Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-19 / 3. szám

Mondjátok, hogy az újított bíró hivatala gyakorlati részében tanulatlan lesz I Oh, bizony ismerjük egyházunknál a* tudni és tenni valókat. De, ha a' vármegyéknél az alispán, fő- és sz. birák minden három évben ujítatnak, és ezen újítás a* megyéknek egészségökre válik, — és ha Amerika, Praesidenseinek négy éves újítása mellett, fölvirűl: bizony mondom, e'részben tisztviselőink ujításátóli félelmünk alaptalan és gyáva félelem. — Mondjátok, hogy ha az egyházi tisztségek ujítatnak, tekintetök vesz a* tisztviselők-1 nek! Valóban itt okoskodástokat meg nem foghatom. Én ugyan a' tiszta erényt, szép lelki tulajdonokat szinte ugy becsülöm és tisztelem egy 3 vagy 6-éves tisztviselőben, mint amaz örökösben , — 's hogy ti egy örökös tisztviselőt mért tudtok jobban tisztelni,többre becsülni, mint ugyanazon érdemekkel egy nem holtig választottat: ezt, mondom, nem foghatom; annyival inkább nem, mert a1

jó tulajdonok nemcsak három évre, de minden pillanatra igénylik teljes tiszteletünket. Vagy ti talán a' tiszteletet nem is magához az érdemhez kötitek, hanem emez előttetek nagyot játszó szóhoz: „öröftös." Barátim! hitetek aligha nem babonás hit. Kérlek, ne babonáskodjatok! Azt mondjátok, hogy ha rosz a* tisztviselő, a1 biró, tehát törvény által mozdíttassék el birói székéből. Igen! de ez teljes joga a' választó testületnek a' tisztújítás mellett is. Másrészről pedig, hogy milly bajos az illy törvényes eljárás, tudjuk 5 tudjuk azt is , hogy csak igen ritkán és sok időre nyerhetne, legtöbbnyire pedig elüttetnék czéljától a' tisztviselő ellen perlő fél. Hogy miért, gondolnám, mindenki eltalálja. — Vádoljátok a' tisztújítás barátit, hogy ők elégedetlenek helyezetökkel, hogy ők igen éhezik és szomjúhozzák a' tisztséget, 's azért erővel akarják másoktól elcsikarni! Igen, de ha ők elégedetlenek, ha ők tisztség éhezői és szomjúhozói, ők ezen nyavalyával csak bizonyos időig, teszem 3 vagy 6 évig, vesződnek: ti pedig, örökös bíráskodás baráti! éheztek és szomjúhoztok egész egy életen keresztül, — telhetetlenek vagytok mind a' sírig. És midőn a' tisztválasztás baráti bizonyos idő után, a' nép ajándékát, a' közbizodalmat, a' választó testületnek hálás szivvel visszaadják, hogy mint tulajdonát ismét ajándékozza annak, kinek akarja: ti e' hüségtekre bízott kincset, semmi árért vissza nem adnátok, és tőletek, nem máskép, mint pörrel visszavehető. Barátim! a' közbizodalom a' választóknak szent tulajdona , azt ők időnként annak ajándékozzák, kinek akarják, ezt egy ember is magának örökösen nem követelheti. — Továbbá, ha teher a' tisztviselői hivatal, ezt a' tisztújítás baráti figyelemre méltatják, 'smidőn azt akarják, hogy a' terhet minél többen viseljék, igazságot akarnak. Ha haszon a' tisztviselőség, midőn ezen haszontól az örökös bíráskodás baráti minél többeket eltiltani akarnak, igaztalanságot akarnak. De minek a1

sok szószaporítás? Olvassátok meg még a' tisztújítás fényoldalát! olvassátok meg figyelemmel , minden pártérdek nélkül! és nem lehet, hogy ezt ne mondjátok: „Éljen a' tisztújítás !" és ha felkiáltottatok: többé szavatokat viszsza ne húzzátok! *) ' III. Szabad-választás, vagy semmi kijelölés. A* szabad-választás ellenei azt mondják : Nem lehet a' szabad-választást a* népre bizni, mert annak nincs elegendő belátása, elég itélő-tehetsége , hogy magának jó papot tudna választani; és épen ezért nem kell a' népnek megadni a' szabad-választást, mert az érdemesek, tudósok, szerények , erkölcsösök könnyen elmellőztetnének, midőn ellenben a' szemtelenek, erkölcstelenek , tudatlanok, a" nép kedvében járván, vagy azt vesztegetvén, könnyen elválasztatnának. A'szabad-választást pártolók pedig igy szólnak : Meg kell adni a' népnek a' szabad-választást : mert a' protestáns egyháznak vele született , eredeti, és igy elidegeníthetlen joga ez. Ha tagadhatlan igazság az, hogy a' népképviselőjét, és mindenki pártvédjét maga válassza; 's ezen igazából valakit kirekeszteni akarni a" legméltatlanabb igaztalanság: ugy szinte tagadhatlan igazság, hogy papját is minden gyülekezet szabadon válassza. Meg kell adni a' népnek a* szabad-választást: mert, ha szintén megfosztjuk is a' népet a' szabad-választástól, a'czélt,hogy t. i. mindig az érdemesek jutalmaztassanak, nem érjük el, — 's a' nép helyett a' consistoriumok követik el a' hibát, midőn nem ritkán a' vérségeket és kedvenczeket erővel viszik előre's tukmálják a' népre. Meg kell adni a" szabad-választást : mert, ha a' nép maga választott, ha választása roszul ütött ki, nem fog békételenkedni, hanem szenvedi nyugottan vigyázatlansága , megvesztegetett erkölcse méltó büntetéséi, 's őrizkedni fog, hogy ismét meg ne csalattassék: midőn, ellenkező esetben, békételen , belső embereivel czivódó, *s a papját reá erötetett fölsőbbeket vádoló. Igenis, uraim ! adjuk meg a' népnek a' szabad-választást, és igyekezzünk, hogy a' nép semmi esetre roszul ne választhasson : ezt pedig tegyük igaz uton és módon. Az ó szövetségben a' profeták, az újban a'Jézus és apostolok *) A' tisztújítás gyakorlati behozatalának, gyűlési végzés nélkül, két útját láttam közelebb. Egyiket követték a"1 barsi helv. hitv. egyházmegye gyülekezetei. Ezek tudnillik segédgondnokra szavazván, nyilván kifejezték szavazataikban, hogy azt 3 vagy 6 (nem tndom bizonyosan, a" kettő közöl mellyik szám áll) évre választják: 's az elválasztott, különben is lelkes férfiú, Sz. J. úr, méltányolva a' gyülekezetek akarata 's szándékát, csak is ennyire vállalá el a' hivatalt. Másik út az, mellyet, a' kor kívánatára ügyelve, némelly esperes urak követtek, t. i. elválasztatásuk után kijelenték, hogy hivatalukat csak 3 vagy 6 évre vállalják el, akkor önként Ielépendök 's a' gyülekezeteket válaszshatási jogukkal újra élni engedendók. Török.