Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-29 / 26. szám

ne még egy-kíssé több olvasgatás, valamint ö reá egy kissé több fontolgatás. — Node kinek­kinek megvan a1 maga gyöngéje ! Én pedig azt halloltnm, hogy a' sok olvasás sok féle máj- és lép-bajokat okoz. Tovább arra is kérem, hogy a1 coquetlirozásl se hányja szememre; mertcsaka'nyilt jegyzetek­ben annyi coquettirozás van, hogy egyetlen egy hasáb sincs, mellyen e' bünt el nem követné. Söt annyira megfeledkezik e' részben, hogy azt is említi, kinek legyen ö sarjadéka.. . Ez aztán nem aristokraliai gög, mi ellen senki élesben nem sze­ret vagdalkozni, mint épen ö. Én pedig azt mon­dom: áldott legyen a' dicsőült jó emlékezete! Végre arra kérem, hogy ha valakinek iratában vagy értekezésében valami neki nem tetszik, ne nyúljon azonnal a' személyeskedés, gyanúsítás 's rágalmazás nemtelen fegyvereihez, hanem szóljon szorosan a'dologhoz. Vegye polemiajában is elvül ezt: Nem ki, de mit. Hogyha pedig ismét kedve szottyanna engemet vagy mást valakit megborot­válni, fenje meg jó élesre, fenje meg elébb borot­váját, mert tudni van, hogy minél élesb a' borot va, annál kevésb fájdalmat okoz. Minthogy pedig kedve szottyant anekdotán végezni nyilt jegyze­teit: egy anekdota jutott nekem is eszembe. El­mondom, ha megengedi: Egy pórembert borot­váltak egyszer egy borbélymühelyben, a* pén­zetlent, isten nevében, nem épen éles borotvá­val ; történetből a' szobában el kezdett a' macska siránkozólag nyávogni, 's a' pórember egész őszinteséggel azt tudakozza: tán bizony azon szegény állatott is isten nevében borotválják ? Már most ha valaki macska-sírást halland, gon­dolhatja azt, a'mi neki tetszik. Most manum de tabula! e' téren soha találkozni nem fogunk. *) Kassán mart, 7-én 1845. Dr. Ferenczy József. Belföldi közlemények. Nyilvános hála! — A' debreczeni ref. főiskola könyvtárát, n. méltóságú Báró Vay Mik­lós úr ö excellentiája, több — testgyakorlást tár­gyazó — igen jeles könyvvel, — továbbá ugyan­azon főiskolát, Dr. Wagner Dániel úr, egy — általa ponpásan kiadott — orvosi és gyógysze­részi növénytan (Pharmaceutisch-Meuicinische Botanik) példányával, — végre ugyanazon föis­*) Ezen apológiát csak többszörös 's t?ibb oldalróli nóga­tásra adtuk ki, mintegy kénytelenségből, mert olly polé­miák- 's apológiáknak épen nem vagyunk baráli, miit nem elvek 's tanok fölött, hanem csak a' drága én mel­lett iratnak. Illyénekból az olvasó közönség nem épül 's csak annyit tanúi, hogy az iró hiúságból lollászkodik 's kefélkedik. A1 szemely melletti apológiákhoz óhaj­tunk, az olvasónak kárpótlásul, valami tanulságos olvas­mányt is adatni. Török. kola gyarapodó ásvány-gyűjteményét, tábblabiró tek. Kubinyi Ferencz úr f — ki már előbb is 200 darab jeles ásvány-példányt küldött vala, — ujolag 60 darab — válogatott-szépségű — ás­ványnemüvel, kegyeskedtek gazdagítni. — Melly ezen nemes-lelkü adományokéri, a' t. cz közön­ség elölt, az áldott emlékezetű jóllevök iránt, leg­szívesb háláját nyilvánílja, junius 15-én 1845. a' debreczeni ref. főiskolai oktató-kar. Hála-nyilatkozat. A' nagy lelkek nem­csak elhunytok után, de életükben is, emlék-osz­lopba méltók. Illy emlékoszlopot emeltek a' ker­lai evangélikusok szivökben vásonykeöi gróf Zichy István tek. ns. Veszprém vármegye fő-is­pánja ö-cxcellencziájának már éleiében, ki a' mult 1814-dik évi kertai szabályozás alkalmával, az irt gyülekezet lelkésze számára egy egész, az is­kolatanító számára pedig fél jobbágyi teleknyi szántóföldet és legelöt, tek. Szakonyi István jelen­leg esperesmegyei felügyelő űr lelkes közbenjá­rása következtében, sziveskedelt külön kihasítva, a'határ leghasználhatóbb részén ajándékozni. Üdv az egyháza melleit buzgó lelkes közbenjáró ur fáradozásaiért! A' ns. gróf pedig vegye szivünk mélyéből fakadóit hálaköszönetünket, 's szolgál jon példás tette jutalmául annak meggondolása, hogy míg Kerlán evangélikusok leendnek, addig a'felekezetiségen felülemelkedett gróf Zichy Is­tván neve ki nem fog halni. Közli Ki ss János , kertai ev. lelkész, a' gyülekezet kértére. Néma föliIaforosxofc.Gróf Batthyányi Kázmér ö mga, kinek köszönhetjük az első ma­gyar földiekét is, ujabban egy becses ajándékkal örvendeztette meg a' magyar tanuló ifjúságot. — Ugyanis az olly elemi iskolák számára, hol a? földleirat rendesen taníttatik, néma abroszokat készíttetett, 's azokat több ezer példányban vallás­különbség nélkül a' két magyarhoni fenirt elemi iskolák közt ingyen kioiztogattatni rendelle. Felszólílatnak tehát az jllelö iskola-elöljárók, hogy példányaikat nyugtalvány mellett az alulirt szállásáról (Újvilág-ulcza, Ilkey-ház 2-ik emelet) elvitelni szíveskedjenek. — Költ Pesten, junius 19-én 1845. Fényes Elek. üöszegl adatok 's jegyzé»eh, í) Szíves hála főtiszt, és nagys. superintendens urunknak, ki nemcsak a' soproni estvék tíz pél­dányával (—50 kötet) volt kegyes megajándé­kozni iskolánkat, hanem azon kivül még falusi életből tíz, Sokrates nevezetességeiből tíz és Persius satyráiból 25 példányt méltóztatott tanít­ványaink iparának 's erkölcsi maguk-viseletének jutalmazásául küldetni. Jegy. Tisztelt föpásztorunk ezen nagyszívü­sége állal nem maga, hanem az ifjúság — a' nemzet érdekét mozdítja elő. Vajha találkoznának évenként olly könyvárusok, kik gazdag tárukból több példányokat áldoznának illyenkép a' haza ol-

Next

/
Thumbnails
Contents