Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-07 / 36. szám

szents. épen e' föltétel miatt meg nem erftsfté. Ez alatt történt, hogy a' würzburgi püspök, protestánsoknak egyházmegyéjébeni eltemettetése ügyében, a' pápa szellemében rendelkezelt's ö felsége e' cselekedetről roszalélag nyilatkozott. Ezeket emiitök az A. K. Z -ban közzé tett oklevelek nyomán. Ifeidelbergi káté. A* lippe-detmoldi papok közöl ölen a' heidelbergi kátét vissza akarták hozni az iskolákba, mivel a' mostani „Leitfádén für den Religionsunterricht" minden ker. elem nélkül van; a1

consistorium tehát kérdést intézett ez iránt az ország minden reform, papjához, 's eredménykép azután kihirdeté, hogy a* 42 (az almenai 's varenholzi paphívatalok üresek) megkérdeztetett pap közöl határzottan *s okokkal 36 ellene, 5 mellette, egy pedig sem mellette, sem ellene nyilatkozott (A. K. Z.). Fogalom a1

szabadságról. A' franczia papság többször nyilvánítá: vajha neki is szabadna ugy, mint a' belga papságnak, szabadon szólnia! A' Constitutionel tehát, tanulságul, minő szabadság értetik itt, Laurent belga püspök pásztori leveléből ezeket emeli ki: „Az oktatás-, iskolai könyvek- és tanítókra egyházi hatóságok fognak felügyelni. A* középkor szerencsés századai legtöbb szentnek kora valának. Valamint egykor a' földi paradicsomban az élet fáját rászedé az ismeret fája, most is épen ugy történik; az egyetemek seminariumok fölé emelkedtek ; a' papok, vonzatva a' gőgös tudomány ingere által, a' főiskolák vásári zsibaját keresék föl. Az egyház nem akarja, hogy a* valódi papnevelés, melly csak seminariumok és kolostorok utján létesíthető, az egyetemek tudományos oktatásának feláldoztassék. Harczoló egyházának jól rendezett sereget küldött segítségül az Isten egy vitéz vezér alatt, kinek neve Loyola Ignácz. Atok azokra, kik álbölcselők nógatására arra kényszerűéit a* romai udvart, hogy a* nagy Ignácz rendét egy időre fölftíggeszszeí" (A. K. Z.). Hövii^sber^i tartományi zsinat. Tartatott m. é. nov. 30-kától dec. 18-káig, 103 taggal *s 14 rendes üléssel. Tárgyai valának: 4) Az egyházi község 's egyházalkolmány fontos ügyei. E'részben, igen élénk vitatkozás után, oda dőlt a' majd egyhangú határozat, hogy a' községalkotmány ugy telessék élénk- 's önállóbbá, miszerint az ugy nevezett laikusoknak, nem papoknak, nagyobb rész adassék az egyház bel- és külügyei igazgatásában; hogy az ígyen megtágított községalkolmányból részvevés minden zsinatban fejlődjék ki 's a' felsöségnek részvevése az egyházigazgatásban egyházi jellemű halósággá álakítlassék át. Véghatározat azonban jövő zsinaton fog hozatni. — 2) A' lelkipásztorkodás gyakorlásának megkönnyebbítése. Az e* részben tett indítványok vonatkoztak részint a* hívek személyes ismerésének előmozdítására, mint azt lélek— lajstromok vitele, az egyházból másba átköltözés alkalmával adatni szokott bizonyítványok újra behozása lehelövé teszi, részint a1

papnak híveiveli személyes közlekedése megkönnyítésére, mennyiben az, a* papnak magállapított felhatalmaztatása által, híveit lelkipásztorkodási czélokra használni, történhetnék, v. rendes házi látogatások behozása, különféle egyházi cselekvényre személyes jelentkezés, magánygyónás 'st. által. Messze vezetne bennünket, ha minden részletes határozatot megemlíteni akarnánk, elég legyen annyit megjegyeznünk: hogy e' részben minden erőszakos kényszerítés egyhangúan *s határzottan visszautasíltatott. — 3) A* papjelölteknek egyházi szolgálatra képeztetése 's használtatása, mi három stadiumban állapíttatott meg: először gymnasiumi 's egyetemi előképeztetésben , azután az első megvizsgáltatás utáni tovaképeztetésben, végre egyházi szolgálatra gyakorlati használtatásban. — 4) A' superintendenseknek megmentetése a1

hivatalukkal nem egyező foglalkodásoklól. — 5) A* házi és templomi épületeskedés előmozdítása. — 6) A' lelkipásztorkodási erőnek külső megszaporítása. Kérdés vala tehát: a' túlnépes egyházak többre osztassanak-e fel, vagy felosztás nélkül csak a" papok száma szaporíttassék ? Az első lön elfogadva. — 7) A1

papok 's iskolatanítók külsorsának megjobbítása. A" zsinat minimumot fogadott el; 500 tallért városi papnak, 200 tall. tanítónak, 120 tall. falusi tanítónak, a* lak 's tűzi fa kivételével. — 8) A' vasár- s ünnepnapok megülése. — 9) Gyámintézet-alapítás agg 's gyönge, jelesül ollyan papok számára, kik segédet tartani kénytelenek. — 10) Az egyház viszonya az iskolához, hol ohajláskép azon elv fentartása mondaték ki, hogy az egyháznak külső és belső összeköttetése az iskolával minél szorosbra füzessék. — 11) Emlékirat az ev. egyház sérelmeiről a' r. kalh. ellenében. (A. K. Z.). Kerbler. E' r.kalh. pap színié a1

németkath. vagyis dissidens egyházhoz csatlakozott, miért öt Lalussek előbb hivatalától felfüggesztette, utóbb degradállak excommunicálla. Mi egyébiránt együgyű magyar eszünkkel, igen rendesnek találjuk excommunikáltatását annak, ki tettleg- megszűnt a* r. kath. egyház tagja lenni. — Kerbler Károly Arnoldsdorlban 1815-ki sept. 6-án született. Tudományos kiképeztetést a1

boroszlói gymnasium- 's egyetemben nyert, mellyet 1838-ban hagyolt el. 1839-ben papnak szenteltelvén föl, egymásután baitzeni, steinaui és lindenaui káplán volt. Iliért meg benne az ellökélet, kilépni a1

r. katb. egyházból. F. é. mart. 9-kén Rongélól föl— vevé az úr vacsoráját 's mart 30-án excommunicállalolt. Lipcsébe hívatván meg, mart. 20-kán bucsúzoltel Rongc-'s egyházálól (A. K. Z.). lioroszlo. Az itteni dissidens egyházban mart. 16-kán történt meg az első esketcs, 24-kcn 3. pár kihirdettetett, 18-án egy bizolt-