Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-06-08 / 23. szám
minden újítási inger mellett is ujakat nem igen válogathat a' gyülekezet, 's kénytelen meghagyni a' régieket, — melly tanácsnak kötelessége legyen igazgatni az ekklézsiát, a1 képviseleti felsőbbség által hozott czélszerü törvények szerint, 'segy szóval: vigyázni, hogy mindenek ékesen és jó renddel menjenek az ekklézsiában. — Okos, és szent Pál által leirt diakónusoknak nem kell több utasítás, 's a1 melly ekklézsia tanácsa ezt a1 szabályt követi, az nem árasztja el panaszával az egyházmegyei gyűlést, 's a' hosszas gyülés-tartás által nem okoz költséget a' csendesebb ekkíózsiáknak is. — Válaszszon a' nép gondnokokat és egyházfiakat is, de már ezeket csak három vagy öt évre, leginkább azért, mert e' terhes, még is ingyen hivatalt elmulhatatlanul kell többeknek is viselni. Igy minden sok zavargó és költséges népgyűlés nélkül is szépen és ékesen meglesz képviselet és tisztújítás minden ekklézsiában. 2) Legyen képviselet és tisztújítás az egyházmegyében, azaz, minden pap, hivatalánál fogva, legyen tanácsbirája az egyházmegyei gyűlésnek, képviselje ott ekklézsiáját, mellynek érdekeit a' magáéval egészen összeforrassza, mert ez papi rendeltetése legjelesebb értelemben. — Minden pap hát kivétel nélkül tagja az egyházmegyei tanácsnak, mint voltak az apostolok, Csel. XV. szerint, 's a' mint rendelik a' komjáti kánonok is Cl. V: 1,4. 5. 6. — Ne legyenek hát külön választott assessorok, mert ezek igazán külön castot tennének, — ne legyen ez új-nemű megkülönböztetés is „közigazgatási és közbiráskodási tanácsszék" — melly új elnevezést csak a' külön hivatalokra vágyók gondolták ki saját javukra. — És hogy e' tanács szép renddel 's ne olly zavaros állásban tartassék, mint most, midőn csak az assessorok ülnek, a' többi pap pedig, öreg nem öreg, többnyire áll 's görnyedez egész nap, szinte megalacsonyitva, az assessorok hátuk megett, a' szük papszobában, — üljenek le az asztal mellé, ha szinte több-soru padokra is, szépen, sorban, pappá let— tök idejének rende szerint. — Micsoda szép látvány's e'tanács elölt megjelenőkre nézve micsoda megható látvány lesz egy egész megyei papságnak illy szép renddel tartott 's folytatott tanácsülése! — De megszűnik igy, és csak igy szűnik meg a' sok veszélyes fondorkodás, irigység, gyűlölség az assessorok ellen, — a' sok korteskedésnek híre sem lesz, mit most,ha vak nem vagy, létezni nem tagadhatsz, ha nem a' higgadtabbak közt, legalább a' melegebb-vérü fiatalabbak közt, — melly okok miatt olly igen rútak, zavarosok, lármások 'sa't. a' mai egyházmegyei gyűlések, — mert igy egy-rangulesz az egész megyei papság és csak az idösbség tesz egy kis különbséget, de ezt csendesen tűri mindenki. Igy minden új pappal ujíttalik ez a' tanács, 's nem egyes fondorkodók 's pártoskodók, hanem maga a' megvesztegethellen halál teszi a' tisztújítást. — Immár rendtartás végett, e1 tanácsnak elnöke legyen a' legidösb, vagy senior pap, — vagy ha ez azt felvállalni nem akarja elegendő okoknál fogva, legyen az utána következő, — kinek seniori tisztei az eddigiek, — kivévén ha talán az el nem maradható, már Pál apostol által, Csel. XV: 36. szerint elkezdett egyházi látogatással együtt-járó terhek elviselésére elégtelen volna, akkor e' közgyűlés küldene ki látogatót. — Jegyzőt, pénztárnokot is e' közgyűlés választana 5 évre, hogy e' tehert viseljék mások is. — Illyen gyűlés volna igazi presbyterialis gyűlés apostoli értelemben, melly helyett ama skót növényt nem kellene magyar földbe ültetni, melly nem is neki való, 's talán itt vad ágakat is fog hozni, — illyen gyűlés intézzen el mindent. mi az egyházmegye körébe tartozik, ez bíráskodjék, kormányozzon, választmányt, ha szükséges, rendeljen. — Ez lehetne igazán papi tanakodó gyűlés is — conferentia —, mellyre nagy szükség volna, hol vallásra 's hivatalra tartozó dolgokról, vagy ugy nevezett casuisticákrólis lehetne igen hasznosan értekezni. Ne gondolja pedig valaki, hogy a' világi elemet egészen kifeíedtem e' tanácsból. — Nem, — de annyit mondok, hogy a' pap mellé nem szükség, hogy minden egyes ekklézsia küldjön minden gyűlésre külön képviselőt, mert igy bevitetnék a' veszélyes korteskedés az egyes ekklézsiákba is, és a' népben lelkipásztora iránti bizodalmatlanság csak jobban gerjesztetnék, minek utóbb iszonyú veszélyes következései lennének, — de ennyi tagból álló gyűlést a'szegény paplak be sem fogadhat, — de meg minek ismét új költekezés kútfejét nyitni szegény ekklézsiáinkra ? hiszen ott van az ö lelki atyja a' pap, ki neki javára intézend mindeneket, kire ha a' gyülekezet tanítását reábízhadd, sokkal inkább e' kis képviselést, — ki ugy is a' helybeli ekklézsiai tanácsnak is tagja, sőt elnöke, — csak nagyobb ügyeiben küldjön segédet a' pap mellé. — Legyenek hát e' gyűlés tagjai egyes ekklézsiák képviselő-tanácsa szavazatával választott, és igy ismét ekklézsiákat képviselő világiak is, mint vannak jelenleg is, úgymint az igen is szükségesnek ismert segédgondnok, és más meghatározott-számú tanácsbirák, kikben az előbbi számban előhozott szentirásbeli helyeken előszámlált tulajdonságok — qualificatiok — megvannak,— és mivel a' világi uraknak mindenkép több alkalmuk van magukat a' folyvást bő beszélésben gyakorolni, mint a' szinte remete-életet élni kénytelen falusi papoknak, kik sem csinos társaságokba, sem vármegyei gyűlésekre nem igen járhatnak, 's ott nem szónokolnak: azért e' tekintetbeni aránytartás végett minden öt papra, és igy öt ekklézsiára elég lesz egy világi úr tanácsbiró. — Már a' segédgondnok megujíttathatik minden ötödik évben, de a' többi világit csak a'halál újítása, annyival inkább, mert a' többbinek újítsa csak zavart 's költséget okoz, hasznot pedig nem, — de meg nekünk em-