Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-02 / 9. szám

Iskola-'* nevelésügy: Az cv. falusi-Iskola Fclső-liovön. Midőn a' f.-lövöi falusi iskoláról adok tudósítást, a'lehetőségig szerényen szeretnék föllépni. Nem is szándékom mutogatni, mit tettem, csak utánzásra szeretnék serkenteni és a' hitet felébreszteni 's megerösítni hivatal-társimban. Az Isten a* régi csudák Istene, 's annak, ki Ura 's Idvezítöje Jézus Krisztusra föltekintvén, csendesen 's egyszerűen halad hivatala pályáján, — ki mindenben csak az Úr dicsőségét 's hitsorsosi javát és üdvét keresi, annak segéd- és pártfogóul jelenendik meg az Úr. Valamint hajdan, ugy még ma is fakaszthat ő vizet a' száraz sziklából. Az iskolák Jézustól magától főkép a' lelkészek ápolására bizvák. Olvassuk csak Luk. 2, 46, 47. Márk. 10,13 16. Márk. 9, 36, 37. azután 42. És még Jerem. 48, 10. A' keresztyén lelkészek nélkül a' népiskolaügy soha sem fog jó karban lenni, mert az az egyházból vette és veszi eredetét. Azon pillanatban, mihelyt a* népiskola az egyház gondviselése alól kivétetik, elpusztúl, el kell pusztulnia; mert a'természet ellen nincs fegyver! A' lelki-pásztorság maga is az iskolában alapúi meg! Az iskolából fejlik ki a'közönség, 's miként az iskolában ápoltatott: a* szerint növekedik az égnek. Ha az evang, egyház napjainkban más egyházak szomorú sorsára jut, 's kebelében keresztelt pogányoknak ad helyet, kik hit, isteni félelem, támasz nélkül az életben, remény nélkül az örökségben élnek: az iskolák romlottsága az, minek ezen tüneményt tulajdonítni kell. Az iskolák isteni intézet! A* régi népeknél nem létezett népiskolászat. Ha egyesek magosabb szellemi műveltségre emelkedtek is föl, ha ezek közöl többen a' bölcsészeti iskolákban egygyéalakultak is, ha Athenében virágoztanak is affélék, 's Alexandriában világ-bölcsek éltenek is: mind ez fényűzési czikk volt 's csak a' gazdagok és hatalmasok birtokában. A' nép egyaránt el vala sülyedve a'rabszolgaság- 's tudatlanságba; népiskolák sehol sem léteztek. Az általános népiskolászat első megalapítása isteni eredetű. Jehova egy rendet állíta népe közt, melly, mint levita és egyházi rend, örökség nélkül, minden nemzetség között elszórva, mint testi és lelki orvos egész Izrael népében működnék. A' keresztyén vallás, mint megért gyümölcse az ó testamentomi világ-virágzatnak, ajándékozá meg az emberiséget a* népnevelés intézetével, ez szünteté meg az úr és rabszolga közti különbséget, 's követeli híveitől, hogy rangkülönbség nélkül képeztessék minden lélek az isten igéje *s ismerete által szellemi tökélyre a'Jézus országában. A' ker. vallásban van tehát minden népnevelés alapeszméje, 1

s minden népnevelés jellemének keresztyéninek kell lennie! A* ker. vallás nagyban és általában minden művelődésnek, különösen pedig a* népnevelésnek életeleme! Soha sem létezett igazi általános népnevelés máshol, mint a* keresztyénségben 's ezen kivül minden, akármint csillogjon, neveztessék bár görög-, római-, arabvagy töröknek, merő azon barbarság. A' régiség minden népei közt csak Izraelben volt igazi műveltség és humanitás; az ujabb korban csak ott és annyiban létezik népműveltség, a' hol és a' mennyiben a'bibliai keresztyénség a'népnek életeleme. Ezenkívül minden barbarság! Két tétel erősen áll: Senki sem lehet keresztyén, műveltség nélkül; mert, mint keresztyénnek, kötelessége Isten igéjét, a' sz. irást, által- meg általvizsgálni; de e' végre szükséges olvasni tudnia, mit meg kell tanulnia; szüksége van ismeretekre, mellyeket a" néptauoda nyújt. Továbbá : Nincs ostoba keresztyén! minden keresztyének felvilágosítvák a' sz. lélektől biblia 's malaszt által. Igen! visszavonhatlanul 's erősen állítom! Bár mennyire pallérozott legyen valamelly egyén, bár mennyire műveltnek látszó 's tudományos, a' cédrustól le az izsópig, ha tudománya nem keresztyén, nem a'biblia szellemétől áthatott: akkor ő egy márvány-szobor, élet nélkül. Vegyed le róla a' fénymázat, 's durva, hideg követ látandasz magad előtt; mindenütt durvaság 's a' barbarismusüt ki, mellyet a' divatmüveltség csak vigályosan fedez el, ha Jézus szelleme nem lelkesítette meg a' követ 's nem nemesítette meg a' földgöröngyöt. Láttátok-e a' finom franczia nemzetet? elkeresztyéntelenítették azt 's mi tüntelő? Mi tűnik fel a' mi társaságunkban ? — polgári, egyházi és családi életünkben?Durvaság és barbarismus, és semmi más, ha azt néha átragyogó talentomok nagy ügy-bajjal elfednék is. Méltán emelünk panaszt napjainkban, hogy hiányzik a'tisztelet az iránt, miszent,—hogy csökken a* vallásosság és erény. Igen, a' durvaság, a' szentségtörés, a' szenvedélyek zabolátlan dühe, a' nyers erőnek szemtelen vakmerősége, a' tudatlanságnak borzasztó önelbizottsága, a' hazugságnak vakmerő álnoksága mutatkoznak mindenszerte és megmérgezik társadalmi életünket! — Az erkölcsöknek ana kelleme, ama megelőző szívesség, melly igyekszik kölcsönösen kedveskedni 's az életet ezerféle kisebb nagyobb áldozatokkal felvidámítani, ama baráti készség az élet ridegségét enyhíteni, 's a' felebarátot bántalmaktól megkímélni,ama kímélet a'gyöngeségekiránt, az erkölcstelenségnek komoly ellenzése, az életben ama szellemi közlekedés azok között, kik egy magasabb szellemi életre igyekeznek , — mindez eltűnt a' durva önzés, a' telhetetlén kincsszomj és rablási düh bőszült ösztöne elöl, melly tigris-módra tátong a' ragadomány után, 's minden szellemi életet elpusztít! Igen, minden erkölcstelenség és lélekismeretlenség, minden vétek és istentelenség, borzasztó szemtelenséggel lépnek föl a' világ