Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-18 / 20. szám

Ebrard, igy ír említett barátom, egykor heidelbergi, most zürichi oktató, ki Strausz ellen legdere­kabban harczolt, ezqn év. kezdetével „Die Zu­kunft der Kirche" czím alatt egy heti lapot ad ki. Mivel egy darab idö óta, mint tapasztalom, te is jobban törödöl egyházaddal 's különben is sokak­kal összefüggsz hitsorsosink és papjaink közöl, nem lartom feleslegesnek ezen egyházi lap irányával megismertetni tégedet, tán hogy találkoznak né­mellyek, kik szinte meghozatják azt magoknak. Az alapgondolat, mellyet Ebrard és társai követ­nek, már a' czímben ki van fejezve. Igaz ugyan, u. m. Ebrard úr, hogy ezen Az egyház jövendője czím két tekintetben találtatatik homályosnak, a' mennyiben nem mondatik, mellyik egyház értetik, és viszont mivel nem tudhatni, hogyan szólhas­son valaki az egyház jövendőjéről a" nélkül, hogy próféta legyen. De mindenik kérdés azonnal meg lesz fejtve, mihelyt a'czímet megfordítjuk, 'sazon egyházat, mellyet mi gondolunk, a' jövendőnek egyházaként határozzuk meg. A\ jelenben t. i. mindenütt azon törekvés látható, melly az egyes egyházakat elszigetelni, ez elkülönítöt meghatá­az egybebötőt fel nem venni, és igy az rozni egyházat szétszaggatni akarja. Már az apostoli hitvallásban valljuk az egy közönséges anyaszent­egyházat, *s a* mostani egyes egyházak között min­denik — kisebb vagy nagyobb különbséggel — ez szeretne lenni 'sennek akarna tartatni. Illy kö­rülmények közt az egy keresztyén egyházat sze­retnők ismét szólóvá tenni; szeretnők szemeinket a' jelennek állapotjától J s a" jelen bomlakozottság­tól azon egységhez emelni fel, mellyröl, mint ke­resztyének, azt hisszük, hogy egykor lennie kell Mi tehát a' mostan létező egyházaknak, mint ollya­noknak, nem hanem aJ jövendő egyházának szol­gálunk. Hogy tehát sem a* synkretismusnak, sem pedig az uniofaragásnak barátai nem leendünk, magától értetik. Az egy kereszt. egyház, mellynek szolgálunk, nem valamelly szinetlen, minden dif­ferentia ellen indifferens tömegben, hitepedig nem azon kevés deisticus hittanok csekély maradvá­nyában áll, melly, ha minden különböztető tanok Jevonatnak, mint a' mostani egyházak közös tana marad fen. Nem a' gépszerű levonatban, hanem a* mostani elkülönítő tanok organi'cí.V* legyőzésében keressük mi az üdvét. Mi ugy vagyunh. meggyő­ződve, hogy az pedig az ujabb idők nííyal-; lási szakadása mint jegyözendő jelen, "^sbt. Eddig" Ebrard, mit két okból találtam szükségesnek megemlíteni, részint hogy megemlítve és megol­vasva 's ha épen kell 's jpbbra nem érdemes, el­feledve legyen, részint pedig, hogy ha talán általn nemellyekben azon kívánságot ébreszthettem volna kogy ezen lapot méltassák figyelmökre , megho­zathassák magoknak, melly Zürichben Mayer és .Zeller könyvkereskedésében jelenik meg. A' római k. aiiyaegylmzliól eddi*? keletkezett n^met-katli. gyülekeze­tek. A' Prot. Egyh. és Isk. Lap ez évi 14-dik számában az igéret adatván, miképen koronként, habár röviden is, elmondandják az e1 tárgybani ne­vezetesb tüneményekejfáz itt közlöttekkel a* t. szerkesztőségnek örvendetes ígéretének megtar­tását kívánnám könnyebbílni. 1) Schneidemühl. Lásd Prot. Egyh. Lap. 14. számát. — 2) Berlin, 1200 lélekből álló gyüle­kezet. Az isteni tiszteletet a1 tanács által átenge­dett pr. templomban tartják. — 3) Boroszló, 600 családdal, a' Bernárd nevü templomban gyűlnek egybe. Eichhorn gondnok (Curatus), a' minoriták szerzetéből kilépve, lelkésze lett a' gyülekezet­nek. — 4) Elberfeld, L a' Pr. Lap 14. sz. — 5) Unna, keletkező-félben van,'s gyűléseit a1 ta­nácsteremben tartja. — 6) Stadtbergen (arnsbergi kerületben) keletkező-félben. — 7) Wiesbaden, 250 tagból álló gyűl. Itt két főrangú hivatalnok kezdé a" mozgalmat. — 8) Drezda, — 9) Lipcse, a' polgári iskola nagyteremében tartja gyűléseit. A' gyülekezetnek tagjai 200 vannak. Itt a' mult hóban L. úr, ki született bécsi, és 14 év óta ta­nácsnok, a' prot. anyaegyházba tért át. — 10) Bautzen, keletkező-félben van. — 11) Offenbach, a' gyülekezet tagjainak száma már 400-ra terjed. A* drezdai hitvallást követik. — 12) Königsberg, Burkusorsz. — 13) Annaberg. Itt, a' jezuita-pa­tert, iskola-mestert és az egyházfit kivéve, az egész gyülekezet a* római k. anyaegyháztól el­állolt. Az itt épült jezuita-templom tehát üresen áll. A' híres Blum Róbert-nek jelenléte ezen el­határozott lépést elősegíté. — 14) Chemnits, itt 83 egyén már elhagyá a' római kath. anyaegy­házat, a' boroszlói hitvallást követve. A* város­ban e kis gyülekezet számára 820 tallér gyűjte­tett. — 15) Braunschweig, 8 mart. 50 család­atyából álló a' gyülekezet. Egybe-gyülnek most még a* prot. templomban, hová Isten igéjének hallgatására is jőnek. Húsvét ünnep napján a* gyó­nást elvégezték és az úrvacsorával éltek a' pro­testánsok szokása szerint, de a' nélkül, hogy ez­zel a' prot, anyaegyházba átjöttek volna, mire nézvA ürvacsoíáját kiszolgáltató evang. lelkész nevezetes beszédet is tartott. — 16) Oppeln. — 17) Bautzen. — 18) Worms, keletkező-félben vaunak. — 19) Caub, a' Rajna mellett. - 20) mozgalmak. — 21) Marienburg Burkusorsz. napnyugoti részében. Itt Olaszországból szárma­z ott Molinari nevü férfiú kezdé a' mozgalmat, ki a' római k. gyülekezetnek egyik elöljárója volt. — 22) Dortmund, keletkező-félben. - 23) Ful­da az ős Bonifacius városa is megujúl. — 24) Legu 'abb hírek szerint, Hannoverában is, kivált a' hílAesbeimi püspökségben, hatalmas mozgalmak tör tények-

Next

/
Thumbnails
Contents