenyekzö akkorban ünnepeltetett, — XIII-dik Gergely akkor énekló „Téged Isten dicsérünk"-jét, mert, a' híres Muretus szerint, „a' csillagok akkor világosabban fénylettek, hogy elárulhassák az eretnekek rejtekhelyeit, a' Szajne habjai jobban dühöngtek, hogy a'tisztátlanok holttesteiket mielőbb a' tengerbe vethessék:" ámbár a' nemes-keblií II—ik Miksa, IX-ik Károly ipája, értvén a'borzasztó esetet, azt mondá: „Ich habe es mit herzlichem Leid vernommen, dass sich meinTochtermannzueinem so schandlichen Blutbad hat bereden lassen. Doch weiss ich so viel, dass mehr andere Leute regieren, als er selber. Er hat sich hierdurch einen Fleck angehángt" 'stb. Azon kor volt az, mellyben a' spanyol II—ik Filep, Alba által, dühöngött Németalföldön. De a' vallás-szabadság magasztos eszméjét a' német nemzetből illy vészek ki nem irthaták. A' 30 éves háború borzalmai által győzelmes életet, és a' két egyházforma fenmaradási egyenlő jogának megismerése által, azon alkotó lehetséget vívott az magának, melly a' két egyházformából, a' keresztyén vallás valóságát a' kifejlődéshez közelebb segíti. Minekutána a' nép vallásos buzgalma sokfélekép politikai czélokra használtatott, 's a' viszszaélések által fellázított egyházi szenvedély óriási küzdelmeit kidühödte, — csak azután jutottak az emberek azon meggyőződésre, hogy a' hitper inkább azok ügye, kik abból kenyér-tant és élelem-módot csinálnak, — mint a' nép szüksége. Statistikai adatok által bebizonyítható, hogy mind a' két egyházforma alatt a' nép erkölcsisége csaknem egyenlő. A' protestantismus ép ugy nem irthatott ki minden tudatlanságot, mint az akkor katholicismus minden tudományt. A' tapasztalatok végre egy jótékony ellenhatást idézlek elő. A'nép kénytelen volt átlátni, hogy az ö jólléte vagy balsorsa csak papi perlekedő szellem kielégítéséül szolgáló eszköz; azért a' hitágazati szörszálhasogatásoktól elfordulva, inkább hajlott a' keresztyén vallásnak tettleg erkölcsi oldalához. A' külön-felekezetüek népies együtt-élése több hatást eszközlött a' béke megnyerésére, mint minden egyítö elméleti kísérletek. Míg kevéssel ezelőtt lehetlennek tartatott, hogy kél hitfelekezet ugyanegy statusban egymás mellett békével megmaradhasson: csak hamar bebizonyítá a' nép azt, hogy a' békés 's Istennek tetsző együttlét, az élet legfontosabb viszonyában, a* nős életben is, lehetséges. A' vegyes házasságok által leginkább kézzelfoghatóig bebizonyult az, hogy a' külön hitformák a' legszorosabb együtt-élésben sem akadályai a' magosabb erkölcsi és vallásos czéloknak, és hogy joggal remélheté minden, hogy az egyházi béke a'nép-élet ezen család gyökerén állandóan szilárdulván, dús gyümölcsökké képződik. De másként kell történnie! Ezen jótékony meggyőződésnek természetes következménye lön a' tulajdonkép egyházi dolgok iránti egykedvűség. — A' népnek mindig növekedő körében az egyház-szolgálat ugy nézetett, mint a' keresztyén életre nem lényegesen szükséges, és az eszme mindinkább terjedt és szilárdult, mivel a' kornak szabad-szellemű iránya rég előkészítő és táp— lálá azt.