Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-14 / 37. szám

leni benne , — és értsék meg jól: ezért mond­tuk minap, hogy a' mi embereink az országos sanctio ellen protestálni fognak: de kérjük, csak tisztán kell felfogni az ügyet, és azonnal eloszlik minden aggodalom. A' mit ön második és harmadik pont alatt mond: az ellen épen azon számban ketten nyi­latkoznak; Km Bertalan így szól: Minden józan ész azt vallja, hogy az egyház polgári oltalom nélkül fen nem állhat — azaz, szerintünk, ha tör­vényeink nincsenek sanctionálva általa; Kiss Sá­muel pedig így tanít:,,^!' heterogeneitas — szerin­tünk törvénykivüli állásunk — csak ugy fogna legbiztosabban elmellőztetni, ha minden reform nem a l ó l r ó l fölfelé, hanem felöl­r ő l jőne alá, — e' nélkül a' tarkaság és sepa­ratismus megszűnni soha nem fog." Es ezen igaz­ságok előtt ön okoskodása elnémulni kénytelen. Önnek hite hiábavaló, ha azt hiszi is, a' mit mon­dott, hogy a' nagy tömeg adjon irányt. Hiszen a' tömeg maga soha nem emelkedhetik oda, a' hová jutni forrón óhajt. Vezér kell neki, ki vele egy­értöleg halad 's kit tán a' generál conventben — melly nemcsak törvényszékünk, a' mint ön tanít, de politiale forumunk is, — találni vélekedünk; mert, meggyőződésünk szerint, per excellentiam neki kell gondoskodni arról, hogy egyházi ügye­inkben jó rend legyen, hogy minden dolgaink szépen és ékesen menjenek. Többi állításaira fen­említett levelünk szelleme felel Még Daru urnák aggodalmára akarok észre­vételt tenni, ki 19. sz. tanácsolja: hogy vagy egy tizedig nem kell sanctionáltatni az új rendszert, mert kimutathatják magukat benne helytelenségek is, mellyeket aztán revocálni nem lehet. Ezen aggodalmára Nauwerckkel felelünk: „Für alle Zukunft hin kann ein Volk nicht seine Verfassung machen; die Verbindlichkeit einer solchen hört im Allgemeinen mit jeder Generálion auf, und mit der neuen Generálion erneuert sich auch das Recht zur Abánderung. Ja dieselbe Generálion kann mit vollem Rechte ihr eigenes Werk zer­stören oder verbessern In jedem Augenblicke ist der Fortschritt berechtigt, gerade wie das Leben selbst. Das klar erkannte Bedürfniss ist der vollwichtige und Rechtstitel für Veránderungen. Das Historischgewordene, die Einrichtungen der Altoordern verpflichten uns rechtlich zu Nichts. Tehát csak hozzá kell látni 1 Jeszen szky Lász ló. I$kol a-ü g y; Marinaros-Szigeten küzvl zsgálat, Jlll* 25-töl A1 hon szivébe kellene tollamat mártanom közlésem kezdetén 's a numerosus Horáczczal ek­ként fölsóhajtanom: „Qvis desiderio sít pudor aut modus, Tam chari capitis?! u mert a* szemlét előző napon, a' nagy alapítónak, a' hon halottjának, gr. Buttlernek gyászünnepé­lyét rendezé el az iskola kül- 's belügyei fölött bölcsen virasztó patronalis gyűlés. — Elmond­hatjuk nagy halottunk fölett a' latin dalnok ama keservét: ,,Multis ille bouis flebilis occidit, Nulli flebilior quam tibi Marmaros"! Sóhajtsunk egyet .. s dologra. ! — Jul. 25-én a' múzsák fölkente Lugossy nyitá meg a' vizs­gálatot, tartalmas beszédével, — mellynek midőn vitorláját levoná, minden gondolkozni tudó fejben és kebelben e' gondolat és óhaj született: „Vajha minden olly szemüveg nélkül nézhetne a' vallás fénytengerébe, mint értekező" — I . . ugy ar vallásfelekezetek ködfalai egy perez alatt elpá­rolognának; akkor egyik atyánkfia nem bajlód­nék a' transsubstantiatióval, Mohammed érzelgö betege nem remegne Azraél lángkardjától, sem Munkir és Nakir pörölyétöl, sem Izrafil itélethirlő trombitájától, sem Allah hét-rétü alvilágától; — Fó híve nem törekednék önmagát fölemészt­ve a' semmibe; a' brámísta nem imádná ökrét és tehenét, séma' Gangeshez nem fáradna búcsú­ra; — a' budhista nem keresné lelkét a' méh vagy hangya szívében; — a'Láma-imádó nem térdelné körül az arany- 's gyémánttól csillogó kerevetet, mellyen keresztbevetett-lábú Istene commodizál; Fétisch imádója porba 's vízbe csap­ná papcsinálta istenkéjét .... sat .... 's men­nének együtt zsámolyához az ész Istenének — a' szellem valódi 's egyetlen forrásához. — Lu­gossy, mint tanító, mint igazgató, mint ember 'a barát egyetlen a' maga nemében! — Első eré­nyének ma — 's fájdalom! intézetünkben utószor — adá kitűnő jelét segédjével Széles Endrével — a' jeles hitszónokkal, ki a' papi tudományo­kat tanítá nagy sükerrel, 's főnökével egy napon válék meg intézetünktől. — Vezéreljen titeket — jó atyafiak! — a' gondviselés 's tartson meg a' hon és emberiség boldogítására! — E* nap délesti óráin az elemiskola vezére Gáspár • György 's számos tanítványai vizsgáltattak meg. A' kész feleletek az irigységgel is elismerteték, hogy a szigeti elemoktató pályájára termett ember: de a' fontolgató ész ha gondolata szálaiból rostát készíte 's azon keresztül nézé az előtte ropkedö tü­neményeket, ... itt mind a' tanítót, mind a' gyenge gyermekeket terhelve találá ... Ez állításom commentálgatása helyett csupán annyit kérek és várok a't. patronatus bölcseségétöl, hogy az elem­osztályt válaszsza külön a' gymnasialis osztá­lyoktól ; *) mert ha nem teendi: — akkor jaj a* többi osztályoknak ... és jaj az egész iskola né­pességének ! #) Kérésem okát— ha a' szükség ugy hozaa magával — más alkalommal moodandom meg. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents