Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-31 / 35. szám

hová az illető e.megye határozza. Atyámfiai, férfiak ! ha valahogy téreiteken ütnök fel sátrunkat, idegen istenek hívőinek tartanátok-e? Ennek nyomán választmány neveztetett ki a' centralisatio kidolgozására, minek magam is örvendettem azon boldog tapasztalat után, hogy az illy választmánynak van leghosszabb élete. Tavaszi és nyári gyűlésünk állandó helye Miskolcz és Patak, az őszi pap-avató gyűlésre besétálhatjuk e.kerületünket, hitfeleink külön helyen levő gyülekezetei 2—3 évtized alatt csak nem buknak meg mindig előttünk. Aztán valljuk meg, hogy képviselet nélküli gyülpontosításban alig van köszönet, hacsak a* hely nem Debreczen 'o Patak, hová szülék 's rokonok örömestebb mennek. A' zarándokló egyházi gyűlés buzgó emlékezetre galvanizálja az együgyű népet. Az ellenőr választás-módján már rég igazítni akarván e.kerületünk, választmányt nevezett ki, melly az ellenőr kortes-modoru választásának eltörlését egyszerűn javalja. A' sovány és, fájdalom! minden okoktól üres javallat elhangzása után, indítvány tétetett az ellenőri szabadválasztásnak, mint az ifjúi kihágás egyik gépkerekének általános eltörlésére, azon egyszerű okokkal támogatva, hogy: az iskolai és alkotmányszerü közélet közt nagy a' különbség; hogy a' diákok nem maguk emberei; hogy a' korteskedés a' megyéken is ferde 's kárhozatos irányt vett; hogy az ellenőrből senior lesz, ki az iskola javait sáfárolja, fs így ezt kortes-diákok teremtik; hogy a' rendtartó esküdt-diákok elsőbbjei önkénytes elmellözéssel boszúltatnak meg 's űzetnek el az ifjúságtól; hogy a' szabadság szabadossággá, az iskola szent mezeje bortanyává könnyen aljasúl, 'sa't. Az indítvány végszavai így hangzottak : „Az iskola erkölcs és tudomány műhelye. Választassák a' legelső esküdtdiák ellenőrül, mert ha ez kiállta a' szigorát, alkalmas is rá, mint más, 's nem büntettetik ártatlanul. Az oktatókar is csínyán bánik a1

censurai átbuktatással, 's rajta leend a' felelet terhe." Az indítványt egy haladó pap ellenvéleményezte, azon okból, hogy: „a* szabad-választás százados joga az ifjúságnak." A' felek csatára keltek, beszéltek jogról (!) és gyakorlatról: de végre is jónak látták az elsőt eltemetni. Hosszú küzdés után az oktatók szólíttattak fel, *s az igazgató-okt. lelkes és kebelrázó ecsettel rajzolta a' bün-terhet, melly vállaikat nyomja, 's élethű előadásában fölmutatta az idŐt-lopó 's erkölcsöt-vesztegető korteskedés szörnyetegét; szavait tényekkel aczélozván, nyíltan kimondta, hogy: „a" baj-áradatot csupán általános eltörléssel szoríthatni el." Elhangzott a' hiteles panasz,! a' benn és kinn várakozó ifjú sereg, az oktatókar tekintélyének rovására, nyeregre kapott. Elnökünk szótöbbséggel kimondá, hogy : „az ellenőr september kezdő napjain választatik algondnoki elnöklet alatt; az itatók kizáratnak; az alsóbb diákok, ha választani akarnak, I kötelesek a* tanpénzt lefizetni." — Csakhogy az itatók sokszor választás után kerülnek napfényre! Az e.megyéken nem tud életre kapni ar

képviselet, 's ott tengetik, hol nincs rá szükség. Ellenfeleink a' szabadválasztás elvéből indultak ki, mellynek mi is forró barátai vagyunk, de az iskolából kizárni ohajtanók, mert szeretjük az ifjúi szűz jellemet. 'S ti győzelmesek f kinek hisztek hát, ha az oktatóknak nem ? kitől kértek számot a* visszaélések miatt, ha magatoktól nem ? Szomorú győzelem! A* pataki törvény 's iskolafegy hazaszerte pókszövetünek kiáltatik, mellyen apró legyek is bízvást szökdösnek át: és ti archontesek! finom ollóval metszegettek rajta utat. A* múlt őszi gyűlés kimondta Megyaszón, hogy legkisebb visszaélés eltörli a' szabad-választást. A' viszszaélés meglett; hol az igéret beváltása ? Az egyházi életbe avatottak ollyak által üttetnek el sokszor, kik a1

tanácsterembe, ugy szólván, bekukucskálnak, 's az ügyek folyamát mégcsak egyház-lapilag sem kisérik. Bizony felfordult világ vagyunk mi í *s ideje, hogy gondoljunk jövendőnkről, mert ha az emberiség kiábrándulásának csakugyan népnevelés tényezője: szomorún kell olly iskolától elfordulnunk, melly, a' jövendő iskola-nemzedék's polgárság elkorcsosítására, kortes-seminariumot ápolgat keblében. Jul. 16-kán. Számvevő-széki véleményes jelentmény olvastatott több haldokló "s megboldogult kötelezvény fölötti parentatiovaL Felhozatott egy felvidéki nevezetes egyház adóssága is, mellynek lefolyt pöre birói végrehajtásra vár. A* végrehajtó bíróság záridöt rendeltaz egyháznak,'s ez ismét halasztást kér az e.kerülettől januárig, míg magát rendbe szedi. Folyamodványa pártolatlan tétetett félre, 's ha 15 nap alatt le nem fizeti a'kamatösszeget, a' töke is felmondatik. Ez alkalommal súlyos váddal illette elnökség a' szóban forgott egyházat, jelesen: „hogy az semmi egyházi felsőséget nem ismer; zavar - 's rendetlenséggel teljes; 15 év óta senkinek sem számol, 's tetemes adóssága innen származik." A' panasz annyival hitelesebb volt, mivel vádló , mint segédgondnok emelt szót. A* körgyülés érzékenyen vette a' panaszt, azért is, mert korunk épen a' nyilvánosság kora levén, a' titkolózó rendszert egyáltalában nem szenvedheti, 's a'felsőbb hatóságnak engedelmeskedni vonakodót teljességgel nem pártolhatja. Szabadjon közlőnek is egy kérdéskével élnie: Kit nyom a' vád súlya, az egyházat-e vagy az egyházmegyét? Jul. 17-kén. Távozván az elnök, főiskolai algondnok foglalta el székét. A' számvevő-széki jelentmény után több folyamodók közt egy pár ifjú is esedezett. Egyik vissza akar jöhi; másik iskolai bizonyítványa változtatását kéri. Az elsÖ föltételesen vétetik vissza; a1

második kérése megtagadtatik, mert a' megtörténtet senki sem