Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-24 / 34. szám

egyetemes gyűlésen terveztetett. Az eddigi segedelmi kéregetések pedig, mellyek supplicatio név alatt jőnek, ezentúl is maradjanak meg, más okokon kivül, főkép azért, mivel illy kéregetések egyetleni útul szolgálnak, mellyen ollyanok is adakozásra híhatók, kik különben semmit sem adakoznának. — Olvastatott e' f. évi máj. 21-ik napján Bakabányán tartott decanalis ülés jegyzökönyve, mellyből kitűnvén, mikép nérnelly kebelbeni iskolatanítók, az illető felsőbbség rendeleteinek ellenére, az egyházmegyei gyűlés által elfogadott iskolai rendszert tanításaiknál, mult is kolai évben, nem követték: mire-nézve körlelkész uraknak meghagyatott, miszerint ezentúl, az illető felsőbbség rendeleteivel daczoló tanítókat az iskolai vizsgálatok alkalmával följegyezzék 's a' legközelebbi gyűlésnek bejelentsék, érdemök szerint megfenyitendöket. — Ugyanazon decanalis jegyzőkönyv a' kebelbeni iskolai tanítókat 4 osztályra sorozta, u. m. a' legjelesebb, jeles, középszerű és utolsó osztályuakra. A' legjelesebb osztályúak névsora következő: Puchor Samu báthi, Ser fel János börzsönyi, Timko János devicsei, Kubdnyi János terényi, Záhon Pál teszéri, Borbélyi Pál méznevelői, Weszelszky Márton drenói, Dianovszky János k.-palojtai és Rotaridesz János pribelyi iskolatanítók; utolsó osztályúak pedig B— L— hodrus-bányai és S— J—f. rakonczai iskolatanítók , kik , miután minden iskolatanítók főkötelessége az iskolai ifjúság taníttatása és neveltetése, nevezetesek pedig ezen szent kötelességökben el nem jártak : hanyagságukért jövő közgyűlés elébe idézteitek. — Sz. J. börzsönyi lelkész úr fájdalmasan panaszkodván, miként gyülekezete két pártra oszolva, minden intése 's kérése daczára, nemcsak a' tűzvész tavai fölemésztette-paplakot, hanem a' templomot is a' régi tűzvész ellen kevésbbé biztosított helyen akarja fölépíteni, azért kérte, híveit a' gyűlés által rendre-igazíttatni; melly kérelme következtében F S. helybeli felügyelő úr megkerestetett: szíveskedjék a' fentebbi, lelkészével daczoló gyülekezetet rendbe hozni, 's annak szigorúan meghagyni, hogy ezentúl lelkésze iránt, ki ellen ekkoráig semmi panasz a'gyűlés előtt nem fordult meg,nagyobb tisztelettel legyenek,'s templomukat más, tűzvész ellen biztosított, helyen építsék. Wen geritzky András. Belföldi k ö k 1 e m é n y e k: IialálüzaK. Tiszt. Waisz Fridrik Sámuel úr, a' szánthai ágost. vallást köv. egyház lelkésze, az esperesség jegyzője, munkás életének 45-, hivatalának 14-ik évében, mult hó 13-kán egy jobb életre szenderült. — A' koporsótétel alkalmával t. Psenyeczky Nagy Mihály tályai, a' temetésen pedig Lázári Pál tokaß, és Czirbesz András fancsali lelkészek szónokoltak. — Az utóbbinak fgy. „Meghala Sámuel, és az egész Izrael" *stb. — Kora halála meghiusítá azon reményeit, miszerint folyvást szerzett tudományosságának gyümölcsével, (Példabeszédek, Vallási szertartások), az olvasó közönséget meglepje. — Ki személyesen 's közelebbről ismeré e'férfiút, tudja eléggé méltányolni tudományát. — Mindenféle hitfelekezetű barátin 's tisztelőin kül egy özvegy 's négy neveletlen fiu-gyermek kesergi a' jó apa kora elhunytát. — Béke hamvaira I Nagy László. E.elkés7'£g;tatá*i ünnepély Nyéken Fejér megyében. Minél óriásibb léptekkel tapasztaljuk szerte terjedni a' lelkiek — a' vallás iránti érdektelenséget: annál örvendetesebb látni, ha egyesek, sőt közönségek is, salaktól ment, tiszta buzgóságot tanúsítanak. — Igen kedves benyomást tön ép e' tekintetből reám azon ünnepély, mellyet a' k.-nyéki egyház rendezett , hosszas küzdelmek után nyert 's tán ép azért olly szeretve fogadott ifjú lelkésze tiszt. Farkasdy Károly úr jul. 27-kén történt beköszöntése alkalmával. — Szokatlan-számu, díszes hallgatóság seregié be 10 órakor az egyházat, köztök sok vidéki 's több olly kitünö-állásu egyén, ki Istenét nem illy egyszerű falak között szokta imádni; — és a' sz.-szószéken először is Urházy Lajos sár-bogárdi lelkész emelt szót, igen jeles beszéddel bátorítván 's intvén a' beigtatandót szent hivatala viszályai 's kötelességei ellenében. — De, megvallom, a' tekintetes közbirtokosság helyeit inkább ohajfám vala az egyszerű „egyházi közönség" czímet hallani — 's legyen szabad itt kitérnem azon már-már általánossá lett óhajtásra: vajha minden czímezés — mint egyszerű vallásunk szellemével merőben ellenkező, — egyházainkból, hol mindenki egyenlő, 's mi halotti beszédeknél tűnik lel leginkább képtelen meztelenségében , — egészen eltöröltessék. — Tán leend alkalom, bővebben szólani e' reform után sóvárgó tárgyban. — Utána az új lelkész következék. — Már az ima kedvesen hatott reám, — olly tisztán, egyszerű 's épen azért olly szép volt az, hogy lehetetlen lett volna hallására a' léleknek istenéhez nem szárnyalni föl. — Aztán következék a' szent beszéd, e' gyönyörű alapíge nyomán: ,,A' beszédek, mellyeket én szólok nektek, élet és lélek" — mellyben a' keresztyén vallás fensége lön leginkább fejtegetve.— Nem vagyok elfogult,de állítom , hogy ez egyházi beszéd gyöngyei közé sorozandó a' szent iralomnak; a' közbirtokosság kinyomatni határozá tüstént, mit igen-igen megérdemel. — Az előadás egyszerűen kellemes — a' gesticnlatio helyes, 's a' nyelvezet szabatos^ tiszta, mértékletten virágos, minden szó a maga helyén, és minden szó nyomott. — Majd az egyházi edények 's az anyakönyv adattak át ünnepélyesen t. Szombathy Lajos előde, roint esperesi