Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-10 / 6. szám

nyájasb imacsarnokában, mindig magasabb kimű­velésére; végtére egy magasztos, boldogságot és üdvöt hintegető czélnak elérésére, u. m. minden keresztyén népek1 egyesülésére, Némethonban pe­dig olly átalános keresztyén egyház' alapítására, mellyben a' szentírás, mint a' magna charta az egyesületeknél, hit és élet'sinórmértékeül szol­gáljon , természetesen ezen szent könyvhöz csa­tolt azon joggal, hogy annak szabad vizsgálata és magyarázata, a' haladó tudományosság' keze­lése- és segedelmével, mint melly a' hiendők' min­den lehetséges zavara és tévelygése közepett egye­dül képes közbenjárólag 's engesztelőleg föllépni, ezen egyház' minden egyéneinek szabad legyen. Mert igy van a' viszhatás' történetében megírva. Mennél inkább törekszik az ultramonlanismus' szó szóllói — a1 jezsuiták — által újabb fölemelkedés' kivitelére; annál inkább tünedeznek más vallási fe lekezetek' aggodalmai, annál hatalmasb ezeknek ellenszegülése, annál lelkesebb törekvésük, hogy valahára olly hit és egyházi közönség hozasséh létre, mellynek alap-, hit- és életezikkelyei, melly­nek szertartása és szerkezete a' jelen század' nap­fényénél, a' józanon fölfogott keresztyénség, és az okos kormánytan' ítélőszéke előtt, megállani képes legyen. Olly bölcs az isteni igazság' törvénye, hogy annak következtében, minden korszellem és ke­resztyénség elleni törekvés 's minden szünet az emberiség'"kifejlődési korában, olly hatást szül, melly a' gonoszoknak enyészetet, a' jóknak pedig győzelmet e szközöl. Felette érdekes , tanulságos, fontos 's nagy jelentőségű jelenet jövőre nézve, nem rég Wei­márban világot látott illy czimü röpirat: „Sechs Fragen an die deutsche Nalion katholischen Theils, wegenreligiös-kirchlicher Selbststandigkeit, beant­worlet in einem SendschTeiben, an dieselbe, v. Kari Fridrich Theodul." Ezen röpirat, minden katholikust és protestánst, minden keresztyén és világpolgárt egyiránt érdekel. A1 német kath. püs­pökök' tervben maradt emsi punctiójának korhoz illő megemlítése után, hathatós jellemvonásokban tünteti fel az egyházi történetekben honos szerző, történetileg, a' józan ész', jog' és tudományosság alapjaiból merítve, Némelhon' politikai egységére állandó tekintettel 's tagadhatatlan értelmesség- és következetességgel, a' római hatalomnak alap­kövét. Méltán csatlakozik ő azon korszellemü fér­fiakhoz , kik egy létrehozandó önálló, Rómától független német r. kath. egyház' szükségességét, mint Németországban a' nyilvánjog' legszorgosb követelését, megpendíték. Sok erő öszpontosul szerzőben feladata' megoldására, 's a' régtől ro­hadt és megrozsdásodott előítéletek, tévelygések, sokértelműségek , valószínűségek , észbeli meg­tartások , igazi és sajátlagos nézetek, vagy bármi néven nevezendő ürügyökön alapult elválasztó közfalaknak lerontására; hogy egyszer már az em­beriség és átalános emberszeretet', türelemjog' és igazság' talpkövén egy közönséges templom épít­tethessék. Ha mindezt a' kor' minden tüneményei eléggé nem bizonyítanák is , ezen irat bizonyára még sem tévesztené el irányát; mert a' jezsuilatörekvések' mindig nyilvánosb feltűnéseinél, mellyek korántsem czéloznak csekélyebbre, mint a' hierarchiai teljes ha­talom' 's egyedüli uralkodás' helyreállítására, je­lenleg inkább érzi mint valaha a' szellemileg előre haladó német nemzet a' szükségességet, magát a' szellemi élet' korány-reggelén, a' szellemileg holt ellenében, védelmezni, hogy méhmagzati alakjá­ban viszont fojtogató óriássá ne váljék. A' hat kérdések' mély belátási irója, ezen har­madik kérdésre: Képes-e a' német r. kath. nemzet - - - - teljes függetlenségre, 's éreltkorú-e val­lási és egyházi önállóságra? egy feltételetlen „igénk­nél felel. c Igen, mond ő, nemcsak azon nemes 's az inség' tüzében nagygyá edzett önérzetnél , melly jelenleg a' régi német földnek fejdelmeiben úgy, mint egyes tagjaiban virúl, hanem azon magas tekintélynél is, mellynél fogva éi telmességi világa által, csaknem minden tudományokban, művésze­tekben és mesterségekben, csaknem minden nyilvá­nos tanácskozásokban, a' kormányzás és törvényho­zás' minden ágaiban, erkölcseinek valódiságában, a' föld' népei fölött áll; nem tekintheti-e a' német úgy ma­gát, ki korunkban legértelmesebb, félelem nélkül, nehogy öt a' dicsekvés'gyanúja terhelje, mint leg­drágább gyöngyöt a' népek' koszorújában? Ezt a' legnagyobb 's legműveltebb nemzetek is közön­ségesen clismerék." .,lgcn , a'föld* egy népesem bir annyi elemmel, az eddigi r. kath. egyház' he­lyébe, Jézus' tisztaságában és értelmében, egy új, jobb világ' teremtésére, mint a' német." „Igen, három századok néznek tiszteleltei alá, a nagy zivatar és nyomorbeli idők közepett, német gon­doskodás és elszántság által Rómától elhajolt, és német szellem 's német tudományosság állal nem­csak belsőleg, hanem külsőleg is minden ellenei ellen eléggé erős, protestánsok' egyház-egyesü­letére. És Németország háromszáz évi haladás 's ugyan olly korú tapasztalás után sem volna képes és eléggé bölcs , - - - - vallási és egyházi függetlenségét kinyilatkoztatni, 's tartományaiban, e' tekintetben önállóságát megalapítani 's fentar­tani? Találkoznék-e csak egy józan is, ki ezt csak pillanatra is tagadná?" Igen, hogy a'német nem­zet' r. kath. része, magát vallási és egyházi kis­korúságában érzi, hiszi és vallja, mert azt mult és jelen egyiránt tanúsítja, A' mult, a' keleti, pro­testáns, gallicanus és más egyházak' példája ál­tal, mellyek, önállóságra ébredve, a'római hie­rarchia alól — éjszak amerikát ide nem szá­mítva — körülbelül, mintegy félszáz millió lélek— néi többet vontak el. Helyszűke nem engedi , hogy ezen ötödik kérdés: mint, melly úton, melly eszközök által

Next

/
Thumbnails
Contents