Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-20 / 16. szám

azt, miszerint prot. egyházban papi és világi rend együtt és egyaránt vezeti a* kormányt. Együtt, azaz: egyik sem maga egyedül; egyaránt, azaz: egyik sem fölebbvaló a' másiknál; egyik sem uralkodó, de alárendezett sem egyik. Követjük mi e' kormányzás-módot az ös-eredeti első keresztyén egyházak prototypusa szerint, söt magának hitünk fejedelmének és apostolainak világos parancsolatából: Márk. 9, 35. I. Kor. 3, 9. 'stb. E* parancsolatot hiven megőrizték a'keresztyének az első négy évszázadokban. Az egyh. történetek könyvei megbeszélik, miként az első conciliumok papokból és világiakból képezett megannyi vegyes nagyszerű gyűlések voltak, mellyekben az ügyek elitélése, és a' tiszta ker. tudomány meg tartása körül a' világi rendnek jótékony befolyása, ellenörködése és ellensúlya tagadhatatlan. Utóbb a1

pápaság és a' klérus kifejlődvén, 's az egyház kormányát a' világiak kizárásával egyedül magának kivíván, hozták be a' conciliumok és pápák a' Szent-írással ellenkező számtalan emberi rendelvényeket egymás után. De hogy conciliumok az eretnekítésben, üldözésben, új meg új rendelvények alkotásában a' túlzást messzebb nem űzték: azt is főleg azon koronás fejedelmeknek és herczegeknek köszönhetni, kik a' conciliumokon a' középkorban is megjelentek. Nem is kételkedünk semmit, hogy — ha a' r. kath. egyház a' tridentinum után már egyszer valahára megint, a* legrégibb conciliumok modora szer.nt, papi és világi rendből összehívandó conciliumot tartana, (mit országgyülésileg a" többi európai nemzetekhez indítványozni, nem kis becsületünkre válnék):1

— az a' r. katholicismust ollyképen reformálná, mint ez nemcsak korunkhoz illenék, hanem hazánkban a1

vallási megszakadt felekezeteknek egymáshoz közeledését, hogy ne mondjam, nagyszerű unióját idézhetné elő. Hisszük is, hogy egy ingerült kedélyű 16 évszázadi concilium által minden utóbbi századok nemzedékeit gyámnokoltatni sem a' római klérus nem akarandja, sem a' felvilágosult r. kath. hívek nem szívelendik. Mindezek nem új igazságok; mellyek, hogy lelkészeknél kivált tudvák, feltétetnek. De ők ezeket még sem tudják, vagy csak sokan tudni nem akarják; nem bírván kiirtani fejőkből azt a* fonák eszmét, hogy az egyháziaké az elsőség, egyháziaké a' kormány. Innét az az uralkodásra törekvés, melly sok prédikátorban főleg az által nyilatkozik, hogy superintendensöket (ha lehetne) pápává tenni; vagy a' szelíd eljárású főnöki széket uralkodni sóvárgó zsarnok emberrel betöltetni óhajtanák; hogy hierarchai szellemben működő superintendensnek törvény-elleni tetteit elhallgatással vagy mentéssel helyeslik; és hogy tapsolnak, midőn gyűlésen pajzán világi szónoknak még pajzánabb pap jól befelelt. Innét az az elfojtott alattomos fulaszkodás a' világiak ellen, kiknek pedig csak részt venni czéluk, nem uralkodni egy olly tehetlen néposztályon, minő a' prot. papság. Innét aza'pedansön-elkülönzése és két díszruhp, seregbe összevonulása a' papi és világi rendnek s mintha egymás ellen táborba szállottak volna. Uraim, Tiszteletes Urak! Már egyszer jöjünk észre egészen Ismerjük meg a' paritást; egymás ellen ne törjünk, és irtsunk ki minden hierarchiai eszmét gyökerestül. Ennek tanúsításául, zsinatra indítványozzuk, hogy jövendőre a' felsőbb hatóságokkal levelezést, a'gyűléseken elnöklést, körlevelek bocsátását, egyházak s iskolák látogatását "stb. felváltva vezesse a' főfelügyelő és a' superintendens, esp. felügyelő és az esperes «gy gondolkodva 's illyen indulatokkal menjünk a* gyűlésre. 'S eddig az utravalócskák. Mundanus. ifláramaros-iigocsai egyliázmegje gyűlése. A' máramaros-ugocsai e.megyének mart. 27. 28. 29 és 30-dik napjain ugocsa-megyei Tisza-Keresztúr helységben tartatott helyosztó közgyűlése, mellynek — bárha a' törvényszéki Ítélet alá bocsátandó tárgyak távol levő méltóságos segédgondnok Homorod-Szentpáli Szentpály László Ő nagyságának elnöktársához küldött levelében foglalt nyilatkozata szerint a' maga jelenlétében april hó valamellyik napján tartandó tanácsülésre tartattak is fen— olly temérdek teendői voltak, hogy egy-egy 24 órás napnak fele részénél többet kellett ülésre's tanácskozásra fordítani; — minek — ha a' két év óta e.megyénkben gyűlés tartásának elmulasztása miatt összehalmazott ügyes-bajos dolgok sokasága volt is egyik oka, — de, bizonyosan a' nevezetes tárgyak — különösen pedig egy első-rangú egyházból 3—ik osztályúba mozdíttaíott *s gyöngélkedése miatt a' gyűlésen meg nem jelenhetett paptársunk ügye — fölött nagy tűzzel 's lelkesedéssel folyt hosszas vitatkozások általi drága idő fölemésztése is vala másik oka. — Ezen fontos gyűlésnek menetelét 's tárgyai közöl csak némellyeket — a' mennyire fáradt figyelmem után fölfogva, emlékezetemben megtarthattam— közleni e'következőkben kisértem meg. 1) A' kijelelt első napon tanakodó ülés — conferenlia — tartatott, előkészületül a' magokat változásba tett 's tétetett belső hivatalnokok 's egyházak dolgainak a' helyosztás előtti elintézése iránt. Ezelőtt 3évvel egyházaink szavazat-többsége által keletkezett helyhatósági törvényünk — statutum — értelme- 's erejénél fogva csupán 3 évben történhetvén egyszer e.megyénkben a' hitszónokok változása: e1

kiváltságos joggal élni kivánó egyházaink, különösen az ugocsaiak — alig hetet kivéve — állottak ki a1

szabad hivást igénylő változás terére. A' látogatási jegyzőkönyv sorozata szerint szőnyegre került megüresülendö egyházak belső hivatalnokainak elren-