Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

teremtsük elö. Mert mi az oka, kérem, hogy jelenleg minden városban alkalmas és értelmes férfiak olly gyéren találtatnak ? Magok az elöljárók és tanácsbeliek , kik a' serdülő nemzedéket felnőni hagyják, minta' fát az erdőben; és legkisebbé sem törődtek azzal, hogyan oktattatnék 's növeltetnék a' jövő embernyom. De épen ez okból olly gálád modorban áll az elö, hogy távol legyen, azt valamelly építésre használhatónak mondanom, sőt inkább egy rongyos, tűzbe dobandó sövény élőmintájának kell neveznem. Kétségkívül a' világi kormánynak fen kell állania. Úgyde megengedhetjük-e, hogy merő fajankók uralkodjanak, tehetségünkben levén, e' visszás helyhezeten javítani? Hát nem buta oktalanság-e ez ? Hiszen igy^ annál több disznók és farkasok emelkednének a' kormányra, *s azok eleibe tétetnének, kik gondolkozni nem tudnak, holott emberek által kellene kormányoztatniok. Ezzel rokon azon kárhozatos önző ?

közönyosség, melly orrán túl mit sem lát, ekkép okoskodván ,,Most mi tartjuk a' gyeplőt; az reánk nem tartozik , mi történendik azokkal, kik utánunk következnek." Nem! nem embereket, hanem disznókat és kutyákat igazgatni valók az illyenek, kik csupán önhasznukat 's tiszteltetésöket hajhásszák a' kormányszéken. Ha igaz, hogy a' művelt, tudós és ügyes embereknek, kormányzáshoz idomittatása körüli legfeszültebb gond mellett is, elég baj-'s fáradsággal jár, mindeneket jó rendben tartani: hogyan mennek, kérem, ott a' dolgok, hol a* kormányzásra-képezés soha szőnyegre nem került ? Ámde mondod: „Az iskolák alapíttaíását én nem álalom ugyan; de minek nekünk a'latin, görög és zsidó nyelv, 's egyéb szabad szép művészetek? Elég a' német a" sz. irás 's az d) Itt Reuchlin János tiszteletdús nevére 's érdemeire emlékeztetünk , ki sírjokból költvén fel a' latin, görög és zsidó nyelveket, 's ez által a' tudományok ujjá - születése szép hajnalát idézvén elö, világot gyujta Európában ; minek feltüntével Pfefferkoru és Hochstraten , 's több tud. egyetemek Miksa német császárral majd elhitetek, hogy minden zsidó irat egyátalában elégetni való. Erről érdekes "s csipös bizonyságot kereshet az olvasó „Epistolae obseurorum virorum" czimü munkában, melly hihetőleg Hutten Ulrik lovag szüleménye. A' németek , angolok , dánok , svédek, hollandok és svajezok, ekkoráig is latinul értekeznek a' tudományosabb tanokról 's fellengösb eszmékről a' főiskolákban. E' nemzetek pedig, hogy tőlünk kevesebbet tanulnak, semmint mi tőlök, azt Szemere Bertalan remek utazásai is kétségen kivül teszik. 'S így már ez a' főbenjáró feladat: Szabad-e, lehet-e, üdvös-e felhagynunk honi iskoláinkban a' latin vagy görög nyelvvel a' magyarosodás jelen forralmában? Én eltekintvén attól, hogy a' latin és görög classikus iratokban a' legkésőbb utókornak is mintául szolgálandó megbecsülhetlen kincsek vannak örökre letéve 's hogy Európában, majd egész a' XIV. Lajos korszakáig, szinte minden polgári, jogi, egyházi, orvosi, történeti, természeti 's tapasztalati Isten igéjébeni oktatásul!" Felelet. Fájdalommal kell látnom, hogy mi németek csakugyan bestiák 's szilaj állatok akarunk lenni, és maradunk, milly névvel a' szomszéd nemzetektől is czimeztetünk, 's azt valódilag meg is érdemeljük. Nagyon csudálom, miért nem okoskodunk valahára inkább igy: „Minek nekünk a' selyem, bor, fűszerszám 's egyéb külportéka ; holott bor, gabna, gyapjú, len, fa, kövek, és ásványok a1

legtarkább nagyszerűségben teremnek honn, nemcsak éleimül és ruházatul, hanem válogatásul és piperéül is ?" A' szép művészeteket és nyelveket, mik diszt, hasznot, szép nevet hoznak hazánkra, 's szelídítik erkölcseinket, 's mi által nemcsak a' sz. irás értelme, hanem a' kormánytudomány is kitünoleg mozdittatik elő, hajlók vagyunk megvetni: de a' külárúk ellen, mikre nem szorultunk, 's miknek a' közjóllétre legkisebb hatását sem tapasztaltuk, sőt inkább kártékonyságát súlyosan érezzük — e' külárúk özöne ellen, mondom, koránsem buzgunk. 'S itt már, kérdem, nem vagyunk-e német sült bolondok és bestiák? Teszem a'nyelvekből semmi haszon sem hárúl; mégis valóban csak annálfogva is illő azok tanulására fellobbannunk, mivel a' nyelvek Istennek olly nemes és felséges adománya, minővel mi németek, ez idő szerint, más országok felett az egektől bökezüleg elláttattunk. Nem messze lát, ki véli, mintha maga az ördög, fő-és zárdaiskolák által hozta volna életbe a1

nyelveket: sőt inkább ezek agyarkodának mindenkor ellenünk, 's agyarkodnak ekkoráig is; mivel az ördög jól megszaglá a' pecsenyét, 's észrevevé , hogy ha a' nyelvek divatba jönek, az ö országa mitsem nyerend, 's nem képes többé szánkat bedugni. Mivelhogy pedig látja, hogy a' nyelvtudomány haladásának ellent nem állhat: legalább azon működik, hogy a'nyelvek vékony asztallal tartatva, magok önmagoktól lankadjanak 's enyésszenek el. Azért élelmezi őket olly hitványul, hogy sokáig éleiben ne maradhassanak. Kedves Urak! tanok, eszmék, ismeretek, törvények és oklevelek főleg latiu nyelven Írattak és szerkeztettek légyen, ugy hogy a* ki maga szemeivel látni 's a" mult századok tudományos kútfőiből maga kezeivel tanulságokat meríteni akar, az semmikép nem nélkülözheti a* latin nyelvel — ettől jelenleg eltekintvén, mondom, ez úttal csak azt állítom, hogy a' tudományok eszményes és érzékentúli mezején a' gondolatokat, tanrendszereket 's philosophiai eszméleseket szabadelmüleg váltani, taglalni , vagy rostálgatni latinul tanácsosabb. Én a* tudósokat ugy nézem, mint bányászokat, kik a" föld gyomrából kiásott nyers érczeket olvasztják, tisztogatják, pallérozzák mindaddig, míg azokat fényes, tiszta, sima anyagban, pénz gyanánt, nem szolgáltatják a* nemzet kezeibe. A' görög nyelvet tekintőleg, kezet fogok mindenben, mit T. Czúczor m. ok. r. tagjától részben hallék, midőn ez a" régi Hellász müveltségebe avatott F. T. Guzmicsapát életrajzát remek tollal "s szónoklati ügyességgel festé előttünk a' ni. akadémiai közönséges ülésben. W.