Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-23 / 12. szám

közönséges szentegyháznaku nevezzük Ezekben áll voltaképen az igaz keresztyén vallásnak, és a' keresztyén vallást széles e' földön hirdető, fentartó keresztyén ekklézsiának, vagyis „az összes keresztyénségnek egysége „Miket a' keresztyén hitfelekezetek theologusai az egymástól dogmai válaszfalak által elkülönített particularis ekklézsiált egységére" vonatkozólag elöhordanak,azok mind relatív állitmányok, melylyeket egymás irányában kell védeniök." ,,Igy például a' róm. catholica ekklézsia ebben állítja önrészére az egységet, hogy az egész ekklézsiának feje a' római pápa, és a' szentírást minden római catholicusnak ugy kell értenie, mikép azt az anyaszetegyház, t. i. annak feje a' pápa, és a' conciliumok értelmezték." ,,A' protestáns keresztyén ekklézsiának pedig a' római catholica ekklézsia ellenébeni „egysége" áll ezen elvekben: 1) hogy a' protestáns keresztyén ember számára ne más, de ö maga higyjen; vagyis „a* lelkiösmereti szabadság és meggyőződésr." 2) Hitének pedig kútfejéül az Istentől adatott — 's épen ezért a' szinte Istentől adatott józan-észszel ellenkezésbe soha sem jöhető — kijelentést, az ezt magába foglaló szentírást tartja; elannyira, hogy bármelly dogmát, confessiót, conciliumi végzetet csak ugy itél helyesnek, ha azt a' szentirással, — az abban előadott hitnek és szeretetnek regulájával, Isten dicsőségére, emberek idveségcre (Ilelv. conf. II R. 1 g) a' hermeneutica, vagyis bibliai logica elvitathatatlan örök szabályai szerint, — megegyezőnek találja. — És 3) hogy a' keresztyén közönséges szentegyháznak egyedüli feje, minden helytartó kirekesztésével, maga a' Jézus Krisztus. . " „Ezen ekek — nem pedig az egyéneknek ogyes dogmák felőli individuális nézetei 's fogalmai — teszik a' protestáns keresztyén ekklézsia egységét. Praedestinatióról, szabad-akaratról 'sa't. különbözhetnek 's különböznek is, individuális tudományosság mértékéhez képest, az egyéni vélemények." „Oh bizony! a' keresztyén közönséges szentegyház egységét tevő állitmányokból önkényt fejlik mind az, hogy a' particularis ekklézsiák közöl az a' legjobb, melly Krisztus Jézus világ-boldogító czéljainak valósítására legalkalmasabb eszközül szolgál, 's a' közönséges szentegyháznak eszményéhez leginkább közelít; —mindaz,hogy a' keresztyének egyik particularis ekklézsíából a' másikba, melly ész- és szivszükségeiket inkább kielégíti, átmeneti szabadsággal bírjanak; — mind az, hogy a' particularis ekklézsiák törekedjenek a' közönséges szentegyháznak, Krisztus Jézus által felmutatott, eszményét, a' naponként tökéletesedő reformatio által, létesíteni;— mind végre az, hogy egyszer akkor a' római catholica j és protestáns ekklézsia közöl, diadalmat a' másik( felett| az nyerend, a' mellyiknek elvei szilárdabbak, 's az emberi ész és szív törvényeivel és az ezekkel ellenkezésbe soha sem jöhető isteni kijelentéssel öszhangzóbbak. . . „Mindig e' véleményt erősítettem magamban — szóla Selymesi, helyeselve az ifjú Vezendi következetes okoskodását. — Mindig megkülönböztettem a' tiszta keresztyén vallást, mellyet Krisztus és az apostolok, vastus könyvek nélkül, kevés idő alatt beoltottak a'Iegegyügyübb ember eszébe s szivébe, is —megkülönböztettem a1

theologiálól. Ezt azonban, mint tudományt, kiszámíthatlan-becsünek tartottam 's tartom mind e' napig; mert ez örzölte meg Krisztus tudományát az emberi találmányok általi bekevertetéstöl; ennek köszönhetjük, hogy a protestantismus a'lelkiösmeret' szabadság 's önmeggyöződés szent elvét öszhangzatban tartja a' szentírási könyvekkel és az elöre-haladt tudományokkal. Melly czélszerü öszhangzat által a' szentirat tekintélyét, 's általában a' keresztyén vallásnak lélekre hatását, neveli." „Igen is, — felele Vezendi Pál — ha a' Iheologia más tudományokkal lépést tart, és ezek resultatumait mintegy feldolgozza. Oh, mert a' régi dogmatica theologián keserves söt gyógyíthatlan sebeket ejtettek, a' többi előre haladt tudományok !" „Csak igen rövid szemlét kell, e' felöli meggyőződés tekintetéből, a' tudományok 's ezeknek a'theologiára kiáradt hatásuk felett tartani; 's elég Luther és Kálvin korától kezdenünk. Ok az Augustin páter philosophiájához ragaszkodtak; 's bármint igyekezték is a' szent könyv igéihez alkalmazni magokat: Augustin philosophiájának hatásától menekülni nem tudtak. Ez elfogultság miatt találtak ők a' bibliában olly tanokat, minők: Ádám esetének imputatiója, 's az embernek minden jóra tehetlensége. A' reformatio után minden nevezetesb philosophiai rendszer, például Cartes, Leibnicz, Wolf, Kant, Fichte, Schelling, Hegel rendszereik nemcsak a' kijelentésnek, csudáknak, titkoknak theoriájába vágtak bele: de a' régibb dogmatika sok egyes részein is nagy reformatiót vittek véghez, mint az isteni büntető igazság eszméjén, eredendő bűnről, helyettes elégtételről szóló tanokon." „A1

tapasztalati tudományok még érzékenyebb vágásokat tettek, mint a' speculativa philosophia. Azelőtt minden historicus Mózes könyvén kezdte a' történeti tudományt, 's mellyik az most,ki ezzel megelégednék? A'geologia, összekötve az astronomiával, földgolyóbisunk több nagy változási epocháit tanítja. Ha a' régi világ értelme szerint, melly csak a' középtengerre fekvő száraz földet ismerte, az özönvíz általánosnak tartatott, melly e' föld minden hegyeit elborította: 's ha lehetőnek képzelte minden állatok közöl néhány párnak a' bárkába vitelét: ma már mindez lehetetlen, —mert ismerjük a'föld golyóbisát, a' tenger fölemelkedésének törvényeit, 's egy olly