Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-30 / 13. szám

eo loco dignus, a' tractusnak közös szavazat­tal választott seniora, coadj. curatora , 's vi­lági és egyházi ülnökei ítélik meg , *s adnak ehezkópest consensust. — Mikor már ekklézsi­ája van az alkalmatos egyénnek: ekkor törté­nik az Ordinatio. XV. c. d) Fmctio fidelis. e) Vita inculpata." „Örök axiómák ez öt főpontok. Nem lehet idő, hogy ezek meg ne kívántassanak az egyházi szolgákban. Ha a'részletességekben itt ott hiány­zik valami, vagy módosítást parancsol az idő; ten­nünk, javítanunk kell. De a' fő pontokon változ­tatást tenni észszerüleg nem lehet." „Illy tökéletesek a' subdivisiók is. Például „De funclione" a) In docendo. b) In precando et capita praelegendo\ (mert míg népünk kezében ' biblia leend, pedig szükség, hogy mindig legyen: mindaddig a' bibliai magyarázatok is szüksége­sek) 's milly dicsők itt a'XL.XLl.XLII. canonok, a' budai zsinat 34's következő canonaihoz képest c) In catechisando 'stb." „De próbálja csak valaki — mert én hiába eröködtem — a' budai zsinat Seclio II. Cap. I. II. can. 29—89-ig egyik másik deputatusnak rend nélkül eszébe villant's rögtön beigtatott, a' lehető leglogicátlanabb módon széthányt, 's specialissi­mitásokra kiterjeszkedett canonait, összefüggés­ben 's rendszeresen javítandókul kijelelni: bizony megakad. Hol kezdjük? Mellyik szálát fogjuk meg? hiszen az egész összebomlott gombolyag." „Ne mondja senki, hogy ezeknél mellőz­hető a' törvényhozási bölcseség, melly leginkább a' regimenre fordíttatott 1790-ben. — Oh! ha nép és vallásszolga, szent 's közös érdekeül te­kinlendi a' vallásosság bel- és külügyét: csak akkor lehet, a'regimenre, oeconomicumokra, lite­ralékra vonatkozólag, czélhoz vezető reformokat nemcsak tervezni, de realizálni is. Ha kívánjuk, hogy a' szép szavakban hirdetett tervek kiáltó szózatok ne legyenek pusztában; ha kivánjuk, hogy a'keserű jajokba átömlött jeremiádok sege­delmezési indulatot költsenek híveinkben : kíván­nunk kell azt is, hogy népnek és vallásszolgának szivvérévé váljék a' vallás és vallásosság." „De mindezekre csak egyetlen egy szives czélzás sem látszik a* budai zsinat canonaiból. Ezek, az egyházi szolgáknak kiképezésével, 's az úr kertébeni szenvedélyes munkálkodásra való megnyerésével, hideg szabályok elősorolásával keveset vagy épen semmit sem gondolnak Sokkal inkább, száraz negativitásokat, mellyek olly nagyon Iocalisok 's temporalisok, épen ezért hamar elenyészők, egymásra halmoznak; ezekben kifogyhatlanok." ,,'S vájjon átlengi-e ezen canonokat, — evan­gelicus keresztyének számára adni szándéklolt canonokat — az evangyéliomi szellem ? Bizony! nem-hogy lényegére hatott volna be, de még a' stilus is szorgosan örizteték tőle. Mit a' theolo­gusok „stilus efficaxe ( nah neveznek: ebből ugyan egy szó sincs a' 29 canontól a1 89-ig A" Gel.-Katona canonok keményebbek, szigorúbbak, de ha büntetnek is, ugy büntetnek, mint atya szokta büntetni felnőtt korú fiját. ... A' budai zsinat canonai többet látszanak adni az egyházi szolgáknak; de olly indulattal, minőt mesében hallottunk, a'magát mások kedveért, hogy tessék­lássék, megerötetö gavallérról, ki aranyát ajkai közé harapott illy igékkel vetette az esedezönek. „Ne! itt van! most takarodjál mert utállak! . . ." Istenem ! ments meg az illy patrónusoktól, minő­ket a' budai zsinaton rettegtek, a'szegény össze­vissza kendezelt prédikátorok!. . . . De hagy­juk ezt. . . ." „Egy szóval, édes bátyám! a' Gel.-Kat. ca­nonok czélja, népben és vallásszolgákban pietást ébreszteni, fentartani az igaz keresztyén vallás­nak lélekben és igazságban követése iránt. A' budai zsinat canonainak pedig egyedüli, 's az egész dolgozaton átvonuló, nyomorult czélja ez, hogy valarnikép hierarchák ne legyenek a' megalázott vallásszolgák, 's épen ezért mindenik egyházi hivatalnok mellett szakadatlanul egy-egy világi drabant örködjók, ki aztán, ha amaz, más tárgy­ban , mint in inere liturgicis et dogmaticis szót emel, saját korlátai közé rendre igazítsa Istenem! hát a' laicust — hogy igy tegyem ki — dogmák és liturgiák elferdítése nem érdekli? Hol van itt a' protestantismus szent lelke? vagy ta­lán egészen a' „regimentbe költözött ez által ? világi ember mással, mint a' regimennel, gondolni sem akar? Bizony, bizony! mondom nektek, a' budai zsinat dolgozatának föelve az észjog bírá­latát ki nem állja." „Na! kedves öcsém! — közbe-szól Szendrei — soha sem hittem volna, hogy ifjú 's elégmüvelt­létedre illy elfogult lehess. Téged az a1 pártszel­lemes 's egyoldalú napló kábított el, mellyet Hu­nyadi Sámuel, az akkori érmelléki esperes, jegy­zett vala, 's mellyet édes apád is olly drága kincs gyanánt tartogat. Sárga üveget tettél fel, Pali öcsém! 's mindent sárgának látsz. Azonban nem elég valamit generalitásban állítani; en details nem igy van a' dolog, — próbálj csak specialitásra kiterjeszkedni! . . . ." „Örömest, édes bátyám! — válaszolá Vezendi Pál, — quod valet de genere, valet de specie. Csak tudnék egy kis logicai rendet kifürkészni, 's csak bátyám el ne unja hallgatni" „Bud. zs. Sect. II. a) 29—33-ig, talán Vo­ealio tárgyaltatik. Itta" nenari, oeeupare, fidem faliere, 's több hasonló gyönyörű kitételek, kel­lemes színben állítják elő a' vallásszolgát Mennyivel keményebben, és még is milly evan­gyeliomi erélylyel adatnak ezek elő Gel.-Kat. XIII. c." b) 33—43-ig, talán a'prédikálás tárgyaltatik, 's itt a' 33. c. után mire való a' sok, egymással

Next

/
Thumbnails
Contents