Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-10 / 32. szám

lapjaitokban, ne Ítéljetek szeretetlenül rólunk, ne kárhoztassatok el minket időnek előtte! 1. Kor. 4: 5. Czélzok itt a* Prot. Egyh. és Isk. Lap 14. számában foglalt, egyik jegyzésére tiszt. Török urnák, kiispuseyismusra haj lássál vádol egy ott meg nem nevezett bánáti ev. egyházat azért, mivel oltárát, állítása szerint, pompásan 's nagy költséggel festette ki, óhajtván: hogy vajha e' helyett hat lelki templomnak felépítésére, azaz, hat candidatusnak stipendiummal ellátására fordította volna tetemes pénzbeli erejét! Hogy a' tisztelt közönség előtt tudva lehessen ama pazarló egyház neve: ez a' német-bánáti ezredbe keblezett antalfalcai egyház. Szabadjon hát nekem is e'jegyzésre jegyzést irni. 'S itt, uraim! a' legelső gondolat *s érzelem, melly ama megrovó glossa olvasására lelkemben támadott, ez volt: hogy az részint szükségtelen, részint időelötti pisztolysütés .Hogy-hogy? Három szóval: nem tudjátok állásunkat. a) Elsőben ugyan mellesleg legyen érintve, hogy ha tiszt. Török úr indignatiója nyilai egyáltalában az oltár ellen irányoz vák, — a' mit nehezen teszek fel róla: ugy botránkozását annyival inkább sajnálnám,mint szükségtelent, minél kevésbbé vehetném ki szivéből polémiámmal a'szúró tövist. Az oltárt, a' mennyire Jézus áldozat-halállal halt meg érettünk, a* 300 esztendei usus szentesítette meg közöttünk; 's erről felesleges a' vita, mert semmi eredményre nem vezethet. Úgyde már maga az oltár is nem puseyismus-e? Igenis, ha puseyismus mind az, a' mit a' r. katholicismusból tartott meg a' reformatio. Ámde ekkép nemcsak az oltárral le, hanem templomaink formáival is, tornyainkkal is, toronyórákkal is, orgonákkal is, kathedrákkal is, harangokkal is, reverendákkalis, fekete öltönynyel 's palástokkal is ! mert hiszen mindezek a'r. kath.ról ragadtak mireánk. Úgyde a* leányra, hogy ne ragadjon anyjától valami, kivel amaz 1500 évig élt? 's ha szüntelen reformálni akaratunk: ám reformáljunk, mert hiszen Ammon is irt„Forlbildung des Christenthums" — de ugy, hogy maradjanak a'keresztyénséget rajtunk megismertető jelek. Ezeket mellőzve , inkább kérdem: b) Hogy építse 's hagyja templomát egy olly, confiniumbeli ev. egyház, melly nem szegény, a' melly évenként 150-200, 's több hold földet szánt, vet, arat feléből saját javára ? Szegényen ? hát per quam regulám evang. templomnak okvetetlen jelleme a' szegénység? mellyik reformátor állította fel ezt elvül? mellyik aesthetika tiltja az illő csinosságot tőlünk? Hát idvezítö urunk miért tanított, 's mulatozott ezerszer örömestebb legpompásabb természeti templomban, mint a' kézzé csinált salamoni templomban? Zshokke egyik nagy auctoritás korunkban,'s vájjon mit mond ez? „Áhítatosság Óráinak (meilyeket magok a' tisztelt reform, atyafiak, szinte rendelet szerint, megvesznek) 1. dar. 51. elmélkedésében : Wir wohnen in Prachtgebáuden, und Palástén, aber die Tempel des Herrn sind meistens versáumt, wenn nicht noch die Vorwelt das kostbare hinterlassen iát. In unsern Dörfern prangen sogar glánzende andháuser, wáhrend die Kirchen oft dürftig, erfallen, unrein, und geschmacklos verziert sind. Der Anblick der Elendigkeit, Dürftigkeit, und Geschmacklosigkeit von den Kirchen mancher Stiidte, und Dörfer, beurkundet hie und da wenigstens so viel, dass das Volk, wie dessen vorsteher ziemlich unempfindlich für das geworden sind, was die Andacht erregen, veredlen, und erlieben könnte." Hát magából az új graduálból minek éneklitek templom-szentelésj^or ama kétségbe vonhatlan igazságú három stróphát: ,,a' szivek gerjedjenek jobban, mert a' szív fellobban, a1

szem segélvén." Felhozhatnám azt is, mikép saját füleim hallatára egyik makói tisztelt szolgatársam a' kérdésben-forgó tárgyra vonatkozólag nyilatkozott N.-Becskereken előttem: de tovább éleselni nincs szükség. Általános panasz levén ellenünk, hogy a'reformatio a'plastika művészetet háttérbe tolván, azt sem nem segíti elő, sem nem műveli ki: illőnek tartotta egyházam, hogy, mivel templomi falainkon a' szentek képei nem díszlenek, legalább amaz egyetlen egy földi szent, isteni mesterünk, képe, midőn a' gecsemáni kertjen térdelve, teljes megadással mennyei atyjához imádkozott azon angyalnak oldala mellett, a' ki a' vigasztalás poharát nyújtotta nekie, lebegjen a* juzgósággal ritkán imádkozni tudó köznép szeme előtt 5 's bizony mondom nektek, hogy a' szívfelobban, a' szem segélvén. Igaz, hogy ez oltárkép, n.-becskereki Dániel remek munkája,'s a' kifestett sancluarium nem olcsók (2000 p. ft.); 's ezenkívül a' templom többi részeinek kifestése is, a* kijavítandó orgonával együtt, 1500 p.ftba kerülend. De azért ne féljetek, uraim! a' felette sok és felette kevés közt van még egy közép-út, mellyenjárás noha nem csekély óvakodási feladat, mindazáltal, valamíg az evangyéliomi elvekhez híven ragaszkodunk, a' multak biztosítják a' jövendőt. Inkább tartsatok attól, hogy az egyik extremum a' másik exfremumot ne szülje. —Node talán tiszl. Török úr nem annyira templomunk illő megékesitésén ütközik meg, ha módunk van benne, mint a' pazarfény ellen kel ki, Jézus egyik tanítványa példája szerint, 's óhajtja az arra kivetett pénznek 6 lelki templom építésére kívánatos fordíttatását. Erre azt válaszolom: c) A' pazarfény ollyasmi, a' mi relatív, s a' meliyet csakugyan elkövettünk sok felső magyarhoni 's alföldi nyomorult imaházak ellenében: de magunk ellen ép olly keveset vétettünk, mint a* Méltóztassanak, uraim! a' sanctuarium helyett más szót koholni, mert ez olly helyet jelent, hová csak a' papnak szabad járulni, — milly en evangyéliomi egyházban nincsen; különben ezt is puseyismusnak vagy még inkább zsidósdiságnak nevezendem. Török.