Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-01-06 / 1. szám
oktatók' gazdag sora, 's pezsgő öszvege , kopárráaszott; tizenketten ültük komolyan, kétkedve jövendőnk fölött, gyülésünket s folytatók következőleg tanácskozásainkat. Felügyelő 's pénzkezelőnek Hegedűs Mihály bejei, könyvtárnoknak Droppa Mihály tornallvai, jegyzőnek Füköh György vályi oktatók választattak. Erős lélek nekiek a' küzdésre! Alapszabályaink'korszerű kidolgozását tavaszi gyűlés idejéig'hagyok, mikorfelsőbbeink átvizsgálván megerősítik. Közleni el nem mulasztjuk. Részvénvdijjak 10 személytől 2 ft pp. számítva egész évre, 6-tól félre; 5-től jelen nem létük miatt semmit véve, szedettek be. — A' magyar Gyermekbarát, mit jelenleg olvasunk, jövő évre is, következő czélszerü iskolai könyvekkel, u. m. Az elbeszélő atya és anya; - Beöthy Zsigmond beszély tár a ; — Gyermek-viláy képekben; — Horváth Zsigmond' szivképző történetei ; Gyermek-nevelési szabályok kézikönyv. Kisdedunokák , elbeszélve oktató nagy atya' térdén. — Koszorú , elbeszélések' gyűjteménye. Lukács Pál munkái. A' sokat tapasztalt nevelő' beszélgetései. Stancsics M. minden alkalmi köszöntesék, és szavalati emlékkönyvi költemények. Horváth Mih. Magyarok' története. Tanítás' kezdete 50 festett képekkel. Varga' magyar nyelvtana. Tarczy' természettana. O világ' történetei Magyar újdon szavak tára, — szegénységünk' daczára is meghozatni rendeltettek. Edvi Illés Pál' kézikönyve, Varga János vezérkönyve, Magyar törvénykönyv, Keresztyén iskola ,Nemzett iskola1 czimü munkák, Török Károly lénártfalvi oktatótól ajándékoztattak, — ,bár mindenki megszegné kenyerét a'szegénynek/ - - Világi egy, egyháziak közül kettő igére a' haladás' oltárára teendő ajándékot. Örök hálá, lisztelet, köszönet, minden lelkes jóltevőknek! Bodon Sándor, rúnyai ref. oktató. Könyv is mertetés. vDie religiöse Glaubenslehre nach der Vernunft und der Offenbarung für denkende Leser dargestellt von dr. Kari Gottlieb Bretschneider, ziveiteunveranderte Auflage." Ilalle, 1843. nagy 8r. VIII. és4061. (Ára: 1 porosz tallér és 26 ezüst g. 's 3 fill.) munkáról a' dr. Franké és Niemeyer által megindított ,Zeitschrift für protestantische Geistliche' . kötet' I. füzete igy nyilatkozik : Mi pedig elvárjuk rövid kivánotát. De hajói vagyunk értesítve, a' társaság előlegesen csak három évre alakult, egy már lefolyt vagy hamarlefolyand 's így félő, nehogy mikorra az alapszabályok elkészülnek 's megerősítetnek, akkorra már egy uttal arról is tudósítatandunk, hogy azon egyesület, mellynek szabályai megkészültek, feloszlott. Szerk. ,,Nem mulaszthatjuk el a' prot. egyházra nézve nagy érdemekkel díszelgő Bretschneidernek legújabb munkáját, mellynek czímét előre bocsájtók, mind a' tartalom'fontos mind a* szerző' közérdekű voltánál fogva , t. közönségünk' figyelmébe ajánlani. A' könyv korunk' eme nagy theológjának ,,hitgyőződésit*' (Glaubensüberzeugungen) „theologiai studiumra szánt éleiének eredményeit" egész nyíltsággal tárja föl elöltünk. „Mivel korunk (monda' szerző} sem a' tulzatos hivők' sem a' hitetlenek' pártját nem örvendi: azért szerző azt találta, miszerint illyetén könyv, raillyen a' jelen munka, szükséggé vált sokakra nézve, kik a' religio'igazsági és különösen a' keresztyén hit körül, észt szintúgy mint szivet kielégítő gyöződésre kívánnak szert tenni. Hlyének3 kezébe akart tehát a' szerző vezérfonált adni." És hogy a' szerzőtől ezen indokból nyújtott vezérfonal számos elismerő kezektől lön fogadva: abból is kivehető, hogy az alig évnegyed óta napfényt látott könyv már is másodszor vala kiadandó Szerző, munkáját tulajdonkép „nem hittanultak- hanem csak eszmélő laicus egyháztagok' számára" irta; de azért theologoktól is használhatónak véli: melly véleményében nekünk lehetlen nem osztoznunk. Ugyanis kettős tekintetben is üdvösnek állítjuk e' könyv' olvastat a1 hittanultakra nézve: egyfelül azért, mert azáltal önmaguk' eszmélete tisztítva és gyarapítva leend; másfelül, mert azt más értelmes keresztyénekkel is megismertethetik, megkedveltethetik. A' hittudomány' mezején jártas olvasók' nagyobb része a' szóban levő munka' anyagját nagyából tudandja 's a' szerző' álláspontját is ismerendi; azért főként az ezen kérdésrei válasz érdeklendi : „miként lőn ezen állásponton amaz anyag földolgozva?" Feleletül idézzük a'szerző' szavait: „Ha erős és alapos vallásos győződésre akarunk szert tenni; (úgymond ő az előszóban VI. VII.) előbb minden vallásos hitnek természetes alapja, következőleg a' keresztyéné is, kimutatandó, 's az ész' vallásos eszméinek igazsága "s érvénye megállapítandó. De ezen alapot nem képezhetik az öntudaton és a' megismerés' tényin túlmenő szemlélődései valamellyik ó vagy új bölcseleti rendszernek ; hanem képzi maga az emberi öntudat, mint bárminemű tudalomnak induló pontja és talapzata, és megismerési képességünk'változatlantörvényei, mint tudalmunk'igaz létének végső alapoka és próbaköve. Mindennemű vallásos győződés' alapjának eme kinyomozása után, másodszor azon föltételek valának felkeresendők, mellyek alatt a'vallásos eszmék az emberi elmébe jöhetének, ettől fölfogathatának és kifejlesztethetének: a' mi nem egyéb, mint azon nyilatkozvány' elmélete, mellyet Isten adott maga felöl az emberi elmének. Ennek arra szüksége volt, mivel az istennyilatkozvány, akár közvetlennek akár közvetettnek véljed azt, nem adhatá 's nem fejlesztheté ki a' vallásos eszméket másképen, hanemha azon átalános föltétek szabta