Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-24 / 8. szám

gyei lutheránusok" egyházi törvénykönyvét (len­gyel codex), melly a' világiaknak nagy fensőbb­ségét enged az egyháziak felelt. A' dicső emlé­kezetű II-dik Leopold, aug. 4-kén 1791, kiadja kegy. resolutióját, mellyben megengedi mindkét hitvallású evangélikusoknak a' zsinattartást egy­egy kir. biztos, jelenlétében. Már aug. 15-kérea' négy ref. superintendentiák' követei össze hivat­vák Pesten, a' zsinat' tárgyairól leendő értekezés végett. A'tiszántúli kerület' követei sürgetik, hogy a' zsinat' határnapja' hátrább tétele kéretnék ő fel­ségétől, 's azon indítványt teszik, hogy elébb min­den egyházkerületből nyolcz nyolcz tagból álló választmányt kellene össze hivni, a' zsinat'tár­gyairól adandó javalat kidolgozása végett, 's e' javalat mindegyik superintendentiának küldetnék meg, hogy consistoriumaikban megrázogatván , tennék irásbaértelmüket, 's ezt zsinati követjeik­nek utasítás gyanánt adnák át. És ezen üdvös in­dítvány félrevettetik azon ürügy alatt, hogy az evang. világiak már elvégezték, sept'. közepén elkezdeni a' zsinatot. — Így többnyire előkészü­let's utasítás nélkül, egybegyűlnek sept. 12-kén, mint a' zsinatoni megjelenésre kitűzött határna­pon, a' papi és világi követek, de fájdalom, nem azon kölcsönös bizalommal, melly a' köz­jó előmozdítására mulhatlan szükséges. ,,A' kül­ső rend, mint a' budai zsinat1 históriájának lelkes irója megjegyzi *), nem feledhetvén Sinai (epis­copalis rendszerhez szító) és társai által lett meg­bántatását, azt, az egész benső rend' megalázásá­val tartotta megboszúlandónak. A'benső rend lát­ván , hogy több mint kétszázadig gyakorlott mél­tóságocskáját többé meg nem tarthatja, azon nem­csak szomorkodott, hanem boszonkodott is, és úgy nézte ezen zsinatot, melly egyenesen az ö megalázására gyűlt öszve." llly|előzmények után, jöttek létre a' budai zsinat' cánonaí, nem csuda, ha olly sok ellenmondásra találtak , nem csuda, hogy kegy. fejdelmeink által mindeddig meg nem erősítvék. Azonban szellcmök, az ezeken épült statútumainkba sok részben állal jött, 's régiebb cánonainkat, noha ezek is szintúgy egyoldalúak, hátiérbe szorította. Innen az ingadozás közelebb magyarhoni ref. egyházigazgatásunkban. Gelei és komjáti cánonaink nagy részben elavultak, budai cánonaink mindeddig sem megerősítvék 's félszá­zad' óriási haladása miatt, többé nem korszerűek, 's igy— noha nem tagadjuk, — hogy most már jó uton vagyunk, az igazat megvallva, valódi ca­nonicus állásunk, szilárd alapon nyugovó egy­házalkotmányunk, mind e' mai napig sincs. Csu­da-e, ha a' papi tekintély olly igen alá szállott?! A' XVl-ik és XVII-ík században az egyházi elem, úgy látszik, csaknem egészen kiszorítá a' világi elemet, a' XVIII-ik és XlX-ik században, a' vilá­gi elem túlnyomó súllyal bir az egyházi felett. Azonban a' törénetirás nemcsak tanúja az idők­nek, de egyszersmind vezérfáklyát tart az igazság felé , a' mult a' jelennek annya, 's a' jöven­dőnek kulcsa. A' felidézett történeti adatok vilá­got hintnek , 's fölfedezik jelen bajainknak forrá­sát , de ugyan akkor elvezetnek a' legbiztosb gyógyszerek tárához is. Mi a' XlX-ik század' nemzedéke, ma mára' reformatio' IV-ik századában élünk, 's nagy ideje, hogy ne csak átlássuk hányat mutat a' negyed- vagy óramutató, de a'teendők'során, előleges lépések­nek tegyük: 1.) Megszüntetni a' liáromszázados üdvteten harezot a' hét etem között -- 's mint már másoktól is érintve vala — eltörölni a' kü­lönbséget az uralkodó és engedelmeskedő egyház közölt, hogy sem a' világi rész papuralomtól (hie­rarchia); sem az egyházi úrönkénytől (küriarchia) ne rettegjen. E' végre 2.) Behozni súly egy ent leginkább biz­tosító képviseleti rendszert, melly abban áll, hogy mind azok, kik bármi név alatt az egyház' igazgatásába befolynak , a' gyülekezetek által vá­lasztassanak, minden elnöki kinevezés megszűnvén. Ehezképest 3.) Rendszerezni a' helybeli egyházi taná­csot, úgy, hogy mindenütt pap legyen elnöke, 's tagjait ne maga egészítse ki, de mindig a1 gyü­lekezet válassza ; rendszerezni az egyházmegyei 's kerületi consistoriumokatszintén a'nyilvános­ság 's képviselet' elvei szerint, ugy m. a. hogy döntő szavazattal csak egyenlő számú egyházi és világi képviselők bírjanak, 's az elnökség, ha az egyes papi ki nem vihető, úgy intéztessék el a' papi és világi renden levők közit, hogy mindegyik elnök, minden tárgyban, egyenlő elnöki joggal birjon. 4.) Biztosítni az egyes superintendentiák' autonómiáját az által, hugy a' convenl marad­jon ezentúl is atyafias összejövetel. 5.) Készíttetni a' 4 superintendentiák' bi­zonyos számú követeiből összehívott nagy választ­mány által, új egyházi törvényjavallatot, 's ezt külön külön minden egyházkerület' es megyének megküldeni, megbirálhatás végett, 's ebből szer­készteni á1 jövő zsinatra, követi utasítást. Hogy mind ezeket egyesült erővel 's akarat­tal életbe léptethessük, nemzeti zsinatra lesz szük­ségünk. Legkegyelm. urunk 's apóst, királyunk' szelid kormánya, közelebb a' jelen országgyűlés­hez (jul. 5. 1843.) bocsátott kegy. leiratában , a' tökéletes viszonyosság 's lelkismeret szabadságá­nak elvét nyilván kimondotta , 's szabad remény­lenünk , hogy sérelmeink , miután az országgyű­lés' közhatározatából újólag ő felsége'kegyes színe eleibe terjesztvék, törvényszerű orvosoltatást nyer­nek. Mi ha teljesülend, minékünk halaszthatlan kötelességünk, prot. egyházigazgatásunk' szilárdí­| tásának nagy mívét megkezdeni. Korább avagy ké­sőbb tartandjuk zsinatunkat, nézetünk szerint egy-

Next

/
Thumbnails
Contents