Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-01 / 22. szám

haladása. Es a' kik illy haladási rúgást adnak az emberiségnek, azok annak jóltevöi és tiszteltei, emiékezetökben önmaga emlékezetét tartja fen az emberiség, %

s épen azért kell róluk megemlékeznie; mert rajtuk csak önmagának fejlet-fokaira emlékezik az emberi szellem, a' mellynek ök is egyfelől vivői, másfelöl teremtői voltanak. Az ismét kimondott elveket, teljes terjedelműkben, kevés emberre lehet ugyan illeszteni, de a' kikre lehet, azok ismét, mennél gyérebbek, annál magosabban állanak, 's annál inkább érdemlenek nemöktöl tiszteletet és hálát. A'nevelésnek széles és már olly régen müveit mezején, minő régi az emberség maga, — kiket és hányat találunk ollyat? azt egészben vizsgálni és fejtegetni ezúttal nem akarom, mert akkor az emberi műveltség történetét kellene írnom ; de ha a' nevelésnek csak végső korszakát, úgyszólván, utolsó századát, tekintjük: alig hiszem, hogy talál nánk férfiút, ki azt, kinek emléke mellett csekély szavunkat emelni merjük, kit emlékezetünk és tiszteletünk előtérébe vonni szeretnénk, kinek intézetei és irataival az ismerkedést ajánlani óhajtjuk, ki Pestalozzit a' nevelöt, a' hazafit és az embert felülmúlná! Született ő 1746—ik évi jan. 12-kén, a' havas Schweitznak Zürch nevű városában, meghalt Bruggban, febr. 17-én 1827-ben. Tehát, születésétől számítva, legközelebb száz éves lesz neve 's e1

név már is korszakoló névvé vált a' névelés történetében. — E' nevet viselt férfiúnak emlékezetét, szellemének terjesztése mellett, már az idén is *) ünneplék Német-, kivált Poroshonnak több iskolái, nevelő egyesületei és egyéb nevelési testületei; de még sokkal méltóbban, közönségesebben és nyilványosabban szándékoznak azt megülni a' jövő évben, a' többek közölt egy, Pestalozzi szellemében, a1

szegények számára tervezett iskolának létrehozatával, azonkívül öt és szellemét ismertető és terjesztő emlékkönyvek, lapok 'sa't. kiadásával. Ezek hallattára, és nem különben emlékezetében annak, a'mit Pestalozzi szelleme ide-szivárogtanak, hazánk egyes nevelői és neveltjei köszönnek, — de leginkább reményében annak, a' mit a' Pestalozzi nevelés-tanjaival való megismerkedés és azok követése hazánk nevelendő nemzedékén még csak ezentúl eredményezhetend: buzdítva érzék magokat több nevelők, Pestalozzi nevét hasonlóképen már az idén is — ámbár csak *) Több német irók Pestalozzit 1745-ben születettnek irják, 's ezek nyomán indulva tartatának a' P. születésünnepélyek már azidén.Azoobau hitelesb kutatások megtörténte után csakugyan kiviláglott — kivált a" z&rchi keresztelési könyvekből — miként P. 1746-ban született. Külöuben mentséget érdemel a"1

tévedés, miszerint t.i. az emlékünnepélyeket az idén tartók Peslatozzit egy évvel korábban akarák a" világra hozni; mert valóban, illy nevelók, minó ö volt, soha sem jöhetnek elég korán »' világra ! igen szerény körben *) — ünnepélyes emlékezettel illetni; — de még inkább érzik magokat buzdítva és lelkésitve most, a' midőn Pestalozzi valóságos 100-ikévnapja közéig, valamelly nyilvánosabb tanuságu bizonyság által a' nagy nevelő emlékezetét sziveikbe és e' hon minden nevelőinek — a' kik közé, *s épen Pestalozzi értelmében, a' szülék is tartoznak — sziveibe vésni, és ez által egyúttal némelly czélszerübb nevelési elvek- és irányokra figyelmessé tenni. — E' czél elérésére összeállotlak több nevelök, — kik közölt Vajda és Bloch urak, a' szarvasi tanoda érdemes professorai, is diszelgnek — indítványba hozván egy szerkesztendő Pestalozzi-albumot vagy emiékönyvet, mellynek tartalmát tehetné először: Pestalozzi ismertetése, u. m. életét, működését, intézeteit és könyveit illetőleg, munkáiból némelly válogatott czikkek fordításával; továbbá kimutatása Pestalozzi szellemi hatása eddigi nyomainak hazánkban; — végre némelly eredeti nevelési értekezések,korunk jelen nevelési szükségeit, törekvéseit 's feladatait tekintöleg. Ez indítvány elfogadtatván, és életbeléptetése körül a' munkálatok máris megkezdetvén, im sietünk egyfelől az egész olvasó közönséget már előlegesen e' czélba vett emlékéről Pestalozzinak tudósítani és a' könyv megjelenendésére szerényen figyelmeztetni,másfelöl pedig felkérni és felszólítani vagyunk bátrak azon nevelő urakat, kik dolgozatokkal kívánnának tervünk kivétélehez járulni, miszerint értekezéseiket legfeljebb f. é. augusztus végéig alulirlhoz küldjékbe; leginkább pedig azokat felkérni, kik talán még magok olly szerencsések valának, hogy Pestalozzi közvetlen tanítványai, vagy külhoni intézeteinek személyes látogatói lehelének; valamint, kik honunkban Pestalozzi szellemében müködtenek, miszerint mind ama tapasztalásukról, mind eme müködésökröl, a* czélba-vett emlékkönyv szerkesztésével foglalkozókat, némelly tudósításokkal megörvendeztetni sziveskedjenek.Nevelés történeti irodalma hazánknak, a'mellyböl különben e' tekintetben meríthetnénk, még — fájdalom! — igen szegény, mert mi magyarok eddigelé a'nevelés körül is inkább élő, mint irott szó által igyekeztünk czélt érni és hatni, de ez egyoldalú eszköznek — ámbátor az iskola körén belől, azaz, a' meddig a' nevelés terjed, épen ez a* legüdvösebb és legsikeresebb eszköz — kiegészitéseül ím az irott szó is kínálkozik már, 's igy egy új út, mellyen hazánkban a* nevelés, egyszer megindítva, bizonyosan vidám léptekkel előrehaladand; de ezen utóbbi út csaknem járatlan levén eddig, alig marad a' mullnak felfogása- és megítélésére nézve, 's igy a' Pestalozziszellemnek hazánkban eddigelé történt terjesztésére nézve is egyéb hátra, mint azon egyéneket, kik Peslalozzival egy korban éltek és tanjai mellett apostolkodtak, felszólítás utján kérni, ne *) Látd az Egyh. '» lik. Lopnak f. é. 6-ik námát.