Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-06 / 27. szám

hivatal nem czél, hanem eszköz részint papi, ré­szint világi pályára! 's az elmélet nem párosul gyakorlattal: az egyh.kormány intézkedésének az életben igen kevés sikere lehet. A' néptanítói hi­vatal sokkal fontosabb és életbe-hatóbb, mintsem ahoz illő előkészület nélkül lehessen fogni, ez a1 seminariumok elve; lényege pedig az, hogy az iskolamester-képzöintézetek teljesen különálló, életmüves egészet képezzenek, gyakorló-iskolák­kal párosuljanak, hogy a' nevendékeknek legyen alkalmuk a1 tanmódszert, iskolavezetést, nevelést, egy sikeres népiskolatanító ezen három fökellé­két, gyakorlatilag is elsajátíthatni. Némethonban, a' seminariumok hazájában, tanítványul 16—24 éves ép-testü és lelkű elemi oktatásban részesült 's confirmált ifjak vétetnek fel. Néhol az illy ifjak, mielőtt seminariumba lépnének, a'jelesebb iskola­tanítókhoz adatnak iskolasegédül — szolgául, 's a' helybeli lelkésztől ollykor oktatást nyernek, hogy képességök kitessék. — A' seminariumi pálya 2—3 éves, 's a' tantárgyak körülbelöl ezek; a) Vallástan, bibliai történet és bibliaismeret, b) Anya­nyelv elméletileg és gyakorlatilag, helyes-olvasás és beszéd, helyes és szép irás, gondolatok szaba­tos kifejezése 'stb. c) Világismeret vagy a' reál­tudományokból annyi, mennyi egy népiskolatanító körébe tartozik, s ugy, hogy azt tanítványira nézve élethasznuvá tehesse; d) szám- és tértan elemei gyakorlati alkalmazással; e) ének, zene; f) rajz; g) ember- és neveléstan; h) gymnastica, kertmivelés vagy selyemtenyésztés. Mindezeknek pedig központja: keresztyénség. A' növendékek vizsgálat után vétetnek fel és képességi vizsgálat után bocsánatnak el; az intézetben laknak 's jó­téteményben részesülnek A' gyakorló iskolák ta­nítói vagy magok a'seminariumi tanítók, vagy egészen mások, vagy néhol az iskola a' semina­ristáknak adatik át. A' növendékek gyakorló­képzése folytonos, ugy, hogy mialatt a' tanmód­szerrel és tantárgyakkal megismerkednek: egy­szersmind minden tanfolyamokon és formákon gyakorlatilag is keresztül mennek. Minthogy pe­dig a' hivatal a' legjobb pribakö, az iskolameste­rek idököri vizsgálatnak is dávetvék; p.o. Porosz­honban hivataluk harmadik évében ismét meg­vizsgáltatnak. Az iskola-felügyelőség rendsze­rezve van alólról fel, s.tf. A' seminariumok vagy mellékintézetek,mellyeket magánosak, u.m. lelké­szek 's iskolatanítók, állítanak feJ, — vagy főintéze­tek megyénként. Hogy más uton is támadhatnak jeles iskolatanítók, igaz; de hogy a' seminariumi út a' legczélszerübb és sikerdúsabb: a' tapasztalás igazolja. Felhozzák némellyek, hogy miután a' gymnas. és academiai pályán minden népiskolá­ban szükséges tudományok terjedelmesen beta­níttatnak, elég, ha a' leendő néptanítók megtanul­ják, mikép kell a' kapott rendszeres ismereteket a1 népiskolákhoz alkalmazni. Megengedjük, hogy ez mindenesetre több semminél, de sikere még is mindig kétes; mert a' tapasztalás azt tanítja, hogy ismeret-mennyiség és tanítói képesség igen sok­szor visszás arányban vannak. A' jó népiskola­tanító mértéke nem a' mennyi, hanem miként. Va­lamint a' gyümölcsfák ótás, ugy a' népiskolataní­tók elméleti és gyakorlati képzés által neme­sednek. Mi ezekből a' tanulság ? Az, hogy a' néptanító­képzés eszméjét mindenesetre életbe léptessük. Óhajtásunk e részben, vajha minden egy vagy két egyházmegye a' kor igényeihez alkalmazott saját iskolamesterképzö intézettel bírna Német­hon példája szerint! Vagy ha ez körülményeink közt csak kegyes ohajtat marad, a' miskolczi egyházhoz intézzük azon őszinte és szíves kérel­münket: karolja fel a' néptanítóképzés eszméjét és az akadémiai pálya helyébe állítson seminariu­mot, 's ezzel adjon egyszersmind alkalmat, hogy a' főiskolában inkább ügyes gymnasialis tanítók képeztessenek, mellyre szükségünk van, mint a' tiszta levegőre. — Vagy ha végre is, meghajolva a' körülmények hatalma előtt, a' helyett, hogy azt ész- és akarattal mi hajtanók meg, az eredeti terv szerint a' népiskolatanító-képzés felsőbb tu­dományos intézetünkkel jő kapcsolatba: igyekez­zünk legalább azt élethasznuvá tenni. Mutassuk ki nevezetesen először is helyét, melly az akadémia és gymnasium közt legyen; állítsunk egy fö- és két melléktanítói hivatalt az egyházakra aránylag kivetett összegből, a1 mint ezt már az a.-zempléni egyházmegye javaslotta is; a'két melléktanítók a' gyakorlatul szolgáló, két-osztályu nemzeti,vagy ha ugy tetszik, a' városi elemiskolának is tanítói le­gyenek; mondjuk ki, hogy kik állandó iskolata­nítói pályára készülnek a'gymnasialis pályáról — vagy pálya végezetével egyenesen a'tanítóképző intézetbe lépjenek,*) 's ott jelen körülményeink­hez képesti—3évig elméletileg és gyakorlatilag képeztessenek a' fentemlített három tanítók ve­zérlete alatt; azon papi növendékek pedig, kik ide­iglenesen kívánnak alkalmaztatni, — ha ugyan a1 3 éves iskolatanítóságok el nem töröltethetnek — csak ugy nyerhetnek hivatalt, ha a' tanmódszeres neveléstant hallgatták és a' nyilvános vizsgálaton gyakorlati képességet mutattak; fogjunk minél elébb a1 népiskolák elrendezéséhez; állítsunk rend­szerezett iskolai tanácsot az egyhk. fö felügye­lete alatt, nevezetesen: legyen minden egyházban a' presbyteriumban vagy mellette állandó községi iskola-tanács, melly az iskola anyagi állására, az iskolatanító rendes fizetésére, szülék 's tanító közti viszonyra ügyel, a'tanképes gyermekeket össze­írja, a' hanyag szüléket inti 'stb., a' helybeli lelkész pedig főkép a' tantárgyakra és nevelésre ügyel, #) Most népiskolatanítóink egy része még a' bölcsészeti sőt hittani pályát is átbújja, 's vagy életunottan, vagy elé­gületlen kebellel lépnek pályájukra: pedig senkiben sem kell a' hivatása körén túleső igényeket szükségen kül felébreszteni. —

Next

/
Thumbnails
Contents