Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-09 / 10. szám

Irieri káptalanban levő Jézus Krisztus palástját a' híveknek tisztelet-tárgyául 1844-dik évi aug. 18-kán kitevé. Ez annál inkább helyeselhető, minthogy ez ereklyének utolsó kitétele 1810-ben 's igy 3 l év előtt történt. Tagadhatatlan históriai adat, miként X. Leo pápa 1514-dik év jan. 26-kán kihirdetett bullájában mindazoknak, kik Jézus Kristus szent köntösét közvetlen szemlélettel tisztelik, tökéletes bűnbocsánatot ígér. Nem csuda tehát, hogy több százezeren zarándokoltak Trierbe azon hat hét alatt, melly a'szent köntös imádására szánva volt. A' protestáns keresztyének, kik az egy Isten, az ö szent fia és a' szent lelken kivül senkit nem imádnak 's minden egyéb imádást bálványimádásnak tartanak, elég gyöngédtelenek voltak az Arnoldi püspök által kitelt szent köntös imádása felöl gúnyosan nyilatkozni, melly tekintetben kiváltképen a' lipcsei Herold érdemel legtöbb szemrehányást. De ha részrehajlatlanok akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy ez úttal, ha valaki ezen ügynek ártott, azok nem annyira a1

protestánsok, mint magok a' római kath.papok voltak. Mert míg még seregenként tódultak Trierbe a palástimádók buzgó sergei, Laurahültén oct. l-jén megszólalt Hongé János s Luther óta példátlan bátorssággal kelt ki a' trieri ereklye imádása ellen. Neki megy aztán Arnoldi püspöknek és „hivatala és papi hivatása erejénél fogva" (t. i. Ronge úr rkath pap) „mint német néptanító és a' keresztyénség nevében 's a' I." felszólítja a' püspököt, „hogy az említett ruhadarabot rejtse ismét el!" Mert, — 's most következnek az okok, hisz tudhatná Ön, mint püspök, hogy Jézus nem palástját, hanem lelkét hagyá követőinek, 's hogy palástja hóhérainak jutott; hogy Jézus Istent kívánja imádtatni általunk lélekben és igazságban; hogy az evangyéliom minden kép és ereklye tiszteletét tiltja; hogy illyesmit az első keresztények nem tűrtek *s hogy az első egyházi atyák ez okból a' pogányokat kigúnyolták, például: (div. inst. II, c 2.) végre hogy a'németek csak a'XIII. év XIV- században kezdék a' keresztes háborúk alkalmával hozott ereklyéket imádni. Azt is rosz neven veszi a'püspöknek, hogy ha már tudta, hogy ezen ruhadarab gyógyító erővel bír, azt a' szenvedő emberiség kárával 1810-dik év óta mindeddig rejtve tartotta; és ismét hogy pénzt vett el a' zarándokló sokaságtól. Czélom nem az, hogy kapjak e' dolgon,hanem hogy, mint históriai tüneményről, egy pár ismertető sort írjak.—Ezen palástimádás sok jövendő bajnak lehet okozója. Mert kapva-kaptak rajta a' német protestáns és nem protestáns újságok 's a' kölcsönös vagdalkozások és súrlódások — 's ez a'dolognak átkos oldala—felébreszték a'türelmetlenséget 'saz eddig az annyira mennyire békés felek ismét hunyorgatva néznek egymásra. Ki mindezekről bővebben kiván értesíttetni,szerezze meg magának egy váltó forinton ,,a' sz. palást albumai", melly nem rég Lipcsében jelent meg. A1

mi pedig az én véleményemet illeti, a' szerkesztő urak engedelmével legyen mondva, ez: Imádja ki-ki azt, a' mit imádnia egyháza és meggyőződése szerint kell: de bün nélkül senkinek nem szabad nevetség tárgyává tenni azt, mi más előtt szent. Hogy ezt itt egy róm. kath. pap tevé, én meg nem foghatom , mert én az illyesekben jártas nem vagyok. De már azért aztán, Isten bocsássa meg bűnömet! nagyon boszonkodom, hogy a' trieri papság a' királyi trón előtt keres satisfactiot. Mert hátha a* protestánsok is ugyanazt tennék, pedig okuk elég volna — nem következnék-e ebből háború ? No de én az illyesekbe nem ereszkedem, csak annyit mondok, hogy sajnos biz ez, de mindnyájunk sajnálkozása sem tarthatja fel az isteni gondviselés és igazság menetelét. Ezt nem tehetjük, de azt még is tehetjük, hogy kérjük mennyei atyánkat: távoztasson el tőlünk minden veszedelmet, tartsa meg a'testvérek között a'szeretetet, békét és türelmet. Ugy legyen! Henyey Gyula. A' 3>i*»tcsíaiiti*miis Frankhofihan. Ujabb időkben, Frankhon különböző részeiben több prot. gyülekezet alakult, igy: sept. l-jén a' mult 1844-dik évben Limoges-ban, hol a1

protestánsok 100 családból állnak. A' nevéről ismert Roussel lelkész nyitá meg az ünnepélyt egy igen hatalmas beszéddel a' reformatio minden országokra árasztott üdveiről, — r. catholicusok is sokan voltak jelen. Ugyanazon év aug. 27-kén Pontarlierben is alakult prot. egyház. Ezenkívül Etoile és Valreasban Elmultak, tán visszajöhetlenül elmultak a' vallás-üldözések, mellyek olly égrekiáltólag dühöngtek különösen Frankhonban; a' szellem nemesbült, a1

kedélyek szelídültek: de még is vannak most is irigyek, álnokok, rosz lelkűek, kik titkon 's alattomban elenei a'protestantismusnak; kik legyenek azok? könnyű kitalálni. Ch. B. Belföld Áfjüvelel az evang. egyházba Horarik János r. kath. lelkész f. é. febr. 19-kén az evangyéliomi egyházba tért, 's febr. 24-én Urunk szent vacsoráját két szín alatt fölvevé. ílriiagiak mesr*5iinei»léséröli egyházi rendelet Mennyire meghűl olly kor a' keresztyéneknél az ünnep- és úrnapok vallásos megszentelése iránti buzgalom, bizonysági ennek a' hírlapok (Lásd Köz-egyh. újság Darmstadt 1840, — 93. 94 sz. és Prot. E. I. lapok 1844.) mellyben nyilván érintetnek azon legfőbb helyekről költ bölcs intézkedések, mellyek által az úrnapok iránti élénkebb figyelemre, sőt azokbani gyakoribb részvétre ébresztetnek a' keresztyének. — Nem hiányzott néhány év óta a1

bőcsi h. v. egyházban is azoknak vészteljes példája, kik az 10*