Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-11 / 19. szám

Képviseleti rendszer, a' dunántúli lielvét hitvallásnak egyházkerületi gyűlésén* A' képviseleti rendszer nem újság ott, hol presbyteri rendszer az egyházigazgatás-mód és alkotvány. Nem újság hát a' dunántúli helvét hitvallásnak egyházkerületi gyűlésén is. Képviselők voltak ennek eredeti fő alkatrészei ezelőtt is, — képviselők,nevezetesen az egyh.megyék esperesei, meg segédgondnokai, mint követek az e.kerületi gyűlésen. Megvallja ezt, az 1843-ki komáromi e.kerületi gyűlés jegyzökönyve is 4-dik pontjában, mellyben, midőn az e.kerületi tanácsbirákról rendelkezik , as e.megyéknek az e.kerületi gyűlésen esperesek, meg segédgondnokuk mellett még két más képviselők által leendő képviseltetését, mellesleg (illy fontos tárgyat csak mellesleg!) igy határozza meg: „— — — hogy a' kebelezett gyülekezetek annál teljesebb mértékbeni képviseletet nyerjenek: a1

segéd-gondnok és esperes urak mellett, mindegyik e.megye, gyülekezetei által szavazással választandó egy világi 's egy egyházi, ekkép két követeket küldjön az e.kerületi közgyűlésre, kik ez állásokban, mint az e.kerületi tanácsszékkel 's szavazattal biró tagjai, válasszák az előbbi tanácsbiró urakkal 's gyűlési rendes képviselőkkel együtt, a' világi 's egyházi elnök urak ajánlása után, az e.kerületi tanácsbirákat 'stb." — Ugyanezen új képviselőkre nézve, az 1844-diki tatai e.k.gyűlés j.könyve 3-dik pontjában „végeztetett, hogy a'multévi határozat értelmében az e.k. közgyűlésen megjelent egyházi képviselők, kik, mint illy ek, székkel 's szavazattal birnak, az e.kerületi tanács rendes tagjai sorában a' jegyzőkönyvbe név szerint bevezettessenek ; — fenhagyatván egyébbiránt az e.megyéknek szabadsága, utasítással ellátott illy követek küldése által is, az e.kerületi gyűlésen befolyási jogot gyakorolhatni." — De ez már újság: meggyőződésemmel összeütköző újsága az ujitóknak! Ez a' végzés, a' mivel erősítni, megállapítni akarja, azzal erötleníti 's rontja le önmagát. Czélja minél teljesebb mértékbeni képviseltetést szerezni az e.kerületi gyűlésen az e.megyékbeli gyülekezeteknek : de ezek vele egyebet, mint választási joguknak — már eddig is megunt — gyakorolhalására több alkalmatosságot nem nyernek, észszerűn nem nyerhetnek. Mert egy e.megyének csak egy értelme és igy egy szavazata lévén (caeteris paribus) ugyanazon dologban; ha száz képviselője volna is egy e.megyének, mind a' száznak csak egy szavazata lehetne együtt a' megye képében. Másként nem volnának az e.megye képviselői , másként miattok az e.megyei egység 's szerkezet veszélyeztetnék, elveszne. Egy e.megyének egy értelmét 's igy egy szavazatát előadni ugyan, elég volna egy képviselő is; de ha megy kettő vagy több, a' gyűlési terhek megosztása, egymásnak tanácscsal tartása vagy ellenőrzése, és ünnepélyesség végett, ám menjen több követ, több képviselő: de azok csak ugy nézzék magokat, mint együtt egy több tagból álló képviselő-testületet, mellynek hivatása küldője egy szavazatát előadni, vagy közölök egy által előadatni, — ne nézzék pedig magokat külön-külön szavazatra jogosítottaknak, — mert egy megyének csak egy szavazata van, akárhány követe van! A' mi régibb és ujabb két két követünknek hát, vagy egybe kell olvadni egy képviselő testületté, vagy ha a' régibb képviselők maradnak, az ujak nem maradhatnak, és megfordítva. A1

millyen rendetlenség, hogy két rendbeli — két-két tagból álló — követségi testület menjen egy e.megyétől az e.ker. gyűlésre két szavazattal; ollyan rendetlenség, hogy négy követ menjen, minden corporatio nélkül, csak egyénileg külön-külön szavazattal. Az az eset szintúgy mint emez, felforgatja, összezavarja a' képviselet fogalmát, és az e.megyei egységet 's szerkezetet szétrombolja. Ha csak egy képviselő egyén vagy testület (ebbe elég két tag) mehet egy e.megyétöl az e.kerületi gyűlésre, kérdés: a' régi két követ menjen-e, t. i. esperes, segédgondnok vagy az ujabb nemű két követ? Ugy hiszem, az elsőbbeket óhajtja küldetni minden, a' ki meggondolja, hogy azok különben megszégveníttetnének, a' mit pedig nem érdemlenek, mert ők, mint rendes egyházi hivatalnokok 's fejőket hivatások szerint egyházi dolgokban török, minden kétségen kivül jobb képviselők, mint a' rögtönöztettek. Azonban nekik különben is sok esetekért jelen kell lenniök az e.ker. gyűlésen, legbizonyosabban is elmennek mint eddig, magok vagy helyetteseik, ezután is. De az ujnemü képviselőkkel mind ez illy bizonyossággal és renddel nem történhetnék. Hogy a' mostani esperesek meg segédgondnokok, vonakodnának az e.megyék képviselői lenni az e.gyülésen ezután, minthogy a' képviseleti rendszer kifejlettebb nézetei s észtani elvei szerint, egyéni szavazataikat elvesztendik 's csak utasításaik értelmében szavazhatandnak, azt nem reménylem. Mert az eddig is történt velek , eddig is sokszor csak az e.megyék véleményét 's azoknak képében adták elő egy szavazatban. Az embert nem szavazata, hanem meggyőződése élteti, ezt pedig, bár megyéjével ellenkező, kimondhatja — de nem szavazatkép — tanácskozás közben, akármelly képviselő. Egyébiránt is, ti esperesek meg segédgondnokok! nem egyéni szavazat jogért vettétek váltaitokra e.megyei hivatalaitok terheit, hanem a' közjóért. Minthogy a'jegyzőkönyv szavai szerint, ujabb képviselőket a' megyéktől az e.k. gyűlésre, az a' szándék idézett elő, hogy a'megyékbeli gyülekezetek annál teljesebb mértékbeni képviseletet nyerjenek, ez a' czél pedig — mint láttuk — illy luton el nem érethetik: megmondom, mi módon