Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

egységtől elszakítva vannak; e* bajt csak aT lel­kész értelmes, vallásos társasága orvosolhatja, kinek a' családok separatismusára éber gondos­sággal ügyelni, a' betegeket, szerencsétleneket fölkeresni, szóval: az embert a' bölcsötöl a' kopor­sóig barátsággal kisérni, legfőbb hivatása. (D. A. Z.) Belföld. Gyóni templomszentelés. Mult évi decemb. 1-sö napja, Gyón helységére nézve, ne­vezetes ünnepet deríte föl. Ugyan is a' gyóni ref. templom mindeddig fölszentelve nem levén: a' gyóni közbirtokos urak óhajtásuk, 's egy jószivű keresztyénnek e' czélra tett adománya következ­tében, az említett napon, mozsarak többszöri dur­rogásaik között, a' templom fölszenteltetett. Ez örömünnep czéljához intézett jeles egyházi beszé­deket tartottak Bujdosó Mihály gyóni ref. és Bar­tholomaeidesz Soma gyóni ev. lelkészek; alap­igeül választván amaz Zsolt. 27: 4. — ez pedig 1. Móz. 28: 17. versét. A' szinte ez alkalommal a" zsenge borból kiszolgáltatott úrvacsora előtt, agen­dát mondott Szappanos Sándor dabasi ref. lelkész, ki egyszersmind a' kenyeret 's az említett evang. lelkész pedig a' kelyhet osztogatá a' híveknek, — a' szentséggel lett élés után a' három lelkész is egymásnak az urvacsorát föladván. Végre egy pár ref. vallású új házast az ev. lelkész a1 hit lán­czával összekötött. Mindezen egyszerű ugyan, de még is szívemelö szertartásokat berekesztették a' vallásos buzgalmáról ismeretes gyóni Halász Pé­ter úr, és több közbirtokos urak által több helye­ken adott fényes lakomák. E' szerint a szó teljes értelmében mondhatni, hogy Gyónón a' két pro­testáns felekezet — a'felekezetességen felül emel­kedve , — az egyesülés üdvös eszméje életbe léptetését megkezdte, mindkét felekezetüeket le­hetvén látni, az Úr asztalához járulni. — Vajha e' példa több követőkre találna !!! Szappanos Sándor. egyházi élet elevenülésének, és alig van valaki, ki Marheinecke véleményében osztoznék, hogy az egyház reorganisatióját a' státushatalomtól, vagy valamelly zsinattól kelljen várni, avvagy reményleni. A* confessiók dualismusával korlátolt státushatalmak kevesbbé alkalmasak e' munkára, mint maga az egyház, mellynek háborítatlan belső életéből kell kifolyni, eredni minden reformoknak; és e' czélra az értelmiségnek írott dolgozatok közlése, és szóbeli értekezések által terjesztésé­vel legsikeresebben munkálkodhatni. — Itt szóba jött először is az egyházi fegyelemnek sokak ál­tal kivánt fölelevenítése, mellynek ellenére a' gnadenthali lelkész, Bauer, történeti, egyházjogi és paedagogiai elvekből szónokolt. A' szónok megmutatta, hogy az egyházi fegyelemhez meg­kívántató pártatlanságot a* jelenkorban fentartani nem lehet, sőt státusveszélyeztetö is lehet; az egyháziasság felett már ma objectivus normákat nem lehet felállítani, sem azt meghatározni, mely­lyek azon vétkek, mik az egyházi fegyelem tár­gyai lehetnének: a' consistoriumok és a' papok pedig a' történetek és evangeliomi szabadság el­vei szerint alkalmatlan és sikeretlen eszközök annak fentartására, míg azt a* községek szerete­téből és bölcseségéböl eredendő átalános bizoda­lom önként nem fogja gyakorolni; a' külső fegye­lem valami zsidós szellemű, a* törvény betűinek, nem a' léleknek hódol, — a' legalitásnak, nem az újjászületésnek, a'félelemnek, nem a'szeretet­nek. Azonban az a'rosz oldala is van, hogy a' vég­rehajtásban a' státushatalommal gyakori össze ütközésbe jő az egyház: a* jelenkorban nem lehe mást tenni, mint az egyházi belső életet fölele­veníteni, és a' fegyelmet csak annyiban gyako­rolni, hogy a' vétkes emberrel önként senki se társalkodjék. Az illy egyháziasság által fölébresz­tendő vallásos erkölcsiség fog aztán azon hatással müköflni a' status-hatalmakra, hogy ezek a' tör­vények alkotásában keresztyéni elvekből indul­ván ki, a' pauperismust és erkölcstelenséget le­gyözendik. — Stockmayer lelkész értekezett a' papi gondról, kinek tárgyavatott előadása meg­győzte a' gyülekezetet a' felöl, hogy egy, orga­nisált, testületi hatóság nem képes soha azon en­gedményeket eszközölni, mit egy értelmes és buzgó pap alkalmas egyének segedelme által: csak ez gyakorolhatja az egyházi belső fegyelmet a' szeretet és bizodalom által; a' presbyteriumok­nak és consistoriumoknak pedig különben is ele­gendő tenni valójok levén, ebbe avatkozni szük­ségtelen. — Merz lelkész értekezett a' papi láto­gatásokról, mint leghatályosabb eszközről a' val­lásos életnek a' családi körben fölébresztésére: a' jelenkorban az egyházi szolgálatok mechani­zálva, 's az egyes emberek a' lelkiösmeret-sza­badság túlzó értelmezésénél fogva a' substantialis Megjelent Ijatíii-lflRgyar Szótár. , Iskolai használatra. Több tiszttársak közre­mmkdlásával szerkesztették Dr. Soltész János és Bakó Dániel oktatók. S. Patak 1845. Nyomt.Ná­daskay Endre. (Ara 48 ez. kr.) Ezen 34 ívre terjedő kéziszótár származla­tási-rendben van szerkesztve 's hogy tanuló-if­jaknak hasznavehető legyen, végül gyökmutató­val ellátva. Jellemzik: szorgalom és tárgyismeret, nyelvünk jelen állásáhozi szabatos alkalmazás; ajánlják: olcsóság 's azon üdves czél, miszerint tiszta jövedelmének egy része a' főiskola okta­tói által alapított özvegyi árvatár tökéjét neve­lendi.

Next

/
Thumbnails
Contents