Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-24 / 34. szám

igazi értelmében ekklézsiának lenni. Itt csak a' belső 's erkölcsi köteleztetésnek van helye. Itt csak a' tanítás, tanács, lelkiösmerelbe müvelés 'stb. a' kényszerítő eszközök: a' midőn ellenben a' külső kényszerítés képtelen, vétkes, csak képmutatókat szülő; mert a' hit 's akarat vallásos erkölcsi értelemben külsőképen nem kényszeríttethetik. Az egyházi hatalom olly igen különbözik a' polgáritól, mint az ég a' földtől, 's a' polgári autonomia is különbözik az egyházitól, és amaz erre megszorítással 's különösen a' külső kényszerítés kizárásával alkalmaztatható. A' melly egyházban szeretet-teli igazgatás, 's az ennek megfelelő önkényti engedelmesség nincs: ott nincs vallásosság is,—legalább nincs evangyéliomi vallásosság,—'s ennek hiányát erő-hatalommal akarni kipótolni, felforgatása az Islen lelki országának, és így az egyháznak is, mellyel csak a' szeretet 's szabadság tehet azzá, a' minek kell lennie. A' szent irás, és az ezen épült helvét hitvallás szerint nincs püspöki jurisdictions az egyházi hatalom az egyház minden tagainak joga, és így a' papoké's hallgatóké, kik teszik az ekklézsiát. A' reformatio alapja is a' minden emberi tekintettöli szabadság. A' consistorium pedig, ugy a' mint most áll, eltávozván az első reformált ekklézsiák igazgatási rendszerétől 's presbyteri elvétől, elnyomja az egyházak ezen drága szabadságát, 's hasonlít az episcopale systemához, mi nálunk protestánsoknál annál veszélyesebb, minél inkább világi urak játszák a' főszerepet, és így a' püspökséget is. ^z világi hatalom alá vetvén a' vallásos társaságot, elöli az egyház életelvét, -«- a'papi hatalom válik még veszedelmesebb világivá, mi az egyházban képtelenségek képtelensége. — Milly soká tartának az egyházmegyei consistoriumok nemcsak evangyéliomunk, hanem kánonaink ellenére is zárt gyűléseket! kinn a' szabad ég alatt, vagy a' pitvarban álldogálván azok, kiket illet az egyházi hatalom, 's miután ezek eredeti jogukat kivítták, nem azon munkálkodnak-e amazok, hogy őket a' szólás-szabadságtól, attól t. i., mi nem az ö inyök 's kényök szerint van, megfosszák? Eddig magokat zárták el , most pedig szólásukat akarják elzárni , hogy önkényök szerint működhessenek. Oh, hála Istennek a' Prot. Egyh. Lapért, mellyel gondoskodott az övéiről, hogy szabadságuktól, mellyre az evangyéliom által hívattak, teljességgel meg ne fosztassanak, —hogy ha ajakaik lezáratnak is, kezeik le ne bilincseitessenek, —hanem szólhatnak is szájjal a' teremben, szólhassanak tollal avvagy csak név nélkül is féltökben az egész közönség előtt, 's fájdalmaik enyhítésére feljajdulhassanak. — De nem szólok itt többet a' consistorialis rendszerről, mint a1 mellyről még most nyíltan, bátran és sokat szólani annyit tesz, mint darázs-fészekbe nyúlni, *) 's bizom a' tapasztal*) Ezért kénytelenek még az eléggé megbecsülhetetlen Prot. Egyh. Lapban is álnév alatt írni azok, kik nem takra annak megítélését, ha vájjon a' helvét bitvallásnak feljebb említett szavai nem alkalmaztathatok-e a'consistoriumokra,'s ha nem mindenikre is, legalább némellyikre ? 2-ik 's még érdekesebb tudomány, mi az eddig mondottakból következik ez: a' képviseleti rendszer az igazi, az okossággal, szent Írással 's helvét hitvallással megegyező igazgatási rendszer, t. i. a'tiszta's nem consistoriummal vegyített képviseleti rendszer, mellyben az egyes gyülekezeteknek magoktól a' gyülekezetektől szabadon választolt presbyteriumaik azon alapkövek,mellyeken nyugszik az alkotmány épülete. Minden egyes gyülekezetnek van joga, önállóságú joga szerint, saját körében szabadon intézkedni. Semmi idegen törvényadás vagy hatalom az ö saját dolgaiba, ennek megegyezése's akarata nélkül, magát nem avathatja,'s még a'status is csak annyiban, a' mennyiben vigyáz, hogy nem intézkedik-e a' status czéljaival meg nem egyezöleg, mit leginkább megtudhat abból ha ennek tagjai polgári kötelességeiket teljesítik: de a' tulajdonképeni egyházi jogok a' statust nem illetik (habet ius circa sacra, non in sacra). — Az egyes egyházak saját jólléte kívánja továbbá, hogy összeköttetésben legyenek egymással,'s bizonyos időben követeik által összegyűljenek, és ezen gyűlésekben a'jó rendért iilö ideigleni elnököt 's jegyzőt választani De itt sincs helye a' külső erőszaknak 's uralkodásnak, hanem a' szeretetteli tanácskozásnak , minek ha mi jó eredménye leend, azt önkényt fogja teljesíteni a' vallásos gyülekezet, mint neki is javára czélozót, és a' melly egyház azt jónak nem látná, van joga saját elvet követni, hanem ha minden gyülekezetek megegyeznek abban, hogy a' többség akaratát, mint közakaratot, törvényül elfogadják, 's ennek teljesítésére magokat szabadon kötelezik, melly esetben nem veszti el autonómiáját. Ha mi külső kényszerítést szenvedhető eset adja is elő magát az egyházban, mint a' földön alakított társaságban : az mint polgári szerződés (pactum), minémü p. o. az egyházi szolgák fizetése, világi birót illet, ki tartozik igazságot szolgáltatni töröknek, zsidónak, urnák, cselédnek. — Ez a' képviseleti gyűlés, legyen ez megyei vagy kerületi, nevezhet ki a' másik gyűlésig egy felügyelöt, 's melléje két-három segédet, kik az időközben előforduló bajokat szeretettel intézzék el: de az ő consistorialis szelleműek, még ha szinte magok consistorialisták is. — És hányan vannak, kik, kivált ha családosok, félvén attól hogy kifürkésztetnek, ezt tenni sem bátorkodnak, — nehogy a1

boszúállás ördöge házi paradicsomukat is pokollá változtassa, sőt még hallgatóikkal is, miután ezektt tekintélyevel felre-vezette, legjobb tettet is hűséges tanitójoknak fekete színekkel festvén le, — azt ne mondassa, mit Jézusra is mondottak a' papi fejedelmek 's írástudók, a' csak kevéssel azelőtt hozsannát kiáltott, de hamar elcsábíttatott zsidó néppel! — Ls ezeket cselekszik ; mert nem ismerik sem Jézust, sem az Atyát. Ján. 16: 3.